Ismét kötelezővé válhat a kamarai tagság a sportvadászok számára is, valamint áttekinthetik, egységesíthetik az Országos Magyar Vadászkamara gazdasági működését.
Egyebek mellett ezeket a változásokat tartalmazhatja a köztestület munkáját szabályozó törvény módosítása, amely a közeljövőben várható, tájékoztatott dr. Jámbor László, az OMVK elnöke. A megyei Területi Szervezetek titkárai számára november 26-án tartott évzáró értekezleten a vadászkamarai törvényen kívül az annak módosítását szükségessé tévő Vadászati törvény nemrég megszavazott változásáról, valamint az OMVK kommunikációjáról és a vadászvizsga-rendeletről is szó esett.

A vadászati érdekképviseletek Budapesti, Medve utcai központjában tartott ülés egy perc néma csenddel kezdődött, az egybegyűltek Dr. Köller Joachimra, a NIMRÓD Vadászújság november 23-án elhunyt munkatársára emlékeztek.

Pechtol János főtitkár köszöntője után az októberben megválasztott és november elején hivatalba lépett Heves megyei titkár, Kovács István János mutatkozott be, a szakember a vadászati hatóságtól „igazolt át” az érdekképviselethez. A kamara 1997-es megalakulása óta Prezenszky János látta el a titkár teendőket, munkájáról elismeréssel szólt a főtitkár és a jelenlévők előtt is megköszönte a megye vadgazdálkodásáért több évtized alatt kifejtett erőfeszítéseit.

Kommunikáció

Az értekezlet első napirendi pontjaként egy az utóbbi évben nagy lendületet vett terület, a kommunikáció kérdéseit vették górcső alá. Pechtol János és dr. Jámbor László is kiemelte: ezen az évekig mostohán kezelt területen egyértelműek a pozitív változások, miután a 2014 tavaszán megválasztott, új kamarai vezetés döntött a kommunikáció fejlesztéséről.

Elsőként Békési János, a Hazai Vadász TV Magazin producere mutatta be a műsorát és a legfrissebb fejlesztéseket, prezentációjában Kizman Dóra médiakoordinátor volt segítségére. A magazinnal az OMVK központja és több megyei szervezet eddig is több ízben működött együtt. A Hazai Vadász először 2012-ben jelentkezett az Echo Televízióban, akkoriban havonta fél órás adással. A műsor beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így idén szeptembertől hetente, a jövőben pedig már fix időpontokban láthatják a nézők a csatornán. Emellett a legnagyobb videomegosztó oldalon, a YouTube-on saját oldallal is rendelkeznek, amelyen bárki visszanézheti a korábbi adásokat, sőt az úgynevezett „Backstage” videókat is, azaz az adásba nem került, terjedelmesebb anyagokat. Békési János ismertette a megyei titkárokkal az esetleges jövőbeni együttműködés lehetőségeit, és kifejtette: műsora kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a vadászkamarai eseményekről tájékoztassák a vadászokat és nem vadászokat egyaránt. Igaz ez annál is inkább, mert ebben partnere az egyik leglátogatottabb meteorológiai portál, az időkép.hu. Mindemellett pedig felhívta a figyelmet arra is, hogy nemrég elindult a műsor saját honlapja is, ahol vadászattal kapcsolatos hírek is várják a látogatókat.

