A nagy hőség a vadállományt is megviseli, ezért a vadásztársaságok, akárcsak télen az élelmet, most a vizet szállítják az élőhelyekre.
Az MTI összeállításából kiderül, éves szinten több millió forintot költenek a vízpótlásra is a vadgazdálkodók.

Szigeti Béla, Bács-Kiskun megye fővadásza elmondta: "inkább dolgozunk, mint vadászunk". Társaival folyamatosan szállítják a vizet az itatókba.
Arról is szólt, hogy a Homokhátságon nagy veszélynek van kitéve az apróvad, mert ahol nincs árnyék, ott a homok 60 Celsius fokra is felmelegszik, amelyet a fácáncsibék és a kisnyulak nem tudnak elviselni. Probléma az is, hogy a vadnyulak egy kilométernél nem mennek távolabb, így ha ott nem találnak vizet, akkor elpusztulhatnak. A fővadász szerint a másodszaporulat gyengébb egyedei sem tudják túlélni a forróságot.
Az őzek, vaddisznók és szarvasok nagyobb távolságra is elmennek vízért, ennek ellenére, ahol a kisgidáknak nem tudnak vizet biztosítani, ott elpusztulhatnak.

Fejér megyében a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. folyamatosan felügyeli az itatókat és a dagonyákat. Haas Béla vadgazdálkodási osztályvezető elmondta, hogy az állatok jól alkalmazkodnak, a hűs, árnyas és nedves részeket keresik.
A cég mintegy harminc itatót, valamint a hűsítés és a külső paraziták elleni védelemhez elengedhetetlen dagonyázó helyet lát el folyamatosan friss vízzel, részben automata rendszerrel, részben lajtos kocsival. A lédús takarmányok etetése még nem kezdődött el, mert takarmánydinnye majd csak augusztusban lesz.

A Kecskeméti Vadaskertben a kifutók öntözésével, a fürdetők folyamatos vízcseréjével, valamint lefagyasztott gyümölcsök etetésével segítenek a kert lakóinak - közölte Pullai Béla igazgató.
Kifejtette: a medvék gyakran megmártóznak a vízben, és a majmokhoz hasonlóan szívesen fogyasztják a jégkrémszerű gyümölcsöket is, az állatok egyébként a meleget egy kicsit jobban tűrik, mint az ember, a hőség miatt elhullás eddig még nem volt.

Veszprém megyében a vad a vizes élőhelyekre - Balaton-partra, nemzeti parki vadászterületekre - húzódik és sok kárt okoz. Az elmúlt hét végén egy, a nádban dagonyázó vaddisznó miatt például ki kellett üríteni az alsóőrsi strandot.
Fischer József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának vezetője elmondta, a nagyvad mindig megtalálható volt a Balaton-parton is, azonban az elmúlt években felszaporodott, s a rendkívül száraz időjárás következtében károkozása mindennapossá vált az egykori zártkertekben, szőlőkben, gyümölcsösökben. Gyakran megjelenik a belterületeken is: főként vaddisznóval találkozhatunk, de sokhelyütt igaz ez a gímszarvasra is - fűzte hozzá.
Kifejtette: a nagyvadállomány felszaporodása természetvédelmi szempontból is probléma, hiszen a mindenevő vaddisznó veszélyezteti a földön fészkelő madarak költését, túrásával jelentős kárt tehet a vizes élőhelyek botanikai értékeiben is. Ezért az igazgatóság - több más vadászatra jogosulttal ellentétben - minden, a jogszabályok által megengedett lehetőséget kihasznál, főként a vaddisznóállomány csökkentése érdekében.

Varga László, a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kezelésükben lévő 63 ezer hektár vadászterületen lajtos kocsikkal töltik fel az itatókat, a dagonyákat. Egyrészt azért, mert a vadnak szüksége van a vízre, másrészt azért, hogy az erdőben tartsák az állományt, s a vad ne másutt keressen ivóvizet, mint például az elmúlt hétvégén a vaddisznó az alsóőrsi strandon.
Varga László szerint is komoly probléma, hogy a szomjas vad lehúzódik a Balaton-partra, ahol jól érzi magát, hiszen a lédús szőlő és a turisták által otthagyott ételmaradék csábítja. A vezérigazgató becslése szerint a zrt. dagonya feltöltésre és itatásra a nyár végére mintegy tízmillió forintot fordít.
A Zala megyei erdőkben, dagonyákban, itatókban még van elegendő természetes víz a vadállomány számára, a zártkertekbe, vaddisznós kertekbe viszont szivattyúkkal, lajtos kocsikkal szállítják a vizet.
Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati osztályvezetője kifejtette: a természetben a vad még megtalálja a szükséges vízmennyiséget, az egy héttel ezelőtti záporeső pótolta a természetes vízpótlást, feltöltötte a tócsákat.

Páll Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati felügyelője közölte, a vadkárok miatt gazdasági kérdés a vad létszámának csökkentése. Emlékeztetett rá, hogy július elején kezdődik a búza betakarítása, virágzik a kukorica, ezért az egyik legfontosabb feladat a vadkár megelőzése.

Jankó Gábor, a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. erdészetpolitikai osztályvezetője elmondta, folyamatosan gondoskodik a vadállomány vízellátásáról az ország legnagyobb vadgazdálkodója.
Hozzátette, már tavasszal elkezdték a természetes vízfolyások karbantartását, a medrek kitisztítását, mivel látszott, hogy a vad számára kevés lesz a víz. Mivel az utóbbi napok komoly kánikulája jelentősen csökkentette a vízkészleteket, a társaság szakemberei elkezdték a dagonyák, erdei víznyerő helyek mesterséges feltöltését. Hozzátette: az állatoknak szükségük van hűsítő fürdőzésre, mert a dagonyázás a kullancs, a bögöly és a szúnyog ellen is hatékony védelmet nyújt nekik.

A Mátrában és a Bükk nyugati részén 77 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Egererdő Zrt. lajtos kocsikkal hordja a nagy melegben a vaditató helyekre a vizet - mondta Nagy Károly, a társaság vadászati ágazatvezetője. Közölte, a hőség miatt kiszáradtak az erdei vízfolyások, így az önitatókat vízzel töltik fel, illetve munkagépekkel mesterséges itatóhelyeket létesítenek, a lefóliázott gödröket aztán feltöltik vízzel. Hozzátette, a dinnyeszezon beköszöntével lédús selejt görögdinnyéket helyeznek ki az erdei állatok, elsősorban a szarvas és a vaddisznó számára.

Forrás: MTI