Szomszédaink már öko-szolgáltatótól is rendelhetik az áramot. Az ország 2020-ig 45 %-ra szeretné növelni a megújulók arányát. Herbert Lechner, az Osztrák Energiaügynökség (Österreichische Energieagentur) munkatársa szerint a legfontosabb cél az energiafelhasználás csökkentése. Ugyanakkor szükség van a megújuló energiaforrások elterjesztésére is, melyeknek 2005-ben 21,4% volt az arányuk az ország ellátásában. Ezzel Ausztria negyedik helyezett az Európai Unióban. A megújuló energia összesen évi 300 PetaJoule-al járul hozzá a termeléshez, a következő megoszlásban:
Bioenergia: 157 PJ
Vízenergia: 131 PJ
Hőszivattyú: 5 PJ
Napkollektor: 3,4 PJ
Szélenergia: 3,3 PJ
Geotermikus: 0,2 PJ
Fotovoltaikus napenergia: 0,04 PJ
A kitűzött célok szerint 2010-ig 25%-ra, 2020-ig pedig 45 %-ra kell növelni a megújulók arányát. Lechner szerint nehéz lesz teljesíteni ezeket a célkitűzéseket, mivel az energiafogyasztás évente 2,5%-al növekszik. Ennek egyik jelentős eleme a közlekedés energiafogyasztásának növekedése, mivel az ország polgárai egyre többet autóznak, egyre nagyobb autókkal. Közben az elektromos áramfogyasztás is növekedik. Emiatt mostanában egyre inkább előtérbe kerül az energiahatékonyság növelése.
A napenergiás fűtési rendszerek, napkollektorok, vízmelegítő rendszerek, biomassza-kazánok előállítása ma már az osztrák ipar egyik húzóágazatát képezi.
Zöldáram
1997-ben a megtermelt áram 70%-a származott megújuló forrásból, a célkitűzés szerint ezen arány 2010-ben már 78,1%, 2020-ban pedig 85% lesz. A 2003-ban elfogadott zöldáram törvény támogatja a kisméretű vízerőműveket, a szélenergiát, a biomasszát, a fotovoltaikus és a geotermikus áramtermelést. Ugyanakkor 2006-ban szűkítették a támogatási lehetőségeket, így most rosszak a feltételek – mondja Stephan Grausam, az Osztrák Biomassza Egyesület (Östrerreichischer Biomasse-Verband) munkatársa. Így 2006 óta nem is épült új szélkerék.
2005-ben 2 670 GWh zöldáramot termeltek Ausztriában. Bonyolult rendszer szabályozza az átvételi árat, amely a termelés módjától is függ. A kisméretű vízierőműben termelt energiáért 3,15 – 15,65 eurocent-et (8-39 Ft.-ot) fizetnek kilowattóránként, a biomassza (fa) elégetéséből származó áram ára 11,3-16,95 eurocent/kWh (28-43 Ft.), míg a szélenergiáé 7,55 eurocent/kWh (19 Ft.).
Összehasonlításként: „a biogázból megtermelt elektromos áram átvételi árait illetően Magyarországon mintegy 9-10 eurocent (26,46 forint) jár egy biogázból megtermelt „zöld” kilowattóráért, míg Horvátországban 16 eurocentet kapnak a termelők, Csehországban pedig 14-15 cent körül jár ugyanez. Szélenergiából betáplált áram esetén a magyar átvételi ár szintén 26,46 forint. A legmagasabb átvételi ára a fotovoltaikusan termelt napenergiának van: 30-46 eurocent (75-116 forint)” – tájékoztatott nemrégiben egy konferencián Dr. Kovács Attila, az első Magyar Biogáz Kft. ügyvezető igazgatója.
Ausztriában az általánosan elterjedt szélerőművek kapacitása 2 MW, de folyamatban van egy 6 MW-os szélkerék építése is.
Választhatnak a fogyasztók
Az osztrák árampiac liberalizációjának nyomán a fogyasztók eldönthetik, hogy mely szolgáltatótól veszik az áramot. Mintegy 9 000 környezettudatos fogyasztó 1999-ben alapított Ökostrom-ot választotta, amely megújuló forrásokból elégíti vásárlói 70 GWh-nyi fogyasztását. A cég által szállított áram 77,5%-ban kisméretű vízerőművekből, 20%-ban szélenergiából, 1,2%-ban napenergiából, továbbá biomasszából és biogázból származik. Ahhoz, hogy használhassa az állam által kibocsátott öko-címkét, a csomagnak legalább 1% napenergiát, és kevesebb, mint 80% vízenergiát kell tartalmaznia. Az áram nem származhat fosszilis, vagy nukleáris erőműből, és a termelő cégnek sem az esetleges anyacége, sem a leányvállalata nem foglalkozhat nukleáris, illetve fosszilis energiával. A fogyasztók többet fizetnek az áramért, mintha hagyományos termelőkkel szerződnének – az árkülönbség havonta egy kávé árát teszi ki.
