Mezopotámiai dám született a Szegedi Vadasparkban. A világ legritkább szarvasfajának borját már a látogatók is megfigyelhetik.

A Tisza-parti város állatkertjének egyik büszkesége a faj, amelyek az állatkerteknek köszönhetik fennmaradásukat, és természetbeni helyzete is javulóban van. A mezopotámiai dámokat (Dama mesopotamica) a Biblia szarvasainak is nevezik, mert a Közel-Keleten élő faj többször is előfordul az ószövetségi történetekben, de említik úgy is, mint olyan vadon élő állatot, amely nem tisztátalan, vagyis a zsidó vallási előírások szerint is fogyasztható. Vesztét élőhelye pusztulása, a modern lőfegyverek megjelenése és ezzel vadászata hatékonyabbá válása okozta. A múlt század közepére már kipusztultnak vélték.

Az 1950-es években fedezték fel kisebb túlélő csapatát Iránban, amely lehetővé tette megmentését. Ebben a németországi Opel Zoo vállalt vezető szerepet, később más állatkertek, majd Izrael is aktívan közreműködött a programban. A munka folytán már nemcsak állatkertekben és nemzeti parkok körülkerített területein élnek e szarvasok, hanem elindulhatott visszatelepítésük is.

Jelenleg Iránban 371, Izraelben több mint 250 egyede él vadon. Az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint mintegy 300 mezopotámiai dámot gondoznak intézményekben, ebből a szegedi csapat létszáma immár nyolcra emelkedett.

A mezopotámiai dámvadat régebben az európai dámvad alfajának tartották, ma már azonban külön fajnak tekintik. Mérete valamivel nagyobb az európaiénál: tömege 50-70 kilogramm, testhossza másfél méter, viszont agancsa kevésbé “lapátos”. Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli – a Szegeden kialakított kifutó is ezt idézi -, ahol elbújhat a ragadozók elől.

Forrás: MTI