Kilencszáz mázsa makkot vet el ezekben a hetekben a DALERD Dél-alföldi Erdészeti Zrt. Békés megyében.

A munkálatok elsősorban erdőfelújításokat és pótlásokat szolgálnak.

Korábban a DALERD kezelésében is volt viszonylag kis mennyiségben szántó- és gyepterület, de azokat már évekkel ezelőtt betelepítették, azaz új erdőket hoztak létre rajtuk - nyilatkozta lapunknak Puskás Lajos okleveles erdőmérnök, a DALERD Dél-alföldi Erdészeti Zrt. erdészeti tájékoztatási központjának igazgatója.
A szakember elmondta, jelenleg erdőfelújításokat végeznek olyan helyeken, ahol az erdőgazdálkodás részeként fákat vágtak ki, vagy ahol különböző erdőkárok miatt van szükség a helyreállításhoz.

- Békés megye állami erdőinek közel nyolcvan százalékát tölgyesek alkotják. A DALERD Gyulai és Körös-vidéki Erdészetében folyik ezekben a hetekben a makkvetés - hangsúlyozta Puskás Lajos. Előbbi helyekhez egyébként értelemszerűen a fürdőváros, Sarkad, Doboz, Szabadkígyós utóbbihoz például a Póstelek, Zsadány, Mezőgyán, Geszt, Vésztő, Szeghalom és Körösladány körüli erdők tartoznak. A 90 ezer kiló makkot a társaság magánszemélyektől vásárolta meg, akik előzetesen gyűjtési engedélyt kaptak a DALERD-től. - Természetesen a felvásárlás során folyamatosan vizsgáljuk a makk egészségi állapotát - ecsetelte Puskás Lajos. - Az augusztusban és szeptemberben lehullott makkot nem vesszük át, mert azok túlnyomó része férges, beteg. Az októbertől lehullók már egészségesek. Ugyanolyan ez, mint a gyümölcsfáknál, azoknál is a férges hullik le elsőként. Az erdészeti munka kissé eltér a közismert hivatásoktól.

- A mi szakmánkban az emberi életnél sokkal hosszabb időtávlatokban kell gondolkodni - válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre az erdőmérnök. - A makk jövő év április-május tájékán kel majd ki. A fakadó tölgycsemeték vörös színűek, szépen látszani fog majd a soruk. A vágásérettséget viszont olyan optimális körülmények között, mint nálunk Gyula-Városerdőn, 100-110 év múlva, kevésbé ideális élőhelyen 80-90 évesen érik el. Utóbbi területeken ugyanis hamarabb romlik az állapotuk. Ahhoz, hogy 100 év múlva 30-35 méter magas tölgyek alatt sétálhassanak utódaink, most kell elvetni a makkot.
A makkvetést kétféle módon hajtják végre: kézzel vagy géppel. Előbbi módszert olyan helyeken alkalmazzák, ahol egy-két éve már volt gépi erdősítés, de a pockok, a vaddisznók vagy az aszály károsította a vetést. Ilyenkor, a kis területfoltok miatt, legtöbbször nem érdemes géppel dolgozni. Marad a fáradságos kézi erő, amikor kapával fészkekbe vetik az emberek a makkot.

Gyula-Városerdőn is kézi erővel dolgoztak a napokban, de más ok miatt. Ott úgynevezett átalakító üzemmódú erdőt működtet az erdőgazdaság. A közjóléti rendeltetésű erdőben az egyik legfőbb cél, hogy vágásterület nélkül fenntartsák az erdőállapotot. A makkvetést ennek megfelelően olyan helyeken végzik, ahol a fák már kiöregedtek, kipusztultak és egyfajta lék alakult ki. Ezekre a kis tisztásokra vetik a makkokat. A többi fának (juhar, szil, kőris) jól repülő magjuk van, így azok eredményesen beszórják a lékeket. A tölgyek nehéz makkja viszont legfeljebb csak szajkóröpte-távolságra tud eljutni. A 2-5 hektáros vágásterületek legnagyobb részén már végeztek a gépi makkvetéssel az erdészetek. A megújuló erdők már csak a jó időre várnak.

Forrás: Beol