dámszarvas vadászatDÁMSZARVAS - CERVUS DAMA

Barcogás idején szinte egész nap lehet az izgalomban lévő bikákra nagy eséllyel vadászni. A felkelő napot lovasfogatról köszönteni, majd folytatni a hajnali barkácsolást és terítékre hozni egy lapátost, ez egy igazi vadásznap csodálatos megkoronázása...

dámszarvas bemutatása vadászataA faj bemutatása:
A dámszarvas eltekintve a 16–19 cm farkától 130–140 cm hosszú vállmagassága 85–90 cm, a keresztcsontnál 90–96 cm úgy, hogy az állat hátul kissé magasabb. Súlya nem több 100–120 kg-nál. A nőstény kisebb. A dámvadat a gímszarvastól megkülönböztető jegyei a gyengébb és rövidebb lábak, törzse aránylag erősebb, rövidebb a nyaka, füle, hosszabb a farka és a szőrcsomója. A nálunk élő vadféleségek közül egyik sem oly változatos színű, mint a dámszarvas.
Winans tíz színárnyalatot különböztet meg: ezek közül három foltos, mégpedig a vörösbarna, fekete és a porcellánszínű, vagyis világos vörösesbarna. Nem foltos a barna, dióbarna, szürke, fehér, krémszínű, a fehérlábú fekete dámszarvas és a tiszta fekete. Jelentős az, hogy ez a különböző színváltozat az agancsháncs bőrén is észrevehető. E szerint ez a fekete és a dióbarna dámvadnál éppen úgy fekete, a fehérlábú feketénél azonban sötétszürke, a fehérnél pedig halván rózsásszürke. A fehér dámszarvas szemei vörösek is lehetnek; de van olyan is, amelyeknél a szivárványhártya rendesszínű. Valószínűleg a különböző színváltozat avval van kapcsolatban, hogy a dámszarvast évszázadokon át félig megszelidített állapotban, mint díszvadat tartották.

Származása:
A Tigris és Eufrát folyók környékén – Mesopotámiában – már régtől fogva otthonos; legalább az onnan ismert legrégibb képek jól kifejlődött lapátagancsú és foltos dámszarvast ábrázolnak. Ugyanez áll a kisázsiai görög népekre is. Ezek a tények azt igazolják, hogy a dámszarvas már nagyon rég óta Délkelet-Európában és Kis-Ázsia vele érintkező részein otthonos volt. Ellenben semmi hírünk sincs, hogy az ókorban Közép-Európában élt volna. A történelemelőtti és a történelmi kor elejéből származó lelőhelyeken maradványait sehol sem találták meg. Fosszilis leletek, mint például egy teljes csontváz a Belzig mellett levő édesvízi mészkőből, arra engednek következtetni, hogy dámszarvasok legalább a jégkorszak elején vagy a melegebb időjárás alkalmával itt éltek. Úgy látszik tehát, hogy a jégkorszak alkalmával Európából kivesztek. A dámszarvas Európában a jégkorszak után körülbelül a III. vagy IV. századig Kr. után teljesen hiányzott. Ebben az időben hozták be a rómaiak az északafrikai és európai provinciákba (Iberia, Gallia, Germánia).
dámvad vadászat Hazánkban a visszatelepítéseknek köszönhetően található meg újból. Nagyon jól alkalmazkodott hazánk természeti adottságaihoz. Az európai dám ma Európa minden országában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon honos. Nagy létszámú állományok élnek Gyulaj - Tamási környékén, a Felső-Tiszavidéken, Békés, Somogy és Pest megyében. A legjobb állományaink környezetére a kontinentális klíma, a havas napok kis száma és az alacsony hótakaró jellemző. Csülökalakulása miatt előnyben részesíti a löszös, homokos, lazább talajokat. Leginkább a sík vagy enyhe dombvidékek, kis mezőgazdasági területekkel szabdalt, lombos erdőfoltjait kedveli.
Magyarországon él a világ egyik legerősebb dámpopulációja. Ezt az is igazolja, hogy az utolsó két világrekordot Kelet-Magyarországon, a Debrecen közelében lévő Gúthon ejtették el (1991. 6,40 kg, 233,11 CIC pont; 2002. 5,43 kg, 237,63 CIC pont), továbbá kiemelkedő még, a világrekordok sorozatával büszkélkedő, az évszázadok során fogalommá vált gyulaji dámpopuláció. Az elmúlt időszakban az Alföld Észak-keleti részén, a gúthi területen alakult ki olyan dámállomány, amely világrekordokkal büszkélkedhet.

