A vadászatnak szigorú szabályai vannak a balesetek elkerülésének érdekében.

Az autóbalesetek gyakoribbak, mint amikor valaki vadászat közben szenved sérülést. Hosszú hónapok, évek telnek el fegyverhasználat miatt vagy közben bekövetkezett tragédia nélkül, míg az utakon naponta történnek szomorú dolgok. Ám tény: voltak, vannak és lesznek is vadászbalesetek.
Azonban a vadászok nem mészárosok, nem felelőtlen, következetlen emberek, mint amilyennek sokan kikiáltják őket. Hasonló negatív jelzőkből, amelyekkel sokan a hivatásos és a sportvadászokat illették, nem volt hiány a közelmúltban, miután a Bakonyban elhunyt egy olasz vendégvadász. A (meg nem erősített) hírek szerint a társa nem tudta, mire lő a ködös időben. A golyó pedig nem vadat, hanem embert talált el, aki a helyszínen elhunyt. Idén nem ez volt az első vadászat közben bekövetkezett baleset: több hónapja a Pilisben is történt, ám az szerencsére nem volt halálos kimenetelű.
A korábbi években Zalában is volt példa hasonlókra, köztük a nagy port kavart 2007-es bocskai esetre, amelynek során egy német vadász hunyt el. A szakértői vizsgálat szerint egy tócsáról pattant fel a gurulatot kapott lövedék.

Ha a számokat nézzük: idén (hozzávetőlegesen) hatvanezer vadászjegyet adtak ki magyaroknak, míg külföldieknek harminc-harmincötezret. Mindebből kétszer fordult elő baleset: egy halálos és egy sérüléssel járó. Hogy mindenki alkalmas-e arra, hogy fegyver legyen a kezében, nos, ezt lehetne vitatni. Azonban a hivatásos vadászok négyévente pszichológiai, alkalmassági vizsgálaton vesznek részt, a sportvadászok pedig az első fegyverhez jutás előtt. Ezeken elvileg kiszúrhatóak az alkalmatlanok.
Így elmondható: ritkán történnek vadászbalesetek, ennek ellenére az interneten kommenthadjárat indul egy-egy után. A bakonyi eset kapcsán csak úgy áradt az ítéletcunami a neten. Rengetegen követelték a vadászat betiltását, gyilkosoknak, ostoba embereknek titulálták a vadászokat. Sokan nem csak bíróként nyilvánultak meg, s nem pusztán ítéletet hoztak. Rekonstruálták is „agyban” a balesetet, ami egyesek szerint azért következett be, mert „ezek a vadászok össze-vissza lövöldöznek”.
Pedig a vadászatnak szigorú szabályrendszere, etikája van. Erről is beszélt Hopp Tamás, az Országos Vadászkamara megyei vadgazdálkodási és vadvédelmi bizottságának elnöke, aki maga is fél évszázada vadászik. Sok mindent látott már…

– Természetesen történnek vadászbalesetek, ám szerencsére ritkán – mondta Hopp Tamás. – Sokszor évek is eltelnek anélkül, hogy előfordulna. Szabályok, szigorítások, előírások vannak, épp a biztonság érdekében. Viszont ezeket be kell(ene) tartani – fűzte hozzá. – A legfontosabb, legalapvetőbb tudnivaló, hogy egy mozgó, fekete folt még nem vad. Bizonytalanul nem szabad lőni. Csak arra, amiről pontosan tudom, micsoda.
Hopp Tamás megjegyezte: nem is csak az azonosítatlan célpont esetén lehet probléma. Egy árok átugrása közben is elsülhet a puska. Pontosabban, elsülhetne, mert ennek elkerülésére is van instrukció. Ki kell üríteni a fegyvert, ha nehéz terepre ér a vadász. Úgy szabad csak átlépnie a gödröt. A magaslesre fel- és arról lemászni szintén üres puskával kell. És még sorolhatnánk…

Akár egyéni, akár társas vadászatról van szó, mindkettő „veszélyes üzemnek” számít. Mivel mindkét esetben fegyvert használnak emberek, ami pedig – a mondás szerint is – „visszafele” is elsülhet. Hiába előrelátó és szabálykövető a vadász.
Társas vadászaton például természetes és evidens, hogy negyven-ötven ember kezében is puska van. Ez pedig a rutinos vadászatvezetők vállára is komoly terhet ró. Mondták már néhányan, alig várják, hogy baleset, sérülés nélkül érjen véget a nap egy-egy nagyobb társas vadászat után. Mert ugye nem biztos, hogy mindenki körültekintő…