A zöld szolgáltató 16 szélerőművet, egy kis kapacitású vízierőművet és két fotovoltaikus naperőművet üzemeltet, továbbá résztulajdonosa egy biomassza távhőközpontnak. Az Ökostrom közreműködésével 420 ház tetején helyeztek el áramtermelő napelemet, amely a felesleget a hálózatba táplálja. Az Ökostrom nem csak Ausztriában aktív: a csehországi Protivanov-ban is van egy szélerőmű parkja, a magyarországi Kunszigeten pedig most tervezik a másikat. Ulfert Höhne, a cég vezetője szerint „csak akkor tudunk hosszú távra befektetni az ökoáramba, ha az állam hosszú távú kötelezettségvállalást biztosít az áram átvételi árára.” A megújuló energia egyelőre drágább a hagyományosnál, emiatt jól jön, hogy Csehországban 15 évre garantálják az átvételi árat. A banki finanszírozás időtartama 13-15 év, ennyi idő alatt meg kell térülnie a beruházásnak. A Győr térségében található Kunszigeten 21 szélkereket terveznek felépíteni. Magyarországon van garantált átvételi tarifa – a szélenergia esetében ez 24,75 Ft /KWh, de vannak bizonyos megkötések. Ausztriában sajnos nincsen hosszabb időre garantált átvételi ár.
Ulfert Höhne szerint a bioélelmiszerek osztrák piacához hasonló robbanásszerű növekedés várható az ökoáram területén is. Szerinte „a napenergia nem drága, csak annak látszik. A nukleáris energia teljes költségével összehasonlítva olcsó.” A manapság gyártott, háztetőkre felszerelhető napelemek élettartama legalább 30 év, a gyártók 25 év garanciát adnak rá.
Az Ökostrom az áramszolgáltatás mellett épületek energiatakarékossági modernizációjával is foglalkozik. Ezt olyan konstrukcióban végzik, hogy a cég beruház a háztartás energiatakarékossá varázsolásába, majd a fogyasztók az így elért megtakarításból törlesztik a beruházás értékét a cégnek.
Az elkövetkező öt évben az Ökostrom szeretne a magyar piacon is megjelenni, ha nálunk is megvalósul a teljes liberalizáció.
Napenergia
2006-ban 3 300 000 m2 kollektor-felület termelt melegvizet Ausztriában (1986-ban még csak kb. 300 000 m2, 1996-ban pedig 1 500 000 m2 volt ez az érték). A energiahatékony házak építését az állam is támogatja évente 2,4 milliárd euróval. A szabályozás szerint minden építtetőnek teljesítenie kell egy minimumot az energiahatékonyság terén, és plusz támogatást lehet elnyerni hatékonyabb építkezéssel. Magán- és irodaházak, illetve közintézmények tetején egyaránt látni napkollektorokat. Ma már Ausztria a legnagyobb napkollektor-gyártó és exportőr Európában, 40%-os részesedéssel.
Roger Hackstock, az Osztrák Napkollektor Szövetség (Austria Solar) üzletvezetőjének tájékoztatása szerint Ausztriában folyamatosan növekszik az évente telepített napkollektorok felülete. Egyre fejlődik a technológia; most az a cél, hogy egy, vagy akár két hétig is lehessen tárolni a hőt a rendszerben. A mai napkollektoroknak legalább 25 év az élettartama.
Az ezer lakosra jutó napkollektor-felület szempontjából Ausztria a harmadik a világon, Ciprus és Izrael után. Az Európai Unió 1997-ben kiadott Fehér Könyve szerint hosszú távon az unió összes energiaszükségletének 6%-át lehetne napkollektorokkal fedezni, ami az 1999-ben a Közel-Keletről importált olaj 30%-ának felel meg.
Ausztriában a családi házak egyötödén, mintegy 215 000 házon van vízmelegítésre szolgáló napkollektor. Mintegy 10 000 családi házon és sorházon találhatók vízmelegítésre és fűtésre is szolgáló kombi rendszerek, a társasházak közül pedig 2 000 rendelkezik napkollektorral. Sok turistákat kiszolgáló épület, illetve uszoda vizének melegítését is napenergiával oldják meg.
Az osztrák napkollektor-ipar forgalma évente 400 millió Euró, és 6 500 embernek biztosít megélhetést. A háztartások ilyen irányú fejlesztéseit az állam, a tartományok és sok önkormányzat is támogatja. A támogatásoknak hála tíz év alatt megtérül a beruházás – az állami szerepvállalás nélkül ez 15-20 év lenne. 2002 óta évente megrendezik az igencsak népszerű Napenergia napot. Az Austria Solar egy minőségi tanúsítványt is kibocsát, továbbá képzéseket tart tervezőknek és kivitelezőknek.
