Vaddisznólesen háromdimenziós álcaruhában.
A Balaton-felvidéken rengeteg elhanyagolt szőlő, zártkert és mezőgazdasági terület vált kiváló búvóhellyé a vaddisznók számára. Mivel lehetetlen a települések közelébe merészkedő állatok hagyományos puskás vadászata, Révfülöp és Zánka térségében íjászok ritkították az állományt.

Glück Balázs az íjjal történő éjszakai vaddisznóvadászat specialistája. A májusi kukoricavetéstől az őszi betakarításig gyakran kint marad estére. A vadászat helyszínét megközelítve még az esti szürkület előtt felveszi háromdimenziós álcaruháját, majd hálós kámzsával betakarja a fejét is. Csak a szeme látszik ki, ugyanis az állatok világító kerek arcáról ismerik fel az embert.

Amikor nádasban vadászik, az íjon és a vesszőkön kívül elsősegélycsomagot, metszőollót és lombfűrészt is visz magával. Különösen fontos a szélirányjelző púder használata, hiszen úgy kell rejtőznie, hogy a vad irányából fújjon felé a szél. Ugyanis a kitűnő szaglású vaddisznó hamar elkocog, ha embert érez. A ravaszabbja, ha gyanús neki valami, sokat szimatolva tesz egy kört a rejteken, mielőtt megközelítené alvóhelyét. Nádasban nem lehet úgy cserkelni, hogy a vaddisznó ne vegye észre az embert. A nádas jó rejtőterület a disznónak. Glück Balázs tehát megkeresi az úgynevezett váltókat (állatjáratokat), oda ül este vagy hajnalban, s megvárja, míg a nádasban nyaranta dagonyázó, ősszel-télen megpihenő állat megéhezvén kicsörtet. A méla lesben nem lehet rádiózni, telefonálgatni, éjjeli lámpával olvasni. A gyakran hajnalig tartó sok órát gondolkodással, filozofálgatással tölti az ember. Időnként félálomba merül, de minden neszre fel kell riadnia, ha vadat akar elejteni.

A vadászati szakhatóság a korábbi évekhez hasonlóan az idén is majd tízezer vaddisznó kilövését írta elő Veszprém megyében. Tavaly jó volt a makktermés, ezért a megszokottnál is nagyobb lett a szaporulat. Ráadásul az aszályos időjárás és a vetésszerkezet változása miatt a vaddisznók az idén a víz közelségét keresve a Balaton-felvidéki erdőkből gyakran lekocogtak inni a tóhoz. Nyáron két alkalommal is nagy riadalmat keltett, amikor a strandolok között próbálták becserkészni a partra tévedt állatokat.

- Zártkertekben, szőlőhegyeken gyakoriak a vaddisznók okozta károk. Májusban kezdtek levelezni velünk Ábrahámhegy, Balatonszepezd, Révfülöp, Balatonalmádi, Alsóörs, Felsőörs önkormányzatai arról, hogy a belterületi kertekben sok a panasz, a vad disznók kitúrják a veteményest, megeszik a szőlőt, lerágják a gyümölcsfák kérgét, s nem utolsósorban kukákat borogatnak - mondja az íjjal történő vadászat korai előzményéről Hárshegyi Márk, a Veszprém megyei kormányhivatal földművelésügyi osztályvezetője. A vadásztársaságoknak ilyenkor kártérítési kötelezettségük van. Például bíróságon van egy ügy, mert Balatonalmádiban egymillió forintos kárt tettek a vaddisznók egy öntözőberendezésben.
A Balaton partjára májusban elrendelték a fokozott állományritkító vadászatot, ami éjjel is lehetővé tette a vadásztársaságoknak külterületen a lámpás vadászatot. Becslések szerint olyan sok vaddisznó volt a térségben, hogy már az úgynevezett hatósági vadászat elrendelése is felmerült, amire nem volt példa az utóbbi húsz évben Magyarországon.
- Bár márciustól februárig tart a vadászati év, augusztusra 62 százalékban teljesítették a kilövési tervet a Balaton-parti társaságok, miközben a vaddisznóvadászat főidénye csak novemberben kezdődik. Ugyanakkor a vaddisznók továbbra is a zártkertekben kóboroltak. A vadászok bevetése azonban nem kívánatos túl közel a lakott helyekhez, mert az emberi élet védelme a legfontosabb. Hiába szabad vadászni a fegyverviselési törvény szerint a belterületek határától háromszáz méteren kívül, nem biztos, hogy ezt felelősséggel meg lehet tenni.