Életmódja:
Életmódjára és mozdulataiban a dámszarvas sokban hasonlít a gímszarvashoz; azonban határozottan előnyben részesíti az alacsonyabb területeket és a hegységekben sohasem megy fel oly magasságig, mint a gímszarvas. A dámszarvas a vadaskertekben és a bekerített helyeken nagyon is bizalmaskodó lehet; a szabad területen azonban nem kevésbbé elővigyázatos, mint a gímszarvas. Gyorsaságban, ugrásban, ügyességben, a dámvad a gímszarvas után következik; űzetés alatt lábait magasabbra emeli; mérsékeltebb futás alkalmával mind a négy lábával egyszerre ugrik és a farkát e közben feltartja. Körülbelül 2 méteres akadályon még „átrepül”; szükségből jól is úszik, a sárban sohasem fetreng, mint a gímszarvas.
dámszarvas csapat A dámvad, jóllehet állhatatlanabb és nyugtalanabb a gímszarvasnál, állandó helyeihez és csapásaihoz általában szívósabban ragaszkodik és nagyobb csapatokba is szokott összeverődni. Nyáron az erős lapátos bika különválva, vagy kis csapatban jár; azalatt a bikaborjuk és a nyársasok a nőstényekkel és borjaikkal együttesen élnek. Októberben a dámszarvasbikák felkeresik csapataikat, elűzik a nyársasokat és a bikaborjúkat a csapatból, és ezáltal kényszerülnek azok, maguk közt kisebb csapatba tömörülni. Amint azonban a kifejlődött bikák átestek a párzáson, a gyengébbek újra jelentkeznek a csapatnál. A dámszarvasok a párzási időben, amely akkor kezdődik, mikor a gímszarvasok már túl vannak rajta, nagyon ingerültek. A párzásra hívó hangot, amelyet gyakran már délután is lehet hallani, legmegfelelőbben rövid, darabos „böfögés”-hez hasonlíthatunk. Az állatkertekben csak három-, négyéves lapátosbikát tartanak, mert az idősebbek oly verekedőtermészetűek, hogy evvel jelentékenyen befolyásolják az állomány szaporodását. Nyolc tehénre elég egy bika; de már a nyársasok is megtudják termékenyíteni a nőstényeket: A párzás ideje körülbelül 14 napig tart.
A dámszarvas 7 3/4-8 hónapig vemhes. Azután a nőstények különválnak, kikeresnek egy nyugalmas helyet és júniusban vagy július elején általában 1 ritkán 2 vagy 3 borjút ellenek.

dámszarvas nyomLábnyoma:
A dámvad lábnyoma elülről jobbon hegyesebb és aránylag hosszabb, mint a gímszarvasé; a kecskéjéhez hasonlít, de természetesen sokkal nagyobb.

dámszarvas világrekord trófea Trófeája:
Az első nyársak, amelyek különféle formájúak, a nyár közepére fejlődnek és felismerhetők, hogy még nincs rózsájuk. Ezeket a következő év májusában elvetik. A második agancs, amellyel egyidejűleg az utolsó zápfog is kifejlődik, gyakran újra nyársasagancs, de esetleg már hatos is lehet. Villásagancs a dámszarvasnál soha sincs: A hatosnak van szem- és középbogja. Ezt hitvány bikának mondják. A harmadik agancsnak legtöbbször hét ága van. A további agancsnál a kezdődő lapátalak kezd észrevehetővé válni. A lapát jól kifejlődött, először csak az ötödik évben lesz és évről-évre növekedik, valamint több és több ága is lesz, de a hátsó szélén, a jávorszarvassal ellentétben. Az ilyen bikákat hitvány lapátosnak, derék- vagy remekagancsúnak hívják, az agancs nagysága szerint; a fiatalabbakat másod- vagy harmadfű bikáknak is nevezik. A jó idős dámszarvasbika agancsa sokszor nagyon szép és 5–7 kg-ot is nyom. A vén bikák májusban vetik le agancsaikat, azonban a két ágat nem egy időben, hanem 2–3 nap leforgása alatt.
Az új fejdísz augusztusig, illetve szeptemberig kifejlődik. Az agancs kifejlődésénél nagy szabályellenességek léphetnek fel, sokkal több, mint a gímszarvasnál. Helytelen fejlődések is gyakoriak. Leggyakoribb; ha a régi agancsot nem veti le az, hogy az új csenevész a rózsa alatt fejlődik ki. Ezt kettős agancsúságnak hívják. Parókaképződés és agancsnélküliség, valamint a nyársas fokon a megmaradás a dámszarvasnál nem szokott előfordulni, viszont a sokágúság nem ritka. Különleges formája miatt igen kedvelt vadásztrófea.

