A gyűlésen mintegy ötvenen vettek részt az ország több megyéjéből. Háromszéket (Kovászna megyét) több mint húszan képviselték, gazdák, vadgazdálkodók, önkormányzatok küldöttei közösen próbálták felhívni a figyelmet a megyében uralkodó áldatlan helyzetre. Hogy a vad valóban probléma a megyében, a szerda délelőtti bejelentések is bizonyították: Bálványoson a szálloda bejáratánál pihent a medve, Ozsdolán egy ház előtt telepedtek le, lehetetlenné téve, hogy az ott lakók kimenjenek, Erdővidéken egy szarvasmarhát támadott meg a mackó.
Grațiela Gavrilescu tárcavezető köszöntötte elsőként a résztvevőket. Régóta lappangó kérdés a ragadozó nagyvadak problémája, főként a medvék körül feszült a helyzet. Megoldást kell találni, nem lehetnek fontosabbak az Európai Unió elvárásai, mint az emberek biztonsága, ezért miniszteri határozattal kívánja rendezni az ügyet. Más álláspontot kell találni Brüsszellel, egyenlő feleknek, nem alárendelteknek kell lennünk – hangoztatta. Elmondta, a nagyragadozók kérdésében néhány nappal korábban volt széles körű megbeszélés, ő úgy tudja, az érintett felek közös megegyezésre jutottak. Kijelentése a vadgazdálkodók képviselőinek értetlenségét hozta – valóban volt összejövetel, de ott beléjük fojtották a szót, követeléseik nem kerültek záródokumentumba.
Több megye prefektusi hivatalának képviselője – Kovászna megyét képviselték – szólt a témához. Mindannyian megállapították: a medveállomány túlszaporodott, károkat okoznak – mindezt konkrét esetekkel nyomatékosították. Sürgős megoldásra van szükség, a csendőröket kell bódító lövedékes fegyverekkel felszerelni, hogy ők léphessenek közbe medvés incidensek alkalmával – állították a gazdák és vadászok további ámulatára.
A több mint kétórás megbeszélés során körvonalazódott: mindenki egyetért abban, hogy túlszaporodtak a medvék, és a zöldek kivételével a többség a létszám korlátozásában látja a megoldást – a hivatalosságok a csendőrök közbelépésében, a gazdák, vadgazdálkodók a medve kilövési tilalmának feloldásában.
A gyűlésen a természetvédők váltottak, nyilvánosan kijelentették: az eddigi medveszámlálási módszerek – amelyek eurómilliókat emésztettek fel – nem váltak be, továbbra sem tudni, tulajdonképpen hány vad él az országban. Ez nem azt jelenti, hogy elfogadják a vadgazdák értékelését, amely szerint a valós létszám legalább duplája a statisztikákban szereplőnek, inkább azt sejteti, újabb számlálásra készülnek, még több uniós és kormánypénzt kívánnak elkölteni eddigi sikertelen munkájuk folytatására. Suttogják, az ürülékből vett mintákból származó DNS-képletek alapján mérnék fel az állományt – Bulgáriában 2000 medve azonosítására hatmillió eurót költhettek ezzel a módszerrel. Nálunk az elismert létszám is közel négyszerese ennek...
Forrás: 3szek.ro