A vadászkamara kommunikációs tevékenységének eredményeiről Földvári Attila kommunikációs főmunkatárs számolt be, aki február óta dolgozik az érdekképviseletnél. A legfontosabb változásként a kamarai honlap rendszeres frissítését, az OMVK munkájáról szóló beszámolók megjelentetését valamint a különböző tartalmak (dokumentumok, jogszabályok) aktualizálását emelte ki. Mindez több látogatót is vonz a statisztika tanúsága szerint: az új kamarai honlap 2013 októberi indulása óta naponta átlagosan 527 oldalletöltése van az omvk.hu-nak, ám ha az idei évet nézzük, ez a szám 925. Ugyanakkor amikor különösen nagy érdeklődésre számot tartó anyagok kerülnek ki, ez a szám több ezerre is rúghat: a rekord 4063 oldalletöltés egy nap alatt (az őzgidákra figyelmet felhívó közleménynek hála) A honlap növekvő népszerűségében nagy szerepe van annak is, hogy a vadászkamara idén már saját Facebook oldalt is működtet. A követők száma csaknem 3000, és egy-egy megosztott bejegyzés több ezer emberhez jut el. A közösségi média különösen hatékony a nem vadászok elérésében. Erre példaként Földvári Attila szintén az áprilisi őzgidás közleményt hozta fel. Az információ 2 nap alatt 220 000 felhasználóhoz ért el, és ez nem került pénzbe (viszonyításképpen: a legnépszerűbb hírműsort, az RTL Klub híradóját adásonként körülbelül 900 000 ember nézi). A honlapra 2015 novemberéig több mint 190 tájékoztató anyag került fel (ebből 113 ebben az évben). A közérdekű információkat az OMVK megyei Területi Szervezetei mellett megkapják és rendre publikálják a nyomtatott és az online sajtó szerkesztőségei is. Ebben az évben összesen 27 közleményt küldött ki az OMVK központ, ebből 11 a kamara, 8 az Országos Magyar Vadászati Védegylet anyaga volt, 8 pedig közös. A civil sajtóval az utóbbi években már jó együttműködés alakult ki, az OMVK rendszeresen szerepel a print és az elektronikus médiában, a megszólalások a legtöbb esetben pozitív, ritkábban pedig semleges színben tüntetik fel a szervezetet, a vadászokat és a vadgazdálkodást. Az országos médiumokba a Magyar Távirati Iroda Országos Sajtószolgálata (MTI-OS) révén is eljutnak a lakosságot érintő, közérdekű közlemények, ebben a rendszerben a vadászati érdekképviseletek évente 12 anyagot jelentethetnek meg. Ami a jövőbeni terveket, fejlesztéseket illeti, felmerült egy országos elektronikus érdekképviseleti hírlevél rendszeres kiküldése az arra feliratkozó kamarai tagoknak, valamint a megyei Területi Szervezetek honlapjainak és e-mail címeinek egységesítése. A fejlesztések – miként az eddigi látványos eredmények – elképzelhetetlenek a megyei Területi Szervezetek segítsége, az azokkal való együttműködés nélkül; ezek közül több szintén egyre nagyobb hangsúlyt fordít a kommunikációra mind a tagsággal, mint pedig a nem vadászokkal.

A Vtv. módosítása

November 17-én az Országgyűlés túlnyomó többséggel elfogadta A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIII. törvényt (ezt november 26-án a Magyar Közlönyben is kihirdették). A jogszabály tervezetéhez az OMVK és az OMVV szeptember 30-ai összevont elnökségi ülésén több észrevétel is megfogalmazódott. Ennek tükrében adott összefoglaló tájékoztatást dr. Jámbor László a Parlament által elfogadott törvényjavaslatról. Mint mondta, az érdekképviseletek mind a 10 javaslatát figyelembe vették a törvénytervezet végleges változatának kidolgozásakor. Ezek közül többet kiemelt.

• Sokan nem értettek egyet azzal, hogy gazdasági társaságok, szövetkezetek, erdőbirtokossági társulatok, természetvédelmi kezelésért felelős központi költségvetési szervek ne csak akkor lehessenek a vadászati jog haszonbérlői, ha legalább a vadászterület 25%-án folytatnak mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenységet, hanem már akkor is, ha 500 hektárt művelnek egy területen belül. A rendelkezésnek már egy 3000 hektáros – minimális nagyságú – vadászterület esetében sem lett volna értelme, hiszen a 25% itt is 750 hektár, ráadásul nagyobb vadászterületek esetében indokolatlanul nagy előnyhöz juttatta volna a cégeket a vadásztársaságokkal szemben. Ez a passzus kikerült a törvényjavaslatból.

• A Földművelésügyi Minisztérium elfogadta azt a javaslatot, amely szerint a vadászterületek minimális, 3000 hektáros nagyságától a vadászati hatóság indokolt esetben 500 hektárral eltérhet a területkijelölés során azon vadászterületeknél, melyeknél ez korábban is indokolt volt. (Az újonnan kijelölt határok esetében a vadászterület semmilyen körülmények között nem lehet kisebb 3000 hektárnál.)

• Az összevont elnökség javasolta a szaktárcának, hogy a területkijelölések után a földtulajdonosi gyűlés összehívásához ne legyen szükség a földtulajdonosok 1/3-ának kezdeményezéséhez. A földtulajdonosi gyűlés összehívásának szabályai ennek megfelelően módosultak.

• A korábbi tervek szerint az előhaszonbérlet azon haszonbérlőket illette volna meg, amelyek az előző ciklusban az újonnan kialakított vadászterületnek – a jelenleg hatályos 50%-kal szemben – legalább 80%-át bérelték. Az érdekképviseletek javaslatának megfelelően a jogszabályban megmaradt az 50% feletti terület.

