Emelkedett hangulatú, méltóságteljes ünneplés vette kezdetét a Bakony Vadászkürt Egylet kürtszignáljaira a Magas-Bakonyban fekvő Alsópere községben, szeptember 28-án.
A HM VERGA Zrt. „A jövő a kezünkben van” elnevezésű közjóléti beruházásainak keretében átadásra került Erdei Szabadtéri Színpad, a Szent Imre ökumenikus vadászkápolna, a Magyarság Keresztje, a Példaképek Emlékparkja és az új Látogatóközpont.

Mint azt dr. Navrasics Tibor miniszterelnök-helyettes üdvözlő beszédében kifejtette: a megvalósult közjóléti fejlesztések szervesen illeszkednek a Kormány „Bejárható Magyarország” programjába. Egyre-másra nyílnak meg az eddig elzárt területek a turisták előtt, hogy fizikailag és lélekben is erősödjön az erdőjárók magyarságtudata, szülőföldhöz való kötődése. Az erdők nem kizárólag az erdészek vagy a vadászok hivatásgyakorlásának színterei, hanem a kikapcsolódásé, a spirituális feltöltődésé is. Hogy ez utóbbinak meg tudjanak felelni, természetesen magas szintű szolgáltatások igénybevételének lehetőségére van szükség a turistaútvonalak mentén. A HM VERGA Zrt. Tengerdi Győző vezetésével, elszánt és sikeres munka eredményeként meg tud felelni ezeknek a kihívásoknak.

Mint azt Nagy András, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Agrár Vagyonkezelési igazgatója kiemelte: az erdők gazdasági, védelmi és közjóléti funkciója közül egyre fontosabbá válik a közjóléti szerep. E követelménynek megfelelve létesülnek és újulnak meg a turistautak, erdei iskolák, kisvasutak országszerte. Az utóbbi három évben mintegy nyolc milliárd forintra rúgó közjóléti beruházás valósult meg az erdészetek által. Szintén a köz javát szolgálja a mintegy hatezer munkahely, és a legelesettebbeknek esélyt adó közfoglalkoztatás. (Nagy András beszéde ide kattintva tölthető le)

Ahogy azt Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém megyei Területi Szervezetének elnöke megfogalmazta: ahogy a vadászat sem merül ki a lövés aktusában, úgy az erdészet sem merül ki a faültetésben. Az erdészek által létrehozott erdő a maga összetettségében a gazdasági haszonszerzésen túl a Teremtőt is dicsőíti. A megyei vadászkamara tagjai hálásak a kiváló együttműködésért, és azért, hogy együtt ünnepelhetnek az erdészekkel. (Pap Gyula beszéde ide kattintva tölthető le)

Házigazdaként Tengerdi Győző vezérigazgató dicsekvés nélkül megállapította: a HM VERGA Zrt. és a kivitelezők szinte csodát tettek, hiszen rekordidő alatt építették fel az átadásra kerülő létesítményeket. Az építkezésre egyszerre vezették objektív és szubjektív okok. Objektív indíttatás a munkahelyteremtés, a vidékfejlesztés igénye. Ezek nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy egyetlen év alatt mintegy félmilliárd forintot fordítottak e célokra. A turizmusfejlesztés, az egészséges életmód propagálása, a gyerekek természetközeli nevelésének elősegítése elemi kötelessége egy olyan vállalatnak, ami erdők kezelésével foglalkozik. A szubjektív okok közt szerepelt a hazaszeretet, a példamutatás igénye a gazdaság más szereplői felé és a vadászat jobb társadalmi megítélésének elősegítése. A HM VERGA Zrt. ezért rendszeresen segíti a rászorulókat élelmiszer-adománnyal és tüzelő juttatásával. Az együttműködés jegyében kiváló kapcsolatokat ápolnak az önkormányzatokkal, valamint a Veszprém megyei és az Országos Magyar Vadászkamarával. Tengerdi Győző sietett leszögezni: bármikor készen áll minden tudását és képességét latba vetni, hogy ezzel is segítse az OMVK még hatékonyabb működését.

Polgárdi Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke ezek után bejelentette: október 22-én Pro Comitatu díjjal jutalmazzák Tengerdi Győzőt, ezzel ismerve el kiemelkedő munkáját.

Az üdvözlő beszédek elhangzása után kitüntetések átadására került sor. A Hubertusz-kereszt arany fokozatában részesültek a HM VERGA Zrt. munkatársai közül dr. Sárhegyi Zoltán ügyvéd, dr. Németh Péter ügyvéd, Szedlák Tibor főmérnök és Adravecz Edit osztályvezető.