Révfülöpön egész konda fészkelte be magát egy öthektáros zárt objektumba. Az illetékes vadásztársaság belterületi fegyverhasználati engedélyt kért a rendőrségtől, ám a vadászok tíz alkalommal csak három vaddisznót ejtettek el a bozótos, elerdősödött területen. A Bakonyerdő Zrt. élő állat befogására alkalmas technikájával, ládacsapdával viszont három hét alatt hpszonhármat fogtak be. Az állatok a monostorapáti vaddisznókertbe kerültek.

Nemrég azzal az ötlettel keresték meg a kormányhivatalt, hogy a sűrű nádasokban, ahol sem a befogás, sem a lőfegyveres vadászat nem oldható meg, íjászokkal ritkítani lehetne az állományt. Hárshegyi Márk szerint nem véletlen, hogy a nádasban senki sem meri használni lőfegyverét, hiszen a nagy golyós puskából leadott lövedékek 90 százaléka átmegy a vad testén, célt tévesztve pedig elérheti a négy-öt kilométerre fekvő déli partot is. Ha viszont az íjász téved, a vessző röpül még harminc métert, s beleesik a vízbe. Zánka és Révfülöp között két íjász szeptemberben két hét alatt hét vadat ejtett.
Glück Balázs szerint aki íjjal vadászik, kevésbé sikeres, mint a puskás vadászok, sokat kell éjszaka ülni, lesni és várni. A nádas jó rejtekhelye a vadnak, csakhogy ott nincs tápláléka, ezért pirkadattájt felkel vackáról. Egy nagyobb kan ravaszabb, még később indul. Oka van annak, hogy meg tudott öregedni.   
- Általában egyet lőhetek. Ha egy konda zajos, előfordulhat, hogy még egyre van lehetőségem. Megtörténhet az is, hogy az állat nem riad meg, bár eltaláltam. Ilyenkor is kilőhetek még egy vesszőt, bár az etika azt kívánja, hogy azt ne másik egyedre, hanem a meglőttre célozzam kegyelemdöfésként.
Íjas vadászatkor a terítéken tipikus a süldő, amely zsigerelve 20-60 kiló. A nádascserkészésnél sokkal élvezetesebb a vadkáros időszak. A vadász beül a búza, zab vagy tritikále, azaz búzarozs közepébe, éppen elfedi a növény, s megvárja, míg bejön a vad. Amikor besötétedik, térdvédőben négykézláb kúszva a kondára megy. Az íjat tolja maga előtt és a nyílvesszőket, kisszékét a hátán cipeli. Amikor lőtávolságon belülre ér, cirka húsz méterre, már az állat szuszogását is hallja. Hirtelen feláll a kisszékre, vörös fényű lámpáját bekapcsolja, és elengedi a vesszőt.
- Öt évig vadásztam fegyverrel, aztán íjászkodtam, majd íjjal kezdtem célozni. Az igazi inspiráció az első vad elejtésével kezdődött - mondja Glück Balázs. - Az embernek meg kellett küzdenie a zsákmányért, s közben a félelmét is le kellett gyűrnie, hiszen a búzatábla közepén röfögő konda nem veszélytelen.
A sötétben csak a szív dobogását hallani. És a légzést, amely könnyen elárulhat bennünket. A vadász vérnyomása felmegy, pulzusa emelkedik, lihegnie kellene, mert a szervezetnek szüksége van az oxigénre. A
legtöbben ezt úgy oldják meg, hogy kicsit kevesebb levegőt vesznek, mint kellene, ezért idővel nagyot szippantanak.. .és akkor mindennek vége, a konda kereket old.