célkeresztben a dámszarvasVadászata:
Dámbikára a barcogás idejében, októberben vadásznak. Hangja ekkor igen jellegzetes, horkantás szerű. A dámbika barcogáskor igen éber, a vadásznak minden ügyességére, valamint türelemére szüksége van, hogy egy lapátost ilyenkor terítékre hozzon. Legcélravezetőbb és legszebb vadászati mód dámbikára a cserkelés,

cserkelés: az egyik legszebb nagyvadvadászati mód. A vadász egyedül vagy társával, valamint egy kísérővadásszal gyalogosan próbál az elejteni kívánt vad közelébe jutni, miközben számos egyéb vadat is megcsodálhat. A cserkelés apró "megállások" sorozata, vagyis állandó készenlétben figyeli a vadász a vad vélt helyét.

valamint a barkácsolás.


barkácsolás: klasszikus módja, ha lovasfogattal vagy szánnal indulunk vadászni. A barkácsolás előnye, hogy igen nagy területet lehet egyszerre bejárni. A nagyon lassan haladó járműről leszáll a vadász, s miközben a vad figyelmét a lassan haladó fogat, vagy szán köti le, a vadász elejtheti a vadat.

Barcogás idején szinte egész nap lehet az izgalomban lévő bikákra nagy eséllyel vadászni. A felkelő napot lovasfogatról köszönteni, majd folytatni a hajnali barkácsolást és terítékre hozni egy lapátost, ez egy igazi vadásznap csodálatos megkoronázása. A dámszarvas szeret még a hajtóvadászat alkalmával is az alacsony, sűrű bozótban meglapulni és a hízás időszakában oly lomha és kényelmes, hogy az egyes pihenő állatba bele lehet botlani .

Magyarország világhírű dámtrófeái::
világranglista
Guth (2002)
5,43 kg
237,63 IP
1.
Guth (1991)
6,40 kg
233,11 IP
2.
Szakcs (2001)
5,35 kg
223,19 IP
5.
Gyulaj (1972)
4,44 kg
220,31 IP
6.
Budakeszi (2004)
4,40 kg
220,21 IP
Gyulaj (1976)
4,25 kg
219,64 IP
Guth (1993)
5,15 kg
219,41 IP
8.
Gyulaj (1978)
4,10 kg
217,32 IP
Gyulaj (1970)
5,15 kg
217,32 IP
11.
Gyulaj (1973)
4,90 kg
216,99 IP
Újpetre (2002)
4,91 kg
216,96 IP
12.
Szakcs (2001)
5,57 kg
216,22 IP
13.
Gyulaj (1969)
3,85 kg
214,99 IP
17.
Szőreg (2000)
4,35 kg
214,74 IP
18.
Guth (1997)
4,60 kg
214,61 IP
19.

Nemzetközi pontozás:
160,00 - 169,99
bronz
170,00 - 179,99
ezüst
180,00 - felett
arany

Vadászati idény:
Golyóérett dámbika:
október 01. - december 31.
Optimális fő barcogási idő:
október 01. - december 31.
Selejtbika:
október 01. - január 31.
Ajánlott idő:
november - december
Tehén, ünő
október 01. - január 31.
Borjú
október 01. - február 28.
(Tehén, ünő, borjú elejtése leginkább a selejtezés idejében)

Kapcsolódó galéria képei: Kattintson IDE!

Kapcsolódó fórumtéma: Kattintson IDE!


Forrás: MEK, Naturhun