Az északi sarkvidéki jégtakaró olvadása kockázatos utakra sarkallja a jegesmedvéket. Nemrég kilenc kifejlett példányt figyeltek meg, amint a nyílt óceánon úsztak Alaszka északnyugati partjai mentén. Az úszó medvéket a Csukcs-tengeren pillantották meg szombaton egy kisrepülőgépről. A megfigyelők eredetileg a bálnákat akarták szemrevételezni, de több rozmárra és jegesmedvére is fölfigyeltek. Ezek többsége észak felé úszott, 25–100 kilométer távolságra a parttól.

A jegesmedvék életük zömét a tenger jegén töltik. Ez szolgál alapul számukra, és innen vadásznak fő táplálékukra a gyűrűs fókákra. A fókák legnagyobb számban a kontinentális talapzat fölötti sekély vízben fordulnak elő, de az elmúlt években jelentősen hátrébb húzódott innen a jégtakaró.

A természetvédő csoportok attól tartanak, hogy a kisebb jéggel borított terület miatt a jegesmedvék egyre gyakrabban vállalkoznak majd jelentős energia-befektetést igénylő, hosszú távú úszásokra, hogy táplálkozási, párzási vagy barlangkészítésre alkalmas helyekre jussanak.

Mennyit tud úszni a jegesmedve?

Az Egyesült Államokban veszélyeztetett fajjá nyilvánított emlősök ugyan kiválóan úsznak, de azért maratoni távokat nem képesek megtenni. Egy jó fizikai kondícióban lévő jegesmedve számára nem gond 20–30 kilométer leúszása, de 80–150 kilométer megtétele a tengerben már kimerítheti őket annyira, hogy belefulladnak a vízbe.

Steven Amstrup, az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának az alaszkai Anchorage-ban állomásozó jegesmedve-kutatója elmondta, hogy a partról többször láttak már olyan messziről kifelé úszó medvéket, amikor a láthatáron nyoma sem volt jégnek, ahonnan elindulhattak. Egyik-másik példányt annyira kimerítette a hosszú úszás, hogy partra érve napokig csak mozdulatlanul hevert, amíg valamennyire összeszedte magát.

Annak megállapításához, milyen hatást gyakorolnak a nagyobb úszótávolságok a jegesmedvék populációira további kutatások szükségesek. Noha a jegesmedvék a legjobban úszó emlősök közé tartoznak, mégsem vízi állatok, igazi életterük a jégtakaró felszíne. Hosszabb ideig a vízben képtelenek életben maradni.

A kilenc szombaton észlelt jegesmedve sorsa ismeretlen. A műholdas adatok azt mutatták, hogy a jégtakaró fő tömegének széle 650 kilométerre húzódik Alaszkától, de egy keskenyebb jégsáv húzódik 160 kilométerre a partoktól. Kétséges, hogy az állatok ekkora távolságot képesek voltak megtenni, de rádiónyakörves megfigyelés nélkül semmi biztosat nem lehet mondani arról, hogy túlélték-e nagy utazásukat.

Forrás: NGO