Vadászati világkiállítás, vadkár, állategészségügy. Mind olyan fontos témák, amik nap mint nap felvetődnek nemcsak a vadászok, de a civil lakosság és a gazdálkodók körében is.

Volt tehát miről kérdezni dr. Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara elnökét, amikor a közelmúltban Nyíregyházán járt.

Hogyan vesz részt az országos kamara a 2021-es vadászati világkiállítás előkészítő munkáiban?

A vadászati kiállítás ötlete jó néhány évvel ezelőtt, 2015-ben fogalmazódott meg, akkor vetette fel dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Meg is alakultak különböző munkacsoportok, többek között a kamara is egy ilyen munkacsoportot vezet. Néhány év munkájával elkészült az a programtervezet, amit a mostani előkészítő bizottságnak javasolt a programiroda. A vadászkamara gyakorlatilag három területen kapott feladatot a 2021-es világkiállítással kapcsolatban. Budapest mellett a világkiállítás egyik kiemelkedő helyszíne a hatvani Grassalkovich-kastély lesz, amelyben a kamara által üzemeltetett Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum található. A feladatunk, hogy a múzeum kiállítási anyagát és a hozzá kapcsolódó egyéb programokat jóval magasabb szintre emeljük, mint amilyen a megnyitáskor volt. A megyei szervezeteink is elkészítették a helyi programok­ra a javaslataikat. Ezeket már egy bizottság jóváhagyta, de még a kormány­nak is jóvá kell hagynia.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is lesznek programok?

Természetesen lesznek. A legkülönbözőbb programok szerepelnek a tervezetben a kopjaavatástól kezdve a konferenciákon át a fejlesztésekig. A világkiállítás nem csak centrumokat fog érinteni, azt szeretnénk, ha az egész országban minden vadász a magáénak érezné, s olyan programokat tudnánk vidéken is felmutatni, amelyek mindenkinek, az egész társadalomnak maradandó élményeket szereznek. A harmadik feladatkör a kamara országos központjához kötődő programsorozat. Mind a négy nagyvadunkkal kapcsolatban szakmai konferenciákat rendezünk. A programokat színesíti nemzetközi vadászkürtös bemutató, nemzetközi vérebverseny. Mindez összességében nem kis feladat, de én úgy gondolom, hogy mind a kamarai apparátus és mind a vadászok olyan hozzáállást tanúsítanak, hogy 2021 emlékezetes év lesz a magyar vadászat és vadgazdálkodás szempontjából is.

Amikor tavaly újraválasztották elnökké, beszédében olyan kifejezéseket használt, hogy egységes vadkárprotokoll, vadegészségügyi bizottság, csapdázásról szóló rendelet. Ezek a témák mennyire aktuálisak napjainkban?

Nagyon örülök, hogy ezt a kérdést feltette, tudniillik, a vadegészségügyi bizottság létrejött, és dolgozik a kamara keretében. A kamarának ugyanis vannak kötelezően előírt bizottságai, vannak országos bizottságai és vannak saját hatáskörben létrehozott szakbizottságai. Az állategészségügyi bizottság, ez ilyen szakbizottság. Minden bizottságnak az a feladata, hogy az adott szakterületen segítsék a meghatározó szellemi kapacitást, és döntés-előkészítő munkát végeznek a testületek az elnökség és a küldöttgyűlések részére. Olyan széles körű szakmai stáb alakult ki ezekkel a bizottságokkal, amire mi nyugodtan tudunk támaszkodni. A csapdázási rendelet elkészítése folyamatban van, az egységes vadkárprotokoll viszont elkészült, az Agrárkamara szervezésében bemutatják az egész országban. Az agrárkamara és a vadászkamara finanszírozta 50-50 százalékban.

Vannak olyan vadásztársaságok, amelyek az őzkárt vaddisznókárnak állítják be, s akkor a vadkárt már az államnak kellene megfizetnie…

Ez inkább vadászvédegyleti ügy, de ettől most tekintsünk el, hiszen szorosan együttműködünk, s nem húzunk vonalat, hogy kinek mi a feladata. Büszkék vagyunk arra, hogy a vadászati törvényünk példaértékű egész Európában. Ebben a törvényben a mezőgazdasági vadkár kérdését úgy oldottuk meg, hogy szintén példaértékű Európában. A megelőzésen van a hangsúly: egyértelműen rögzítve vannak a két félnek a megelőzésben végzett feladatai, illetve ha valaki nem tartotta be azokat, annak a jogi következményei. De ennek van egy másik nagyon fontos része, ez a vadkár­alap, amit létrehoztunk. Ez azt szolgálja, ha már egyszer bekövetkezett a vadkár, és mindenki megtett mindent a megelőzés érdekében, akkor viszont korrekten rendezzék a vadkárt. A vadkáralap azt szolgálja, ha fizetni kell, legyen fedezet. A protokoll azt szolgálja, hogy a vadkárt állapítsa meg objektív alapon a hozzáértő szakértő, aki ezzel kapcsolatban megfelelő képzést kapott és megfelelő gyakorlattal rendelkezik. Tisztában vagyok azzal, hogy ettől függetlenül lesznek olyan esetek, hogy megpróbál vagy az egyik vagy a másik fél a szabályok alól kitérni, de ezzel nem tudok mit kezdeni. Bízom benne, ilyen eset minél kevesebb lesz, miután az érintettek tudják, hogy vannak olyan dolgok, amiket nem tudnak kikerülni, vagyis magyarul előbb-utóbb lebuknak.

Forrás: SZON