Kinyílt hóvirágot fotózott tegnap kolléganőnk, pedig ez a növény február közepén szokott előbújni.
Az évelő, hagymás, zárvatermő növény az amarilliszfélék közé tartozik, 16 faja él a Balkántól a Kaszpi-tengerig, közülük az egyik Görögországban fordul elő, és októberben virágzik. Magyarországon a kertekben pompás és redőslevelű hóvirág terem, a kikeleti hóvirág pedig többnyire vadon. Nőnap előtt ez az egyetlen látványos virág, amely a természetben már virít, emiatt egy időben nagyon sokan gyűjtötték és vitték a virágboltosoknak, akik három-négyszeres áron adták tovább. Attól lehetett tartani, hogy eltűnik az erdőkből, ezért 2005 óta védi a törvény, eszmei értéke 10 ezer forint.

Hagymájából elvileg mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas gyógyszert lehetne készíteni, de ilyen célból sem szabad gyűjteni. Aki gyönyörködni akar benne, jobban jár, ha ültet magának.
Annak, hogy most ilyen korán előbújt, egyértelműen a hektikus időjárás az oka, a fagyos időszakokat váltó, az évszakhoz képest szokatlan, néhány napos fölmelegedések – halljuk Bojtos Ferenctől, a Csemete Természetvédő Egyesület irodavezetőjétől. Ez a jelenség a legtöbb növényre hat, de a hóvirág látványosabban reagál.

Egy régebbi Csemete-kiránduláson, Szilveszter napján egy erdőben olyan virágokat láttak, amelyek jellemzően márciusiak. Ezt az időjárást a téli álmot alvó állatok is nehezen viselik, fölébrednek, mocorognak, fölélik tartalékaikat, és így sokkal nehezebben viselik a tél hátralévő részét. A kibújt hóvirág nem fagy el, ha a hőmérséklet nem süllyed mínusz 10-15 fok alá.

Forrás: Délmagyar