Három évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Vadgazdálkodók Egyesülete.
A szakmai szervezet célul tűzte ki a vadgazdálkodók és vadhúsfeldolgozók gazdasági érdekeinek, szakmai céljainak elősegítését, a világhírű magyar vadállomány és vadászati kultúra értékmegőrzését. Balsay Miklós erdőmérnökkel, az egyesület elnökével, a VADEX Zrt. korábbi vezérigazgatójával beszélgettünk az eddig elvégzett munkáról.
• Mikor, milyen körülmények között, és legfőképp, miért jött létre az egyesület?
- A Magyar Vadgazdálkodók Egyesülete 2009 őszén alakult meg, 16 taggal. Ezek közül 13 állami tulajdonú erdőgazdaság, és a három legnagyobb hazai vadfeldolgozó üzem is csatlakozott hozzánk. Így a vadgazdálkodással, illetve a vadhúsforgalmazással foglalkozó ágazat egyaránt képviselettel bír az egyesületben. A vadgazdálkodás, a vadászati hagyományok, a vadászati világhírnév legfőbb őrzői az állami erdőket kezelő társaságok, és tulajdonképpen ezeknek a képviselete, az érdekeik érvényre juttatása a legfőbb feladatunk. Szeretnénk, ha ez összehangoltan, egységesen valósulna meg ebben az egyesületben. Például most a legjelentősebb, az elmúlt évben elkezdett munkánk a vadászati törvény esetleges módosításában való részvétel. E tekintetben mi nyilvánvalóan legalább annyira képviseljük az állami erdők érdekét, mint az állami erdőket kezelő erdészeti részvénytársaságok vadászattal kapcsolatos érdekét.

Az alapítás óta tovább bővült a létszám...
- Nagyon örömteli dolog, hogy bővült a létszám, és tavaly - kettő kivételével - már az összes állami tulajdonú erdőket kezelő társaság a tagjaink közé tartozott. Remélem, hamarosan a hiányzó két cég is csatlakozik, hiszen mi az ő érdekeiket is képviseljük. Alapszabályunk szerint az egyesület nyitott. Az egyesület a hatékony működés érdekében négy szakbizottságot hozott létre. A Vadgazdálkodási, a Vadhús feldolgozói
és forgalmazási, a Jogi és közgazdasági, valamint a Kommunikáció és Közönségszolgálati szakbizottságok éves feladataikat a 22 tag aktuális problémáit megismerve végzik. A munkát az aktuális feladathoz legjobban értő szakemberekből álló szakértői kör tevékenysége segíti.
• A vadászati törvény módosításához javaslatot dolgozott ki az egyesület. Hogy érzi, hogyan sikerült?
- Igazság szerint azt gondoltam, hogy jóval könnyebb lesz a dolgunk.
Állami tulajdonú erdőket kezel mindenki, azonos gondolkodású szakemberek dolgoznak az ágazatban, mindenkinek érdeke, prioritása, mondhatni, szívügye az erdő. Ráadásul a vadgazdálkodás is egy komoly üzletág, tehát mindez közös. Mi azt gondoltuk, hogy a hat - egy évvel korábban kidolgozott, legfontosabbnak tartott - kérdéskör jó, és ha abban kialakul egy vélemény, az egységes lesz, azzal megoldunk mindent, csak össze kell szedni, aztán megyünk tovább. Minden cégtől írásbeli véleményt kértünk, végül csak a tagok felétől kaptunk választ. A kardinális kérdések közül csak egy volt, amelyikben mindenki egyetértett: ez az a bizonyos, az erdőkezelőt megillető jognyilatkozat tétele a vadászterületek kijelölése és hasznosítása tekintetében. Azt szerettük volna, hogy aki az erdőt kezeli, annak legyen joga tulajdonképpen ezt képviselve, részben a területek határainak megállapítására és más dolgokra is. Ezt mindenki elismerte. Ugyanakkor a többi kérdésben: a területhatárok kijelölésében, a tulajdonosi közösségek működésében nem sikerült egyértelműen azt az eredeti célkitűzést követnünk, hogy a terület kijelölése kizárólag szakmai alapokon, a megyei vadászati hatóságnál történjen. Joggal volt olyan felvetés is, hogy egyelőre rendben van, hogy szakmai alapokon nyugodjon ez, de ne adjuk ki a kezünkből azt a lehetőséget, hogy mi is ott legyünk, amikor a határ-kijelölések és a területhasznosítások történnek.

