Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMW) Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának közös szervezésében szakmai tanácskozás tartottak 2009. június 4-én a Vajdahunyad-várban, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum dísztermében. A szakmai tanácskozás „Vadgazdálkodásunk működésének zavarai és elhárításának lehetőségei" címet kapta.
A vadászok részéről nagy volt az érdeklődés, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a díszterem teljesen megtelt vadászokkal. Az elhangzott előadásokból az alábbiakban néhány lényegesnek tartott megállapítást szeretnénk közreadni, mégpedig olyanokat, amelyek érintik vagy inkább talán érdeklik a fold-, erdőtulajdonosokat és a vadászó földtulajdonosokat.
Prof. Dr. Náhlik András, „A muflon helye a jövő vadgazdálkodásában" címmel tartott előadást. A szakember elmondta, a természetvédelem ezt a fajt nem tartja őshonosnak. Véleménye szerint ezért még nem kellene üldözni és helyenként kiirtását szorgalmazni. Amennyiben élőhelyén - hegyvidékeinken - táplálkozása miatt egy növényfajt elpusztít, az baj lehet és ott csökkenteni kell a létszámát. Ha pedig védett, ritka növényt pusztít, még a növény egyedi bekerítését is alkalmazni szükséges, (pl. magyar husáng) és növelni kell a kilövését. Jelenleg alulhasznosítása történik, ami gondot okoz a sziklás területeken. Ahol a gímszarvas élőhelye van, ott nincs helye a muflonnak.

Dr. Buzgó József, a SEFAG ágazatvezetője a szarvasfélék állománynövekedése és a trófeaminőség közötti összefüggések vizsgálatát vette górcső alá. Mindegyik nagyvad faj állománya növekedett, túlszaporodás következett be, de nem egységesen az egész országban. Viszont változatlanul világhírűek az állományok, amit a trófea világranglisták is bizonyítanak. A túlszaporodás minőségileg kedvezőtlen hatásai már észlelhetők (pl. testtömegcsökkenés, trófeaproduktum-visszaesés), emellett növekedett az erdei és a mezőgazdasági vadkár. A selejtezés elavult kifejezéssé vált, mára inkább a válogató vadászat a helyes megnevezés. A szakember előadásában számtalan szakmai javaslatot ismertetett, mint például hogy a mínuszpontos rendszer akadálya a létszámcsökkentésnek, a bevételkényszer feláldozza a szakmai igényt, a szakma prostituálódását meg kell akadályozni.
A tarvadhasznosítás időszerű problémáiról és a korszerűsítés lehetőségeiről beszélt Dr. Varga Gyula, a SEFAG Zrt. szakembere. Véleménye szerint csökkenteni kell a tarvadállományt, hiszen túl magas a gímszarvaslétszám. Megoldható ez az idényen kívüli vadászat engedélyezésével, a mínuszpont eltörlésével, a terelővadászat feltételeinek módosításával (tarvadlövés engedélyezése), fontos lenne a minimum-maximum létszám eltörlése, a hatósági vadászat elrendelése, a vadkárbejelentések határidejének kitolása.

Ezekből néhány már működik (pl. megtörtént a minimum-maximum eltörlése stb.) de még lehet korszerűsíteni a megoldásokat, mivel nem csak a szakmai cél a fontos: a csökkentésnél a tervezésben az ünő korosztály is jelenjen meg; a borjak ivar szerinti megkülönböztetése szükséges, de a tehenek elejtésénél óvatosabban kell eljárni.
A vadtakarmányozás, vadföldművelés költségcsökkentésének lehetőségeiről beszélt Nagy János, a Kaporvári Egyetem szakembere. Mint hangsúlyozta, egyetlen 120 kg élősúlyú gímszarvas tápanyagszükséglete évente 500 kiló. Ez jelentős költségkihatású. A Zselic-Bőszénfa területen a vadtartásban a takarmány 60-75%-át teszi ki a költségeknek. Feladat lehet a vadlétszám - költség -kiadás csökkentése, újszerű, olcsóbb, takarmány, táplálék előállítása. Módszereikben szerepel 50 hektár vadföld, 25 hektár vágóerdő, a gyepgazdálkodás színvonalának javítása, a vaddisznó állomány drasztikus csökkenése, illetve kérődző fajok telepítése. Törekednek meg akác telepítésre, az egynyári növények, évelő növények területének növelésérc, ezen felül élelmiszeripari termékek felhasználására, mert azok kedvezőek a vad takarmányozásához (pl. sörtörkölv ösz-szetétele stb.).
Az élve befogó csapdák alkalmazásának tapasztalatait osztotta meg Hajas Péter, az OMVK Nógrád megyei természetvédelmi szervének munkatársa a szőrmés és szárnyas ragadozók korlátozásának témájában szólalt fel. A nagyvadlétszám óriási, ma szinte összeomlás előtt áll az apróvad-gazdálkodás és a biztonságos fészkelőhely. A ragadozók gyérítésére a tavaszi, nyár eleji apróvad szaporodási időszakot kell hasznosítani. Nagyon fontos a varjúfélék eredményes csapd ázása. A szakember erre és a szőrmés ragadozókra többféle eredményesen alkalmazható csapdákat mutatott be. (pl: Larsen-csapda, új kotorék-befogó cső stb.) A kérdésre, hogy miért kell a gene-ralista ragadozókat gyéríteni, a szakember maga adott választ: nagyobb a táplálékbázisuk, gyorsabban alkalmazkodnak az élőhely negatív változásához, és a predátorok pusztítják a védett állatokat is.

Nagy számban voltak hozzászólások, kérdésfeltevések, vélemények. Ezek közül egyet érdemes lejegyezni, mert a gazdasági válság vadászatra vonatkozó negatív hatását ismertette.
Pintér Miklós, egy vadászatszervező iroda vezetője elmondta, rendkívüli a külföldiek elmaradása a vadászatokról: a spanyolok 40%-kal, a többi nemzetbelieké 16-20%-kal; ebben az is közrejátszik, hogy az áfa-emelés növeli az árakat. A vadászturizmus és a turizmus válságban van, a németek 45%-a nem fog utazni, otthon marad. Környező országok olcsóbban szolgáltatnak vadászatot. Igen alacsonyak a vadhús árak. Az őzhús kilónként 7 euró, a vaddisznó 1 euró, a szarvas 1,5-2 euró. Minimális az élőnyúlbefogás, évente 1500-2000 db. Az is nehezíti a helyzetet, hogy sok a jogosítvány nélküli vadászatszervező, akik 20-40% árengedményt adnak.
A vadászatra jogosultak gazdálkodásának zavarai és megszüntetésének lehetőségei című előadást lapunk más helyén ismertetjük.
Nincs minden rendben, a magyarországi vadgazdálkodásban, vadászatban. Ezt a tanácskozás is bizonyította.

Forrás: ForestPress