Még az év elején országos hír lett abból, hogy Salgótarján belterületén vaddisznók grasszáltak.
Pedig nem kell Nógrád megye székhelyére mennünk, hogy magunk is összefussunk az erdő egyik nagyvadával.

Andornaktályán, Ostoroson be-belátogatnak a településekre.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy az erdei élőhellyel rendelkező állatok lakott települések közvetlen közelében, vagy magában a faluban, illetve városban jelennek meg. A nagyvadak eddig leginkább kerülték az embert, ám az utóbbi időben még a vaddisznók is be-belátogatnak egy-egy veteményesbe, vagy épp a temetőbe. Előbbiről, mások mellett, az andornaktályaiak, míg az utóbbiról például az ostorosiak beszélhetnének. Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere, amikor csapatostól jártak a temetőhöz ezek a hazai viszonylatban nagyvadaknak számító állatok, úgy vélte, hogy a virágok locsolásához használt víz vonzza őket. A helyzet azonban azóta csak romlott, hiszen a hírek szerint a szomszédos Nógrád megye székhelyén, Salgótarján sűrűn lakott részén is felbukkant már néhány „erdőből szalasztott” példány.
Eger szomszédságában, Andornaktályán az ott élők szerint az okozza a vaddisznók kertekben való megjelenését, hogy a volt termelőszövetkezet területeinek részaránytulajdon szerinti kiadását követően akadt, aki nem törődött a kapott földdel, ott hagyta gazosan, ami miatt ez a rész a kondákban élő erdei jószágok élőhelyévé vált.

– A tulajdonos a korábbi jelzésünket figyelembe véve már megtisztította a földterületét – mondotta a Hírlap munkatársának kérdésére Vámosi László, a falu polgármestere. A helység elsőszámú vezetőjétől megtudtuk, hogy sikerült az engedélyt is beszerezni a rendőrségtől a nagyvadak belterületi kilövésére, amit a vadászok végeztek.
Az andornaktályai polgármester azonban abban nem biztos, hogy ezzel végérvényesen meg is oldódott a probléma.

Prezenszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára, fővadász szerint összetett okokra vezethető vissza a vadak, közöttük a vaddisznók megjelenése a lakott területek közvetlen közelében, olykor pedig a településeken belül. Felbukkanásukhoz az emberek magatartása mindenképpen hozzájárul, hiszen, ha úgy tetszik, az ember „becsalja” a vadat azzal, ha rendezetlenül hagyja a földterületet, esetleg a háztartási hulladékot a kertje végében földeli el, vagy egyszerűen csak oda önti ki. Az elburjánzó növényzet a vaddisznó számára ugyanis kiváló élőhely, ahová szívesen jár vissza.

A fővadász egyébként a megyeszékhelyre „bejáróként” maga is naponta látja például Egerbakta határában a gyepeken és a növényi kultúrákon a túróhelyeket. El is magyarázta, hogy a disznó jót is, rosszat is tesz ezzel, hiszen elpusztítja a különféle kártevőket, ugyanakkor persze maga is kárt okoz. Annak, hogy az utóbbi időben több belterületre „tévedés” fordul elő, két olyan fontos oka is van, ami a biológiára és az időjárásra vezethető vissza. A mindenevő vaddisznó számára fontos táplálék az állati fehérje, de a tavalyi esztendő száraz év volt, a vad nem jutott megfelelő mennyiségű csigához, gilisztához, sőt makk sem volt számára elegendő.

Az emberi élőhelyek közelében viszont most megjelent az utánpótlás. Az állat pedig bizonyos értelemben szocializálódik, ami most kezd kumulálódni és a felelősség kérdésében vitákat gerjeszteni.

– Olykor számon kérik rajtunk a lakosok, hogy etetéssel miért nem tartjuk távol a lakott helyektől a nagyvadat. Ez azért ennél bonyolultabb dolog, mert hiába rakjuk ki a takarmányt, ha megjelenik a csiga és a giliszta, vagy érik a zab, a disznó aranyért se menne a kihelyezett szemes takarmányra – fogalmazott a kamara megyei titkára, aki a vadállomány nyugalmát megzavaró emberi tevékenységre is felhívta a figyelmet. Ezek sorába tartozik az erdőgazdálkodás, továbbá a jelentősebb mértékű turizmus, nemkülönben az intenzív, szabályozatlan vadászat, valamint a quadosok vagy cross-motorosok megjelenése. Ezektől a több irányból érkező terhelésektől a vad bizony zavarodottá válik. A fővadász szerint kimutatható, hogy minél nagyobb ez a fajta hatás, annál nagyobb az erdei jószág által okozott kár is.

A vaddisznó befogása egyébként meglehetősen bonyolult szakmai feladat, amely komoly előkészítést igényel – jegyezte meg Prezenszki János. Az élve fogó berendezés egy nagyméretű, több mázsás szerkezet. Az adott helyszínre való telepítése és a befogás között akár több hónap is eltelhet. A befogókat csak ritkán helyezik el lakott ház kertjében vagy udvarában, hiszen a vadat etetéssel csalogatják a szerkezethez, s az állat abban az esetben további kárt tehetne az udvarban, arról nem is beszélve, hogy a befogásból kimaradó vaddisznók az etetés miatt a későbbiekben rendszeresen felkereshetik azt az ingatlant, ami természetesen senki számára sem kívánatos. Sike Sándor

Az erdő nagyvada kondában érzi jobban magát

Nem feltétlenül az állomány túlszaporodottságát jelenti, ha például huszonöt, harminc vaddisznót látunk egyszerre – tartják a szakemberek. Ezek az állatok ugyanis rendszerint nem magányosan, hanem csoportokba verődve, kondákban élnek. Egy ivarérett koca például nem ritkán nyolc-tíz malacot is vezet maga után sorban, ezért harminc vaddisznó egy kondában tulajdonképpen csupán három anyaállatot és azoknak az utódait jelenti. A természet törvénye természetesen itt is érvényesül: a csapatban élő állatok egyedeinek jobb esélyei vannak a túlélésre. Ez az alapvető oka annak, hogy kondába szerveződve élnek.

Forrás: Heol