A Szent Imre Vadászkápolna átadását közösen végezte Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek, Steinbach József református püspök és Szemerei János evangélikus püspök. A kápolna építésekor fontos szempont volt az ökumenizmus, hogy egy keresztény felekezet tagja se érezze magát kirekesztve belőle. A kápolna patrónusául nem véletlenül esett a választás az erős veszprémi kötődéssel rendelkező Árpád-házi Szent Imrére. Az Árpádoktól örökölt hősiesség párosult benne a német császári udvarból származó európai műveltséggel és nyugati kultúrával. A Szent Istvántól kapott Intelmekben felsorolt erények – bölcsesség, alázatosság, az ősök megbecsülése – ma sem szűnő érvényűek. A kápolna szent Imrét ábrázoló monumentális oltárképe dr. Kun Edit festőművész alkotása.

A Magyarság Keresztje avatásakor Dr. Demeter János, a Sepsiszentgyörgyi Vadászati Múzeum igazgatója az erdélyi magyarok üzenetét tolmácsolva megfogalmazta: az otthonról indulók és a haza érkezők érzésével tette meg útját Alsóperére. Magyarként és vadászként is hordozunk kereszteket: a széthúzás, a szétszabdaltság keresztjeit. Ez a kereszt azonban épp ellenkezőleg, az összetartozás keresztje, ezt hordozva boldogabbak és sikeresebbek lehetünk.

Mint dr. Suba Imre a Szlovák Vadászkamara és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) küldötte rámutatott: a vad nem ismer határokat. A híres felvidéki vadászok – Bél Mátyás, a muflont meghonosító Forgách Károly gróf, a CIC-t alapító Károlyi Lajos gróf vagy Molnár László szakíró – tevékenysége a bizonyíték rá, hogy a múltunk és a jövőnk is értelmezhetetlen egymás nélkül.

Tengerdi Győző elmondta: a kereszt nyolc méteres mivolta azt az erkölcsi magasságot jelképezi, ami felé mindnyájunknak törekednünk kell. E kereszt az összetartozást kell, hogy jelentse vallásfelekezettől függetlenül minden, akár nem istenhívő magyarnak. Erkölcsi kötelességünk, hogy ne engedjük el határon túli magyarok kezét, és hogy ne az Európai Egyesült Államokat, hanem az erős nemzetállamok Európáját építsük. A kereszt előtt álló kőre vésett szavak, a Himnusz és az Alaptörvény egy-egy részlete emlékezteti az arra járót: a Szent Istváni alapokra való emlékezés a szilárd alapokra történő építkezést jelenti.

A beszédek után hangzott el Dsida Jenő „Psalmus Hungaricus” című versét Oberfrank Pál, Jászai Mari-díjas színművész, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója szavalta el szenvedélyes előadásában.

Prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora a Nádasdy arborétum és a Példaképek Emlékparkja avatásakor rámutatott: a példaképek követése, az emlékfa ültetés különleges, ránk jellemző cselekedet. A tizenkét darab, az életerőt szimbolizáló ezüsthárs közül egy a Nádasdy családnak, négy vadászoknak, hét jeles erdészeknek állít emléket. A tövüknél elhelyezett sziklák az örökkévalóságot, az értékállóságot testesítik meg. A HM VERGA Zrt. emlékfák ültetésével tiszteleg a következő nagy elődök előtt:


A Nádasdy család

A Nádasdy-család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének és közéletének. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet 1881-es alapítását gróf Nádasdy Ferenc kezdeményezte. A család birtokai a kelet Bakonyig húzódtak. A helyszínen található vadászház elődjét és az arborétumot a Nádasdyak alapították és gondozták a II. világháború pusztításáig. Elévülhetetlen volt az érdemük Alsópere és környékének virágzásában.


Bedő Albert erdőmérnök

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1864-től az Erdészeti Lapok munkatársa, később pedig a szerkesztője lett. 1866-ban alapított Országos Erdészeti Egyesület titkára, majd első alelnöke volt. Az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 50. évfordulóján tiszteletbeli elnökké választották. Divald Adolffal és Wágner Károllyal együtt készítette elő az 1877. évi erdőtörvényt. 1881-ben miniszteri tanácsos, 1885-ben államtitkár lett. Emlékére az Országos Erdészeti Egyesület „Bedő Albert-emlékérmet” alapított.


