Nyomtatás
Találatok: 1214
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Civilisztikai Tudományok Intézet Agrár- és Munkajogi Tanszéke, a Kereskedelmi Jogi Tanszék, valamint az Országos Magyar Vadászkamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területi Szervezete közösen szervezett tanulmányutat a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészeti Igazgatóságához.

Hasonló rendezvényre az elmúlt években dr. Barta Judit, a ME-ÁJK, CTI, Kereskedelmi Jogi Tanszék, tanszékvezető egyetemi docensének lelkes szervezésében már több alkalommal is sor került, ami jól példázza a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara országosan egyedülálló vadászati jogi oktatási törekvéseit. A tanulmányút célja az volt, hogy a vadász- és a sokszor hozzá kapcsolódó erdészszakma, valamint a társadalom legnagyobb keresztmetszetének véleményét reprezentáljuk a tanulmányút résztvevői számára. A kirándulás előadásainak tematikája, egyértelműen igazodva a rendezvény elsődleges céljához – felölelte a vadászetika, az orvvadászat, a vadkár, a fegyvertartás és a vadászati jog témakörét, továbbá az erdészetek működésének gyakorlati jogkérdéseit, ezáltal – teljes egészében lefedte a vadászat és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek jogi és szakmai hátterét. A hallgatók által vég nélkül feltett, aktuális gyakorlati kérdésekre precíz és korrekt válaszokat kaptunk.

A tanulmányút helyszínéül az erdészet működési területe szolgált, mely Debrecentől északkeletre, Nyíradony-Nyírlugos-Fülöp-Nyírábrány-Nyíracsád-Balkány-Hajdúsámson-Nyírmártonfalva községek határában, a Nyírségi táj déli részén helyezkedik el, összesen 7.818 hektáron. A terület szívében található az az 5 175 hektáros gúthi erdőtömb, mely az alföld legnagyobb kiterjedésű, összefüggő, zárt, gyöngyvirágos tölgyesét és a Nyírség egyik legszebb és legnagyobb fatömegét adó akácállományát foglalja magában és nem mellesleg a világ legjobb dámállományának nyújt életteret.

A tanulmányútra Bartucz Péter igazgató úr támogatásának köszönhetően május 10-én került sor, mivel az őszi vadászatok idején a területre folyamatosan érkező bérvadászok fogadása miatt annak lebonyolítására már nem lett volna lehetőség. A reggeli órákban Misó Mihály, a Gúthi Erdészet vadászati ágazatának vezetője – aki egyben a Magyar Véreb Egylet helyi területi képviselője is – várt minket, és az egész nap folyamán kísérőnk is volt. A pompás, minden kényelemmel felszerelt vadászház előtti pázsiton egy nem mindennapi, aznap reggeli vadászatokon az erdészet vadászterületén elejtett őzbakokból álló teríték fogadta az autókból kikászálódókat, így már az elején bizonyosságot nyerhettünk a Gúthi Erdészet egyedülálló vadgazdálkodásának eredményeiről. A teríték mellett alapos tájékoztatót hallhattunk az erdészet szakmai tevékenységéről, majd egy trófea-bemutatón keresztül képet kaphattunk a gím- illetve dámállomány kezelési elveiről.

A gyakorlati kérdéseket fogatos barkácsolás alkalmával vitathattuk meg, a terület megtekintése közben. Szerencsénkre, a hangzavar ellenére vadat is láthattak a hallgatók: kisebb-nagyobb dám csapatok, kocákból és malacokból álló konda mellett haladtak a két ló vonta fogatok, a löszös, homokos talajon nagy port kavarva. A fogatokon ülők a terület bejárása közben betekintést nyerhettek a vadászterület élőhelyi adottságaiba, az élőhely fejlesztési erőfeszítésekbe, a vadgazdálkodási berendezések létesítésével, fenntartásával kapcsolatos munkálatok fontosságába. Szemügyre vehették a vadkárral leginkább veszélyeztetett területeket és a kár elhárítása érdekében végzett védekezési módszereket a gyakorlatban is láthatták. A Zöldházhoz való visszatérés után az út porától megszomjazott „küldöttséget” – helyi specialitásként – egy kiválóan elkészített dámpörkölt várta, majd az asztalok körül kötetlen beszélgetéssel telt a délután hátralévő része.

Kirándulásunk egyik legfőbb célja, hogy azon hallgatók, akik még nem gyakorló vadászok, a jövőben a vadászatra ne ismeretlen területként tekintsenek, a tevékenységhez kapcsolódó alapvető szabályokkal, etikai alapelvekkel a gyakorlat aspektusából is rendelkezzenek alapvető felkészültséggel. Hiszen a jövőben csak akkor lehetnek igazán jó szakemberek, ha a jogszabályi környezet és a szakmai szabályok elsajátítása mellett megismerkednek a vadászati hagyományokkal, kultúrával, szakkifejezésekkel és jelentésükkel, ezáltal megszerzik az elengedhetetlenül szükséges elméleti- és gyakorlati ismereteket. Reméljük, hogy a tanulmányúttal sikerült ehhez hozzájárulni.

Forrás: HuntingPress