Az erdei utakat használó lovasok a gyalogos turistákkal szembeni hátrányos megkülönböztetése komoly anyagi és erkölcsi károkat okoz a lovasoknak és a lótartóknak – véli két fideszes parlamenti képviselő, akik törvénymódosítással orvosolnák a tarthatatlan helyzetet. A politikusok nincsenek egyedül a szenvedélyükkel, Kövér László és Lezsák Sándor vezetésével lovas klub is alakult az Országgyűlésben.

„Lovas nemzet vagyunk, ennek ellenére gúzsba kötnek bennünket saját jogszabályaink” – fakadt ki az Indexnek Potápi Árpád fideszes parlamenti képviselő. A politikus arra utalt, hogy a különböző lovas sportokat jelentősen megnehezítik a jelenlegi törvények.

Potápi az ugyancsak fideszes Horváth Lászlóval közösen ezért hétfőn módosító javaslatot nyújtott be az erdőtörvényhez (pdf). A mindössze ötoldalas tervezet lehetővé tenné, hogy az erdőkben ne csak gyalogolni, hanem sportolás vagy kirándulás céljából lovagolni is lehessen. Az erdőtörvény jelenleg ezt nem teszi lehetővé, lovagolni csak az erre a célra kijelölt erdei utakon szabad.

Hátrányos megkülönböztetés

„Az erdei utakat használó lovasok megkülönböztetése a gyalogos turistáktól indokolatlan” – olvasható a tervezet indoklásában. Ez a képviselők szerint komoly anyagi és erkölcsi károkat okoz a lovasoknak és a lótartóknak. A fideszes politikusok azt is felsorolják, hogy milyen típusú lovasok használnák az erdőt, és nekik milyen igényeik vannak.

A hobbilovasokról például azt írják, hogy hétköznap kora reggel és délután, valamint hétvégén kikapcsolódni lovagolnak az erdőbe, saját vagy bérelt lóval. Általában 2-5 fős csoportban lovagolnak, 5-15 kilométert. Nekik – Potápiék szerint – arra lenne szükségük, hogy az istálló közelében lévő utakat minél jobban be tudják járni, az ugyanis nem jelent igazi kikapcsolódást, ha minden nap ugyanazon az úton lovagol az ember.

A sportolók (díjugratók, díjlovasok, fogathajtók) edzések miatt veszik igénybe az erdőket. A különböző edzésekhez azonban különböző talajú útvonalakra van szükség. A javaslat benyújtói szerint főként a távlovasoknak vannak speciális igényei, akik egy edzés alkalmával 20-50 kilométert tesznek meg. Nekik az istálló 30-40 kilométeres körzetében szinte minden útra szükségük van.

A harmadik csoportot a lovas turisták alkotják, akiknek változatos útvonalhálózatra van szükségük, mivel sokszor nem térnek vissza a kiindulópontra, hanem egy hosszabb útvonalat járnak be. A tervezet szerint mindhárom csoport jelentős bevételekkel gazdagítja a magyar költségvetést, a lovakat ugyanis meg kell vásárolni, a lótartás pedig számos munkahelyet teremt.

A távlovas fideszes

A beterjesztők kitérnek arra is, hogy a lovak nem károsítják a természetet, a gyalogosoktól eltérően csak ritkán okoznak a problémát. A paták pedig megközelítőleg sem jelentenek akkora veszélyt a talajra, mint a járművek kerekei – írja a két fideszes politikus.

Potápi az Indexnek azt mondta, személyes okokból adta a nevét a javaslathoz, hobbiszinten űzi a távlovaglást, ráadásul sportoló távlovasokat is ismer. A politikust lovas ismerősei győzték meg arról, hogy módosítani kell a jelenlegi szabályokon.

Szerinte a távlovas versenyek szervezése komoly nehézségekkel jár, többek között engedélyeket kell kérni a földek, erdők tulajdonosaitól, illetve a különböző hatóságoktól. Az edzések pedig félhivatalos formában zajlanak. Mint mondta, a javaslat elfogadásával megváltozna a helyzet.