Fekete István gazdász, író

A magyar vadász- és szépirodalom egyik legjelentősebb és legolvasottabb alkotója. Művei élményt, ismeretszerzést, tapasztalást, ugyanakkor egy letisztult világnézetet, érzelmi, erkölcsi iránymutatást adnak. Általa felfedezhetjük a természet szépségét, megcsodálhatjuk a magyar nyelv kifejezőerejét. Írásai példát adnak hitből, nemzeti elkötelezettségből. Regényeiben bemutatja az ember és a természet igazi viszonyát, a teremtett világ sokszínű, izgalmas és küzdelmes gyönyörűségét.


Kaán Károly erdőmérnök, gazdaságpolitikus

1889-1908 között állami erdész és erdőmester, 1908-1925 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, 1919-től helyettes, illetve államtitkár rangban. Nevéhez fűződik az országos erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja és a természetvédelmi törvény megalkotása.

Az országos erdőgazdálkodás erőskezű szakembere volt, sokat tett az erdei termékek gazdasági haszonvételének racionalizálásáért, emellett úttörő gazdasági- és erdészettörténeti kutatásokat is végzett. Alapító tagja és elnöke volt az Országos Természetvédelmi Tanácsnak, így benne a magyar természetvédelem atyját is tiszteljük.


Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, zoológus, vadász, író

Közel három évtizedig a Nimród Vadászújság főszerkesztője volt. A Nimród a vadászati újságírásban fogalommá és mindenkori mércévé vált. Könyvein generációk nőttek fel, a természet szeretetét minden olvasójának közvetíti. Élete jól példázza azt, hogy szegény sorból, nehéz anyagi körülmények közül indulva is lehet magasra jutni. Ehhez azonban hit, szorgalom, kitartás és akarat szükséges.


Prof. Dr. Kőhalmi Tamás erdőmérnök, egyetemi tanár, író, vadgazda

1961-1976 között Székesfehérváron, Zircen, Veszprémben, Lovasberényben és Gemencen dolgozott. A hazai vadgazdálkodásban szerzett tapasztalatait már ez idő alatt is ötvözte a tudományossággal. Emellett 1971-1996 között kilenc expedícióban vett részt vagy vezetett Mongóliában. 1976-ban tudományos főmunkatárs lett Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodási Tanszékén, ahol 1979-ben tanszékvezetői, 1994-től egyetemi tanári kinevezést kapott. Elsőként alapította meg az országban a Vadgazda Mérnöki Szakot. Jelentős a szak- és szépírói munkássága.


Maderspach Viktor háborús hős, író

Erdélyi származású földbirtokos, vadász, vadászíró, első világháborús hős, harcolt az orosz fronton, kommandójával hősiesen küzdött az 1916-os román betörés alkalmával, az 1921-es Sopronért vívott Ágfalvi Csata egyik parancsnoka. Életútja, hazaszeretete, rendkívüli haditettei, természetimádata, bátorsága, áldozatvállalása, szilárd jelleme és magyarságtudata nemcsak a mai kor magyar katonájának, a magyar vadásztársadalomnak, de minden magyar embernek például szolgál. Ő egy igazi példakép.


Prof. Dr. h.c. Dr. Majer Antal erdőmérnök, egyetemi tanár

1945-ben a Szentgáli Erdőgondnokság, 1946-1947-ben a Franciavágási Fűrészüzem, 1948-1953 között az Ugodi Erdőgondnokság vezetője, ill. az Ugodi Erdőgazdaság főmérnöke.1953-1961 között az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa, az Erdőművelési Osztály vezetője. 1961-től 1985-ig, nyugállományba vonulásáig az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőműveléstani Tanszéken dolgozott mint tanszékvezető egyetemi tanár. A Bakony szerelmese volt. Legismertebb művei: „Magyarország erdőtársulásai” (1968), „A Bakony tiszafása” (1981), „Fenyves a Bakonyalján” (1988).


Prof. Dr. h.c. Dr. Roth Gyula erdőmérnök

A Soproni Erdészeti Főiskola Kossuth-díjas egyetemi tanára, az erdőműveléstan és a vadgazdálkodás iskolateremtő oktatója. Fő műve a háromkötetes „Erdőműveléstan”. A róla elnevezett Roth-féle vonalas szálalás napjainkban is alkalmazott erdőművelési és erdőfelújítási eljárás.


Vadas Jenő erdőmérnök, erdészeti szakíró

1885-1891 között a soproni Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola jogelődjének, a Vadászerdei Erdőőri Szakiskolának alapító igazgatója volt. 1891-től a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián az erdőművelés, erdővédelem, növény- és állattan tanára. A Központi Erdészeti Kísérleti Állomás első vezetője. Az Erdészeti Lapok munkatársa, az általa alapított „Erdészeti Kísérletek” című tudományos folyóirat szerkesztője.