Szélenergia-park a Lajtánál
A Bécs közelében található Bruck an der Leitha szélkerekeit 2000 októberében építették. Gottfried Pschill, a szélerőműpark mérnökének elmondása szerint, több, mint 200 befektető – nagyrészt környékbeli lakosok - finanszírozta a beruházást. 5 darab, egyenként 1,8 MW kapacitású szélturbinát állítottak fel – ezek összesített kapacitása 9 MW. Ez az árammennyiség nagyjából megfelel a 8 000 lakosú Bruck áramfogyasztásának. A termelt áramot az országos hálózatba táplálják a szélkerekek. A kerekek becsült élettartama mintegy 20 év. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet a szélturbinák iránt – emiatt megnőtt az áruk is.
Bár sok helyen problémát okoz, hogy a madarak nekirepülnek a szélturbináknak, és elpusztulnak, itt eddig nem találtak ily módon elhunyt madarakat. A madár-balesetek valószínűségét egyébként a szélerőmű-parkok létesítése előtt kell felmérni, hogy elkerüljék az ilyen szempontból veszélyes helyszíneket.
Biomassza és bioüzemanyagok
Stephan Grausam, az Osztrák Biomassza Egyesület (Östrerreichischer Biomasse-Verband) munkatársának elmondása szerint az osztrák háztartások 14,4%-ának fűtését biztosítják fával – házi fűtési rendszerek és államilag támogatott körzeti távhőközpontok segítségével (a bécsi erőmű például 66 MW hőt és 15 MW áramot termel). A fát többféleképp - pellet, fahasáb, illetve faforgács alakjában - használják fel. Míg a fából történő áramtermelés hatékonysága csupán 30%, a korszerű faforgácsos, illetve pelletes fűtés hatásfoka 91-92%.
Mindehhez osztrák és import fát egyaránt felhasználnak. A biomassza térnyerése nyomán nagy lett a kereslet a fűtőanyagra. A kitűzött célok eléréséhez 2020-ban Ausztria termőföldjének mintegy 12%-át, 400 000 hektárt kellene energiatermelésre fordítani.
Ausztriában törvény írja elő a megújuló forrásból származó üzemanyagok – a biodízel a bioetanol és a biogáz arányát: 2008-ban a dízel és gázolaj-fogyasztás 5,75%-át kell kitennie a bioüzemanyagoknak. A hagyományos üzemanyaghoz kevert bioüzemanyag öt százalékig nem okoz problémát a jelenlegi autókban, nagyobb arányban viszont már bonyolult komplikációk lépnek fel. Újdonságnak számít az E85 üzemanyag, amelynek 85%-a etanol. 2007-ben mintegy 488 000 tonna biodízelt termeltek Ausztriában, két és félszer annyit, mint 2006-ban.
Az utóbbi időben nagyon megnőtt a bioüzemanyagok nyersanyagainak az ára, emiatt gazdaságossági problémák léptek fel. A termelés emellett ökológiai problémákat is okoz. „Ha több megújulóra van szükségünk, bármelyik energiaforrással problémák lesznek. Tanuló-időszakban vagyunk: azt tanuljuk, hogy hogyan kezeljük ezen problémákat” – mondja Herbert Lechner.
A bioetanolnak nagyon alacsony hatékonysága, a biogázból viszont 4-5-ször annyi energiát lehet nyerni, mint a biodízelből, vagy a bioetanolból. 2013-ig 100 000 gázüzemű járművet szeretnének üzembe állítani Ausztriában, és 200 töltőállomást.
Stephan Grausam véleménye szerint nincs szükség génmódosított növényekre az energiaiparban. A biomasszát szállító erdőgazdálkodásnak pedig fenntarthatónak kell lennie. Egyébként Ausztriában növekedőben van az erdők kiterjedése.
A cikkhez felhasznált adatokat a következő szervezetek szolgáltatták:
-Osztrák Energiaügynökség (Österreichische Energieagentur) szolgáltatta, amely egy független, non-profit tudományos intézet. 50 állami, szakmai és tudományos szervezet illetve cég tartja fenn. Fő tevékenységi köre az innovatív energiatechnológiák, az energiahatékony rendszerek és megújuló energiaforrások kutatása. Nemzeti, uniós és nemzetközi szinten egyaránt aktívak.
-Osztrák Biomassza Egyesület (Östrerreichischer Biomasse-Verband) 12 éve létezik. Hő, energia és közlekedés terén aktívak, feladatuk az érdekérvényesítés és tudatformálás a politikusok és a nagyközönség felé. 100 magánember és 400 cég van a tagjai között.
-Osztrák Napkollektor Szövetség (Austria Solar).
Forrás: Greenfo