A vasi erdőkben élő vadállományon ötvennégy vadászatra jogosult "osztozik." A vadászatból - csak megyénkben - évente 900 millió forintnyi bevétel keletkezik.
- A Vas megyében tevékenykedő ötvennégy vadászatra jogosult közül harmincegy vadásztársaság, tíz földtulajdonosi társaság, kettő kft., kettő zrt, kilenc pedig az erdészethez kötődik. A megyei vadászkamarának 1770 tagja van, közülük 1670 sportvadász, a többi pedig hivatásos vadász - sorolja a legfontosabb adatokat Gagyi István, az Országos Magyar Vadászkamara Vas Megyei Területi Szervezetének elnöke.

Az elnökkel az elmúlt évek egyik fő problémájáról, a vadállomány felszaporodásáról is szót váltunk. Megjegyzi: a vadászati hatóság évről évre emeli a kilövési számokat, amelyeket minden vadászatra jogosultnak teljesítenie kell. (A jogszabály plusz-mínusz tíz százalékos eltérést engedélyez.)

- Gímszarvasból 3 ezer 300, dámszarvasból 143, őzből 4 ezer 900, muflonból 23, vaddisznóból pedig 6 ezer volt az előírt mennyiség, amit 2010-ben ki kellett lőni - mondja Gagyi István. Hogy ez sok vagy kevés, az nézőpont kérdése. Így jutunk el a következő örökzöld témához, a vadkárhoz. A vadászkamara megyei vezetője elismeri, hogy vannak olyan területek a megyében (elsősorban Ják, Körmend és Kondorfa környéke), ahol a vadászatra jogosultaknak sok vitája adódik a gazdálkodókkal. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jogszabály a vadászok és a földet művelők számára is tartalmaz kötelezettségeket. Nem véletlenül mondják, hogy a vadkár elleni védekezés a vetéssel kezdődik, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen területre mit vetnek a gazdálkodók. A megfelelően megválasztott és alkalmazott agrotechnikai módszer, a vadriasztó szerek, a vadkerítések és egyéb védőberendezések is csökkenthetik a vadkár mértékét, akárcsak a rendszeresen megtartott vadkárelhárító vadászatok.

A kamara megyei elnöke szerint a vasi vadászterületek vadállományával elégedettek lehetnek a vadászatra jogosultak. Szarvasbikákban és vaddisznók tekintetében kifejezetten "jók vagyunk" , a precízen megszervezett vasi vaddisznóhajtások pedig keresett turisztikai programokká váltak. És ha már itt tartunk, a vadászatok bevételi oldaláról sem szabad megfeledkezni: az országban ugyanis évente 16 milliárd, Vas megyében pedig 900 millió forintot teremt elő ez az ágazat.

- A 2010-es rekord egy 15 kilogramm feletti trófeával büszkélkedő szarvasbika volt, amit Győrvár térségében ejtették el - mondja az elnök.

Vadászati szempontból csak az apróvad hiányzik a megyéből: a nyúl, a fácán és a fogoly amúgy sem jellemző erre a térségre, ám az elmúlt évek szélsőséges időjárási körülményei - legutóbb a belvíz -, valamint a túlságosan felszaporodott vaddisznóállomány tovább ritkította az apróvadas állományt.

Forrás: Vas Népe