Wagner Károly erdőmérnök

1859-1864 között a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia erdészeti segédtanára, 1866-ban a Keszthelyi Gazdasági Tanintézet, 1867-1871 között ismételten a Selmeci Akadémia tanára, erdőtanácsos. 1871-ben a pénzügyminisztérium erdészeti osztályára került, amelyet haláláig vezetett. 1862-ben Divald Adolffal megalapította az Erdészeti Lapokat, 1866-tól az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke is volt. Bedő Alberttel, Divald Adolffal együtt készítette elő az 1877. évi erdőtörvényt.


Wass Albert író, földbirtokos

Az erdélyi irodalom egyik legnagyobb alkotója, a trianoni magyarság nagy nemzedékének jelentős személyisége, a kommunizmusban tiltott szerző. A széles nyilvánosság csak a rendszerváltás után ismerhette meg műveit, amelyből sugárzik a hazaszeretet, természetimádat, az erkölcs. Egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok – írta magáról.


Mint azt Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke jól szemléltette: erdőben lenni olyan, mintha templomban volnánk ahol a szőnyeg a fű, az oszlopok a fák, a mennyezet pedig az ég. A tizenkét emlékfa a tizenkét apostolra emlékeztethet bennünket, akiket a hit, Krisztushoz való feltétlen ragaszkodás kötött össze. Azokat, akik emlékét az ezüsthársak őrzik, a természet, a vad, az erdő iránt érzett elkötelezettségük forrasztja egységbe. Az ő példájukat követve kell a jövő nemzedékek érdekében együtt dolgoznia erdészeknek és vadászoknak.

Tengerdi Győző röviden ismertette az emlékfával megtisztelt Nádasdy család szerepét a környék és az ország történelmében. Nádasdy Ferenc gróf kezdeményezte az Országos Magyar Vadászati Védegylet létrehozását 1881-ben. Két évvel később oroszlánrésze volt a Vadászati Törvény megalkotásában, ami nem kevesebb, mint hetven évig volt érvényben. A Millennium évében pedig a vadászati részt szervezte az Országos Kiállításon. A Nádasdyak az arborétum létrehozói, környék felvirágoztatói több nemzedéken át. 1945 után az arborétum jelentős károkat szenvedett, de az eredeti állapotok helyreállítása korabeli leírások alapján folyamatban van.

„Ora et labora” vagyis „Imádkozzál és dolgozzál” idézte a bencés rend jelmondatát Nagy András, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Agrár Vagyonkezelési igazgatója a Látogatóközpont átadása előtt. A kápolna avatásán részünk volt imádságban, míg a HM Verga Zrt. dolgozói a munkából vették ki alaposan a részüket. Ékes bizonyítéka ennek, hogy a látogatóközpont száz nap alatt készült el.

Tengerdi Győző ismertette a látogatóközpont által kínált látnivalókat: 209 afrikai vadásztrófea került elhelyezésre itt egy névtelenségét megőrizni kívánó mecénás jóvoltából. A kiállítás berendezése két hét alatt történt Tóth Csaba, a keszthelyi Vadászati Múzeum igazgatójának hathatós segítségével. A központban helyet kapott egy amatőrfotó-kiállítás, az Őszi erdő gyermekrajz-pályázat pályaművei és vadászfestők művei egyaránt.

És ez még koránt sem minden! Az elkövetkezendő két hónapban további három átadásra kerül még sor: egy diorámával, egy esőbeállóval és az 1956-os forradalom hősei előtt tisztelegve egy 19.56 méter magas kilátóval lesznek gazdagabbak az erdőjárók a HM VERGA Zrt. jóvoltából.

Hála a körültekintő előkészítésnek, a számos érdeklődőt vonzó ünnepség egyedülálló módon végig olajozottan, fennakadások nélkül zajlott, amiben nagy része volt a műsorvezetői teendőket magára vállaló Oberfrank Pál színművésznek.

Vadásznak lenni mindig jó érzés. Ezen a rendezvényen azonban nem csak vadásznak lenni, hanem hangsúlyozottan magyar vadásznak lenni is jó volt. Köszönet érte a szervezőknek!

Engedtessék meg nekem, hogy így a tudósítás végén felsoroljak pár dolgot, amik örvendetes módon hiányoztak az alsóperei vadászünnepről. Nem voltak órás csúszások, dadogó szónokok, recsegő mikrofonok. Egész nap nem láttam eldobott cigarettacsikket, széttaposott műanyag poharat, túlcsorduló szemeteskukát vagy ingyen pörköltért huszadszor kuncsorgó fesztivál-élősködőket. Tartsanak nyugodtan elitistának, de ez a vadásznap így volt az igazi.

További képek itt!

Forrás: HuntingPress