Az erdők természetes részei a vadon élő állatok, viszont a beépítettség és a lakott területek terjeszkedése miatt életterük erősen csökken. A vadon élő állatok közül a vaddisznó, az őz, a róka, a nyest és a borz már hozzászoktak az ember közelségéhez, viszont az ember nem akar hozzászokni az ő közelségükhöz és ez állandó forrása a konfliktusoknak.
Az utóbbi években az emberhez egyre közelebb, erdőterülettel határos lakott területeken, illetve a településekbe mélyen behúzódó zöld elhanyagolt területeken, nagyobb balatoni nádasokban, telkeken is előfordul vad. A műveletlen, elhagyott telkek éppen úgy élő- és táplálkozási területként szolgálnak, mint a telektulajdonosok által ritkán látogatott, sok esetben bekerítetlen, vagy rosszul bekerített hétvégi telkek.
A vaddisznó intelligens, alkalmazkodó faj és ahol nem vadászhatnak rá (lakott területek, belterületek, hatósági kíméleti területek) ott előszeretettel megtelepszik, mivel élőhelyet és táplálkozási területet talál ezért a megjelenésére bárhol számíthatunk. A vaddisznó elsősorban a Balaton-parton okoz gondot, jelenlététől megriadnak az üdülővendégek. A balatonalmádi székhelyű Újkúti Vadásztársasághoz tavaly nyáron szinte naponta érkeztek a bejelentéseket. Mivel közeleg az idei szezon, Máhl Ferenc vadásztársasági elnökkel és Szegedi László titkárral ennek kapcsán beszélgettünk. Kifejtették, az Újkúti Vadásztársaság sokat tesz a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorításáért.
Folyamatos etetéssel törekszenek a vaddisznókat az erdők belsőbb, lakott területektől távol eső részein tartani. Dagonyázó és itató helyeket létesítettek, amelyet aszály esetén is feltöltenek. Hozzátették, a lakosságnak is van feladata a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorítása érdekében. Így például az ingatlanokat vadbiztos kerítéssel határolják körbe, a kerítés alsó részét meg kell erősíteni, mert az állat azt felnyomja.
Az elhanyagolt telkeket, bozótosokat, gazdátlan területeket rendbe kell tenni. Fontos, hogy ne etessék a vadat, mert odaszokik! Ma úgy tűnik, az egyetlen ellenszer a fegyver. Máhl Ferenc és Szegedi László elmondták, a lakott területekhez közeli erdőkben állandó vadászattal apasztják a vaddisznók létszámát, ennek mértékét a vadászati hatóság határozza meg, illetve annak elvégzését ellenőrzi is. Ugyanakkor tudni kell, a települések közigazgatási belterülete nem képezi részét a vadászterületnek, ezért lakott területen a törvény alapján a vadásztársaságnak nincs jogosultsága vadászati tevékenységre, vad által okozott kár elhárítására. Ha nem vadászterületen vadásznának, azzal veszélyeztetnék az emberi környezetet, de magát az embert és annak vagyontárgyait is!
A vadászati törvény részletesen szabályozza a vadkár kérdését. Fontos kiemelni, hogy vadkár csak vadászterületen (külterületi ingatlan) bekövetkezett kár lehet, a törvény által meghatározott kultúrákban és időszakokban! Az itt bekövetkezett vadkár esetén a területileg illetékes vadászatra jogosultnál lehet kezdeményezni a vadkár megállapítását. Mivel a település közigazgatási belterülete jogilag nem minősül vadászterületnek, így az ott működő vadásztársaságnak nincs felelőssége a lakott területen élő vadfajok károkozásának tekintetében. A vaddisznók belterületi kártétele országos jelenség, a megoldás is ezen a szinten lehetséges. Az Újkúti Vadásztársaság lehetőségeihez mérten mindent megtesz a probléma kezelése érdekében, eredményt viszont csak minden érdekelt fél összefogása és együttműködése hozhat.
Forrás: Veol