A földevés – geofágia – különös szokása valójában meglehetősen elterjedt az állatvilágban. Legközelebbi rokonaink, a csimpánzok, például ily módon küzdenek a malária ellen, a denevérek pedig méregtelenítésre használják. A kutatók úgy vélik, hogy az állatok a földevéssel a táplálékból hiányzó nélkülözhetetlen ásványi anyagokat pótolják. A legújabb kutatások szerint azonban ez a gyakorlat segíthet a mérgezések leküzdésében is.

Étkezéskor az emberek levágják a burgonya zöld részeit, mert tudják, hogy egészségtelen az elfogyasztásuk. Az állatok által megevett sok gyümölcs, levél és más növényi rész is lehet mérgező vagy olyan anyagokat tartalmazhat, amelyek kóros sejtburjánzást vagy születési rendellenességeket okoznak. Az állatok által a földdel elfogyasztott ásványi anyagok képesek megkötni a mérgező vegyületek elektromosan töltött részeit, és így semlegesíteni azok káros hatását.

A trópusi gyümölcsevő denevérek (repülőkutyák) nagy mennyiségű mérgező vegyületet fogyasztanak el a táplálékukkal együtt. Ezek a molekulák különösen veszélyesek lehetnek a fiatal denevérekre, főként születésük előtt, vagy amikor még szopnak.

Egy német kutatócsoport Christian Voigt, viselkedésökológus vezetésével egy hónapot töltött az amazonasi esőerdőben, hogy kiderítse, miért nyalnak földet, illetve ásványi anyagokat rendszeresen az ott élő denevérek. A tudósok hálóval fogták be az állatokat, gyorsan szövetmintákat vettek, majd újra szabadon engedték az élőlényeket. Mintát vettek az általuk fogyasztott agyagból és a megivott ásványokban gazdag vízből.

Méregtelenítés

Először úgy tűnt, hogy a denevérek is ugyanazért látogatják ezeket a „földnyaló” helyeket, mint a többi állat – például a tapírok vagy a madarak: ezzel a földevéssel fedezik napi ásványianyag-szükségletüket. Később azonban a kutatók észrevették, hogy az ásványnyaló helyeknél megálló denevérek zöme gyümölcsevő és nem rovarevő. A gyümölcsök pedig amúgy is gazdagok ásványi anyagokban.

Ezért Voigt és munkatársai arra kezdtek gyanakodni, hogy a denevérek méregtelenítési céllal fogyasztják a földet. Az ásványnyalóknál megálló denevérek jó része vemhes vagy szoptató anya volt, így tehát a geofágia hozzájárulhatott az utódok egészségének megóvásához.

„A denevérek ugyanazt teszik, amit az emberek, különösen az Amazonas mentén élő indiántörzsek” – magyarázta Voigt. – „Egyes törzsekről köztudott, hogy a terhes vagy a szoptató anyák földet esznek. Valahogy a denevérek is rájöttek, hogy hasonló módon semlegesítsék a gyümölcsökben lévő mérgező anyagokat.”

A tudósok most abban bíznak, hogy az ásványi anyagok hatásmechanizmusának meghatározása hozzájárulhat új terápiás eljárások kidolgozásához a mérgezések gyógyításában.

Forrás: NGO