– A lőállásba leállítva szabad csak megtölteni a puskát a társas hajtóvadászatoknál. Vannak tilos lőirányok, ahol a vadásztárs áll és még folytathatnánk. A fácánvadászatnál 45 fok alatt nem szabad lőni a madárra, a vonalon, ahol a társak állnak, tilos áthúzni – csak felemelve – a fegyvert. A gyülekezőhelyre is csak üres puskával szabad menni. Ki kell venni a töltényt, nyitva kell hagyni a fegyvert. Látszódnia is kell a fegyveren, hogy üres.
Egyébként pedig, tévedés azt hinni, hogy a társas vadászatok esetén több a baleset – állította Hopp Tamás. – A megtörtént esetek nagy része az egyéniek során következett be, s jobbára vaddisznó elejtéseknél. Vélhetően azért ezeknél, mert egy szarvasbikát el kell bírálni, meg kell nézni az agancsát, a tehén és a borjú esetében szintén meg kell határozni a paramétereket. Míg a vaddisznó mérleges nélkül lőhető. Bármekkora, bármilyen nemű.
A szakember szerint a kapzsiság, a figyelmetlenség, a mohóság és a kapkodás miatt következhet be leginkább baleset.
Jómaga is látott félszáz éves erdész, vadász pályafutása alatt hasonlókat. Évtizedekkel ezelőtt véletlenül lőtte meg az egyik vadász a másikat. Elhagyta a leállított vadász a helyét és így már veszélyeztette a szomszédját. A felelőtlenség következménye meg egy súlyos sérülés lett.
Volt, ami azért történt – mint Hopp Tamás elmesélte -, mert a vadász ideges volt, hogy egész nap nem lőtt egy disznót sem. Végül pedig a sűrűben mozgó foltra lőtt, aki egy ember volt.

– Rengeteg vadászatot vezettem – így a vadgazdálkodási és vadvédelmi bizottság elnöke. – Elsőként, az eligazításkor mindig a már említett dologra hívom fel a résztvevők figyelmét. A mozgó fekete folt még nem biztos, hogy vad. Ha nem ismerjük fel teljes biztonsággal, mire célzunk, akkor nem lövünk. Nem utólag nézzük meg, mire sütöttük el a fegyvert.
No, de mi a helyzet borús időben, szürkületben, gyér fényben? Hiába van sasszeme sok vadásznak, azért nem biztos, hogy a sötétben is csalhatatlanul látnak…
– Holdvilágban, cserkelés közben egy fekete pont tűnhet vadnak. Legalábbis, hiheti ezt a vadász. Úgy is, ha a pont két perc múlva megmozdul. Itt is csak az lehet döntő a lövés szempontjából, ha százszázalékosan tudja, disznóról van szó. Ami pedig a lesről történő vadászatot illeti: ha például leszáll a vadász a les-ről, megy vissza a társa felé, lámpával jelezve s fütyörészve kell társának tudatára adni mindezt. Bár van, hogy a lámpa lemerül, akkor viszont a hangját kell hallatnia.
Amennyiben két ember megy ki vadászni, s később mindketten más irányba indulnak, előtte meg kell beszélni, hol s mikor találkoznak majd – összegezte Hopp Tamás. Ahogy azt is: a régi idők vadászataiban is előfordultak olykor-olykor balesetek. Bár tény, anno, nagyon sok évtizeddel ezelőtt ritkábban, mert kevesebb volt a nagyvad.
Apróvadvadászaton söréttel lőnek, ez is okozhat balesetet, de kisebb a kockázata. Persze, sérülést ez is okozhat.

Ami pedig az alkoholos befolyásoltságot illeti – ugyanis voltak páran, akik eleve ittasnak, masszív „tintásnak” titulálták a vadászbalesetek kapcsán a vadászokat – Hopp Tamás azt mondta: a vadászok döntő többsége vadászat után iszik meg jólesően egy kis „áldomást”. Akik viszont előtte isznak „célzóvizet”, azok lehetnek emiatt kábultak, akárcsak, ha autóba ül valaki egy-egy pohár szeszesital elfogyasztása után…
– Nagyon ritkán gellert kaphat a golyó – folytatta. – A hátralőtt lövedék visszapattanhat a fáról, kőről, így okozhat sérülést a szomszédnak. Volt ilyen is, tény. De a valószínűsége elenyésző. A már említett dolgok a gyakoribbak. A fegyvert csak akkor szabad élesíteni, kibiztosítani, ha azonnal lőni fognak vele. Tehát nem szabad éles lőfegyverrel járni-kelni, s úgy várni a vadra. Mindig ellenőrizni kell, üres-e a puska.
– A vadászemberek, és ide az orvvadászok természetesen nem tartoznak, alapvetően törvénytisztelőek, szabálykövetőek. Kivételek persze mindig vannak, lesznek is. A legfontosabb a szabályok betartása. A balesetek döntő többségét valamilyen előírás be nem tartása okozta. Utólag pedig kár már magyarázni bármivel.

Forrás: Zaol