Ha elmegy egy konda, át kell kúszni a másikhoz. A fölfokozott vadászizgalom nem húsz perc, mint puskás vadászatnál, hanem elhúzódhat egy egész éjszakára - tudom meg a fiatalembertől. Glück Balázsnak két reflexíja van. Az egyiket Szalóki István, a másikat Gelencsér László gyártotta. Amelyiket a kezébe veszi, az csak neki készült. Annak 29 colon hatvan font a húzóereje, s még markolatpróbára is elment Balatongyörökre. A japánakác reflexíj apróvadakra alkalmas. Ösztönös lövésre, nyúlra, fácánra. A vessző végén vi rágkötöző szalag, hogy ne menjen ki a világból a fácánra kilőtt vessző. Hiszen darabja 2000 forint. Bár a pulykatollas változat már nagyvadra is alkalmas, a nagy termetű férfi alapvetően másféle, úgynevezett csigás íjjal lő.
- Nagyon pontos. A maga hatótávolságában nagyobb átütőereje van, mint a lövedéknek. Átviszi a golyóálló mellényt és a 15 milliméteres vaslemezt is. A legtöbb esetben nem marad vessző a vad testében. Miközben a 130 kilómmal csak pár másodpercig tudom kihúzva megtartani a 60 fontos reflexíjat, ennél a fajta csigás íjnál a kihúzás után az átbillenő csigáknak köszönhetően tíz percig is ki lehet tartani a húrt.
Glück Balázs egyébként nyílhegyeket gyárt, amelyeket 12 országba exportál. Gépészmérnökként végeselem-analízissel foglalkozik, így megfogalmazása szerint az „abszolút non plus ultrát" is le tudja gyártani. Először csak magának készített nyílhegyet hobbiból, aztán „csak azért is". Ha már mi vagyunk Kanada és az Egyesült Államok után a harmadik ország, ahol legálissá vált a vadászíjászat, akkor legyenek magyar termékek is a piacon. Dél-Afrikától kezdve Spanyolországba, Franciaországba, Svájcba, Németországba is exportál a nagykereskedőknek. Külföldön előbb lettek sikeresek a termékei, de már itthon is használják nyílhegyeit. A hármasával bőrhatású papírdobozba csomagolt, ATS30-as késacélból, repülőgép-ipari alumíniumból készített nyílhegyek ára dobozonként 8-10 ezer forint.
- Tartósak, sokáig fenhetők. A használt hegy élezése etikai kérdés. Vadra életlen pengével nem vadászunk, hiszen minél kisebb fájdalmat kell okoznunk - mondja Glück Balázs, aki a Magyar Vadászíjász egyesület titkára, íjkarokat tervez amerikai gyártóknak, az általa tervezett karboníjat a jövő évtől szeretné gyártani.
Néha a kellékek súlya, amelyeket a hátán cipel, eléri a harminc kilót. De van ennél rosszabb is, amikor zergére vadászik. Az egyheti enni- és innivalóval 45 kilós a hátizsák. Barlangban, fenyőgallyakon alszik. Ráadásul a zergére felülről lehet eredményesen vadászni, mert a sziklás hegyoldalakat kedvelő állat alulról várja a veszélyt, felfelé kevésbé figyel. Télen fehér álcaruhában be lehet cserkészni íjlövésnyire az állatot - állítja a férfi.
A technika nem ismer lehetetlent, árulnak már például testszagképződést megakadályozó ruhákat, de ha a vadász kezén nincs kesztyű, az is elég ahhoz, hogy szagot fogjon a vad. Glück Balázs szerint sok gyártó nem is érti az íjászat lényegét. Aki íjat választ, olyan eszközzel vadászik, amellyel önként korlátozza lehetőségeit, lemond a nagy terítékről. Ezt nehéz megunni, mert ha a vaddisznó nem hozza izgalomba, akkor medvére vagy oroszlánra megy majd. Ő is lőtt íjjal medvét Kanadában, sőt passzívan részt vett egy afrikai oroszlánvadászaton is.

Azért a hazai vadászatok is izgalmasak. Bár az íjból kilőtt nyílvessző 300 kilométeres óránkénti sebességgel suhan a levegőben, előfordul, hogy például az őz kilép vagy akár megfordul a kilövés és a célba érés között.

Forrás: Magyar Nemzet