Újabb hat évre meghosszabbították a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) Panamavárosban folyó éves közgyűlésének résztvevői az alaszkai, orosz és karib-térségi őslakosok bálnavadászati jogát.

Az őslakosok létfenntartását szolgáló bálnavadászatot csak akkor engedélyezik, ha valóban „táplálkozási és kulturális szükségleteket” elégít ki, továbbá nem jelent fenyegetést a helyi bálnaállományra nézve.

Nem járt sikerrel a dán delegáció: a grönlandi őslakosok jogaira és igényeire hivatkozva benyújtott javaslatát – amely 1326 bálna, köztük tíz hosszúszárnyú bálna elejtésére vonatkozott a 2013–2018-as időszakra – ugyanis egyelőre elnapolta a közgyűlés.

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek 24 hosszúszárnyú bálnát – évente négyet – ejthet el 2013 és 2018 között. Az állatvédő aktivisták szerint azonban mindezt kegyetlen módszerekkel teszik, és nem is igazán tekinthető „ősinek” a gyakorlat, mivel a 19. században honosították meg fehér telepesek.

A közgyűlés döntése szerint az oroszországi inuitok és más őslakosok összesen 744 szürke bálnát, az alaszkai őslakosok pedig 336 grönlandi bálnát foghatnak ki ugyanebben az időszakban.

Bálnamenhely

• Leszavazták a latin-amerikai országoknak azt a kezdeményezését, hogy nyilvánítsák bálnamenhellyé az Atlanti-óceán déli térségét.
• A közgyűlésen a javaslat ellenzői azzal érveltek, hogy a térségben egyáltalán nem folyik bálnavadászat.
• A javaslat a teljes dél-atlanti térségre kiterjesztette volna a menhelyet. Ha elfogadták volna, ez lett volna a harmadik bálnamenhely, amelyet a nemzetközi bizottság létrehozott, az egyik az Indiai-óceánon, a másik az Antarktiszt ölelő Déli-óceánon van.

Forrás: Metropol