Parlamenti lovas klub

Nem Potápi az egyetlen parlamenti képviselő, aki kötődik a lovagláshoz. Az Országgyűlésben 2010 decemberében alakult meg a Gróf Széchenyi István Parlamenti Lovasklub. Akkor egyből 44 országgyűlési képviselő csatlakozott a kezdeményezéshez, köztük kormánypárti és ellenzéki politikusok. A klub tiszteletbeli elnöke Kövér László házelnök, ügyvezetője Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke. A szakmai vezetője pedig a fogathajtóként ismertté vált Lázár Vilmos, a CBA üzlethálózat egyik tulajdonosa.

Lezsák honlapján több fotó is látható az alakuló ülésről, ezeken csak néhány ismertebb politikus bukkan fel, mint például Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. Semjén Zsolt kormányfő-helyettes viszont nem szerepel rajtuk, annak ellenére, hogy a KDNP elnöke március 15-én egy ünnepi rendezvény részeként lóháton vonult be az erdélyi Kézdivásárhelyre.

Az egyik résztvevő szerint a klub tagjai különböző lovas eseményekről tájékoztatják egymást, illetve a témával foglalkozó jogszabályok is megtárgyalják. A tagok között pedig olyan képviselők találhatók, akik szeretnek lovagolni illetve lovat is tartanak. Lezsák erről az oldalán annyit írt: „a Klub lehetőséget ad a lovaglás, a lóval való együttlét és kikapcsolódás örömeire, a lovas közéletben való aktívabb részvételre, illetve a közös gondolkodásra a magyar lovaskultúra ügyének felemelésére”.

Életünk részévé teszik a lovat

Az MTI archívuma szerint az elmúlt években több kormánypárti politikus is szóba hozta a lovaglást, főként akkor, amikor a nemzeti lovas programról beszéltek. Kövér László, az Országgyűlés elnöke például 2010 októberében a lovas programról tartott parlamenti nyílt napon azt mondta: Magyarország ismét lovas nemzetté válhat, megvannak ehhez az adottságok és lehetőségek is. Hozzátette: helyre kell állítani azokat a feltételeket, amelyek ismét a magyar ember életének részévé teszik a lovat minden területen.

A program kidolgozásával a kormány 2011 őszén miniszterelnöki megbízottként Horváth Lászlót kérte fel, aki Potápival közösen jegyzi az erdőtörvény módosítását is. A kormány szerint azért fontos a lovaságazat fejlesztése, mert hozzájárul a vidékfejlesztéshez, növeli a turisztikai vonzerőt, javítja az országképet, és új munkahelyek teremt.

A program elfogadása után, tavaly novemberben Horváth közölte: komoly eredményeket értek el. A lovas kultúra oktatását sikerült a köznevelés részévé tenni, a lovasoktatás iránt közel 200 iskola érdeklődik. Horváth azt is kiemelte, hogy elkészült az „állami lovas ágazati vagyonleltár”, és készül a vagyonkataszter is. Így számba lehet venni az állam tulajdonában lévő lovakat, eszközöket, intézményeket. A tervek szerint idén májusra tízezer kilométernyi lovastúra-útvonalat jelölnek ki. A politikus úgy tudja, hogy a program megvalósítására 5-10 milliárd forint állhat rendelkezésre.

Lezsák Sándor, aki a program egyik kezdeményezője, tavaly novemberben azt nyilatkozta: a program eredményei már körvonalazódnak, "lovas reneszánsz" van születőben Magyarországon.

Azonosítják a lovakat

A „lófélék egyedeinek azonosításáról” címmel jelent egy kormányrendelet kedden a Magyar Közlönyben. Az Orbán Viktor kormányfő által aláírt jogszabály a lófélék – ló, szamár, öszvér – egyedi azonosításával, nyilvántartásával és nyomon követésével foglalkozik. A rendelet az uniós előírásoknak megfelelően lehetővé teszi, hogy az eddig alkalmazott alternatív jelölési módok mellett – bélyegzés, sütés – elektronikusan, vagyis chippel is azonosíthassák a lóféléket.

Forrás: Index