Vadászat és vadfogás a Körösök vidékén címmel rendezték meg a hétvégén X. Gyomaendrődi Tudományos Néprajzi Konferenciát.

Vadásztrófea-kiállítást is tartottak, megemlékeztek a 13 éve elhunyt solymászról, Puskás Lászlóról. A gyomai általános iskolai tanár teremtette meg az alapjait a megyei solymászatnak.

A Békés megyei vadászat története és néprajzi vonatkozásai kerültek terítékre a gyomaendrődi konferencián. A trófeakiállítást dr. Kovács Béla, a gyomaendrődi Körösmenti Vadásztársaság elnöke nyitotta meg. Aranyérmes dám- és gímszarvas trófeákat, arany-, ezüst-, bronzérmes őzbak- és vaddisznótrófeákat is megcsodálhattak a látogatók. A tárlat létrehozásában a gyomaendrődi Csejti, Fazekasi, Körösmenti és Széchenyi Vadásztársaságok nyújtottak segítséget. A megyei solymászat alapjainak lerakásában oroszlánrészt vállaló Puskás Lászlóról is megemlékeztek, az eseményen részt vett ifjú Puskás László is, aki elhozta kedvenc vadászsólymát.

– Apróvadas megye Békés, ugyanakkor mostanában nagyon elszaporodtak a térségben a vaddisznók – hangsúlyozta dr. Kovács Béla. – A vadásztársaságoknak ez abból a szempontból jó, hogy szép példányokat ejthetnek el a megyében is, ugyanakkor a vaddisznó kárt okoz a fácán- és nyúlállományban, a vetésben.

Dr. Kovács Béla arról is szólt, hogy az ember versengő lény, tehát akinek sikerül szép trófeájú vadat lőnie, joggal lehet büszke erre. Tizenkét-tizennégy kilós gímszarvasagancsokat is bemutattak. Az állatok februárban vetik le az agancsot, majd hét hónap alatt felépítik.

– A tudományos rendezvénysorozat 2004-ben indult az Endrődi Tájház kezdeményezésére, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének szakmai támogatásával – közölte dr. Szonda István néprajzkutató, a tájház vezetője. Dr. Szonda István a megyei kopófalka-vadászatról tartott előadást.

– A kopók által hajtott vadat, nyulat, rókát, szarvast lóháton addig űzték, míg a kutyák meg nem állították vagy le nem fogták. A vadászoknál csak kés volt, és a legelső vadász kegyelemdöféssel szúrta le az állatot. Itt nem a mennyiség számított, és lovassportnak is felfogták ezt a résztvevők.

Volt, hogy jószándékú jobbágy segítségképpen hiúsította meg az önfeledt falkavadászok szerencséjét. Az 1800-as évek elején történt, hogy szarvasbikát vettek üldözőbe. A 100 kopó szagot fogott, és 25 lovas vadász indult velük együtt rohamra, árkon-bokron keresztül. Űzték a lovasok a vadat már csaknem három órája, amikor a szarvas egy földműves tanyája mellett bukkant fel.

A jobbágy látta az urak küzdelmét, gondolta, besegít. Egy husánggal megdobta a szarvast, az állatnak eltört a hátsó lába. Az odaérő vadászcsapat bosszúsan, káromkodva vonta kérdőre a földművest, aki nem értette a méltatlankodást, és ezt mondta: „Nagyurak, hát nem a szarvast akarták megfogni? Itt van, vihetik.”

A gyomaendrődi rendezvény keretében nyílt meg az 1850-ben alakult Alföldi Vadásztársulat történeti dokumentumait bemutató kiállítás is. A történelmi Magyarország első vadásztársasága a Kondoros melletti csákói vadászkastélyban jött létre 56 alapítóval. Gróf Batthyány László, báró Wenckheim László és Béla vezetésével újra megindultak a megyében a kopófalka-vadászatok. A csákói kastély mára romos állapotba került.

Felújítására és a csákói vadászkultusz felélesztésére Kondoroson létrehozták az Alföldi Vadásztársulat Közhasznú Alapítványt. Paluska Zoltán elnök elmondta, adományokat gyűjtenek a kastély kertjében álló, Ybl Miklós tervezte kápolna megmentésére.

Forrás: Beol