A közelmúltban ugyanis jó néhány olyan eset volt, ahol támadási felületként jelentkezik, hogy nincs köze az erdőgazdaságnak ahhoz a 4-5 ezer hektáros más által kijelölt vadászterülethez, ahol ő a kötelezett erdőkezelő. Ez biztos, hogy nem jó így. Súrlódásokat jelenthet, hiszen ahol felelősen állami erdőt kezelünk, ott - bárki is a vadászati jog birtokosa - csak az állami tulajdont jelentő erdő érdekeit elsődlegesen figyelembe véve vadgazdálkodhat, tehát ennek a kettőnek az erdőt kezelő gazdálkodó kezében, illetve ellenőrzése alatt kell lennie. Az egyesület ezt az álláspontot képviseli, és gondolom, hogy az erdőgazdaságok is.
• A további vitatott pontok?
- Megoszlott a vélemény például a vadászterületek nagyságáról. Volt olyan erdőgazdaság, ahol azt javasolták, hogy legyen kisebb 3000 hektárnál, de akadt, ahol nagyobbat akartak. Ezért úgy döntöttünk, hogy a vitatott eseteknél többségi véleményt közlünk. Említhetném a vadkárok ügyét is, nagyon hasznos, jó vélemények jöttek be, biztos vagyok benne, hogy javaslatunk támogatásra talál más vadászati szervezeteknél is.
• Ha már más vadászati szervezeteknél tartunk, adja magát a kérdés: milyen a viszony a többi érdekképviseleti szervezettel?
- A közelmúltban volt egy elnökségi ülésünk, ahová meghívtuk az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökét és főtitkárát: megegyeztünk velük arról, hogy együttműködési megállapodást köt a két szervezet. Az Országos Erdészeti Egyesületet, mint a magyar erdészek legfontosabb társadalmi érdekképviseleti szervezetét, felkértük, hogy az
eddig született javaslatunkat nézzék át, és ők a térségi megbízottaikon keresztül ezt két héten belül meg is válaszolták. Szeretnénk továbbá együttműködni az Országos Magyar Vadászkamarával és az egyetemekkel (Sopron, Gödöllő, Debrecen) is.
• Már javában benne járunk az évben. Erre az esztendőre milyen feladatokat irányzott elő az egyesület? Mit szeretnének elvégezni?
- Szeretnénk minél többet tenni a hazai vadállomány minőségének és természetes élőhelyeinek megőrzése és fejlesztése, a génmegőrzés feltételrendszerének meghatározása érdekében. Fellépést tervezünk a manipulált trófeák ellen. Javaslatot dolgozunk ki a vadgazdálkodási fejlesztésekhez szükséges források megteremtésére, valamint a hazai apróvadgazdálkodás feltételeinek  javítására. Részt veszünk a Nemzeti Vadgazdálkodási program kidolgozásában, a hazai és uniós források igénybevételével kapcsolatos döntések előkészítésében. Természetesen a vadászati törvény módosítása során is hallatjuk a hangunkat. A törvényalkotás során a vadkárbecslési segédlet kidolgozási munkáit is támogatjuk. Emellett az erdészeti hatóság bevonásával működtetett vadkármonitoring rendszer alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata is az idei feladatok között van.

A vadhússal kapcsolatban továbbra is cél az egyesület tagságát alkotó szervezetek vadhús forgalmazásának elősegítése, mind az exportüzemek, mind a térségi-hazai ellátást illetően. A nemzetközileg elismert minőségű magyar vadhústermékek piacának, színvonalának erősítése, az export, illetve a hazai vadhúsfogyasztás növelése a biztonságos, ellenőrzött termékekből. Nem lehet megkerülni a tevékenységet szabályozó 43/2011. VM-rendelet módosítását. Erősíteni akarjuk az egyesület tagjai közötti együttműködést (termelői és feldolgozói vonalon) annak érdekében, hogy a hazai lőtt vad alapanyag a lehető legnagyobb mértékben Magyarországon kerüljön feldolgozásra. Emellett fellépést tervezünk a feketekereskedelem ellen is. A felsorolásból jól látszik: tennivaló tehát van még bőven...

Forrás: Magyar Mezőgazdaság