• Felmerült a tájegységi fővadászok feladat- és hatáskörének felülvizsgálata, mert a korábbi tervekben foglaltak teljesíthetetlenek lettek volna egy ember számára, valamint több ponton gyengítették volna a vadászati hatóság és az érdekképviseletek tevékenységét. A feladatok leírása ennek megfelelően módosult, az újonnan létrehozott poszton dolgozó szakemberek például nem ellenőrzik majd a vadásztanfolyamokat és nem készítenek vadgazdálkodási üzemterveket, csak javaslatot tesznek azok tartalmára.

További fontos változások:

• A törvény fontos eleme, hogy 2017. március 1-jétől a vadászati engedélyeket a külföldi bérvadászoknak a hatóság helyett az OMVK fogja kiadni. Miután ennek bevételeit is megkapja a vadászkamara, indokolt áttekinteni a szervezet gazdálkodását, racionális, feladatokhoz igazodó rendszert kell kidolgozni.

• A törvény kötelezi a vadgazdálkodókat egy vadkár alap létrehozására, amelyet első alkalommal 2018. november 1-jével kell képezni. Az alap összege mindig az adott évben kifizetett vadkár összege lesz. Ez azonban csak egyszeri többletkiadást jelent, és a vadászatra jogosultaknak olyan pénzt kell elkülöníteniük, amelyet egyébként is kifizetnének, ugyanakkor az agrárium képviselői számára biztonságot jelent a károk fedezetére, így hozzájárul a vadászok és a gazdálkodók kapcsolatának javulásához. Problémát akkor jelenthet a vadkár alap, ha az adott évben a vadgazdálkodónak kiemelkedően nagy vadkárt kell fizetnie, ám az ilyen nehézségeket a Vtv. készülő végrehajtási rendeletében sikerülhet kiküszöbölni. Fontos ugyanakkor, hogy amennyiben egy vadászatra jogosult nem hozza létre az alapot, súlyos szankcióval számolhat: a hatóság törli a nyilvántartásból.

• A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a területfelosztást követően, a vadászati jog hasznosításáról való döntésnél az adott vadászterület földtulajdonosai kizárják az előhaszonbérlet intézményét. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a módosítás után a földtulajdonosi közösségek már nem gyakorolhatják a vadászati jogot, amennyiben tagjai maguk akarnak vadászni a területen, vadásztársaságot kell alapítaniuk. Ilyen esetben lehet szükség az előhaszonbérlet kizárására, hogy biztosítsák a saját vadásztársaságuk számára a bérlet lehetőségét. Azon vadászterületeken, ahol a jelenlegi vadászatra jogosultak eredményesen gazdálkodnak és jó viszonyt ápolnak a földtulajdonosokkal, az utóbbiak aligha döntenek majd az előhaszonbérlet kizárása mellett.

• Bár még az utolsó pillanatban is voltak egyéb – a vadgazdálkodás szempontjából rossz irányba mutató – javaslatok, a hivatásos vadászok alkalmazása tekintetében úgy rendelkezik a Vtv., hogy vadászterületenként egy, majd minden megkezdett nettó 4000 hektárra még egy hivatásos vadászt kell alkalmazni.

• A módosítás értelmében mezőgazdasági, erdészeti, vadgazdálkodási oktatást folytató középiskola és felsőoktatási intézmény is lehet vadászterület haszonbérlője. Az OMVK elnöke leszögezte: ezek vélhetően csak állami területeket bérelnek majd.

Dr. Jámbor László megköszönve a megyei titkároknak a Vtv. módosítás kidolgozásában nyújtott segítségüket leszögezte: kellő belső konzisztenciával rendelkező, konszenzuson alapuló jogszabály született, amely mentes a gumiszabályoktól. A törvény természetesen nem kedvezhet minden érdekkörnek, ugyanakkor összességében a korábbinál egyértelműen jobb szabályozás született.

A vadászterület-kijelölésről szólva felmerült, hogy komoly költségeket jelenthet a földtulajdonosi gyűléseken – a tulajdonjog ellenőrzéséhez előírt feltételrendszer. Pechtol János ezért azt javasolja, hogy a földtulajdoni gyűléseket levezető személy egyeztessen a földhivatallal, milyen módon kaphatja meg a földkönyvet – lehetőleg digitális formában – hogy a gyűlés ideje alatt tudja ellenőrizni az adatokat. A földkönyv rendelkezésre bocsátásának költségeit pedig utóbb az a szervezet fizesse, amelyik a vadászatra jogosult lett a területen. Megjegyezte: ezt a lehetőséget akár a Vtv. végrehajtási rendeletében is biztosítani lehet majd, mert az FM azt saját hatáskörben meg tudná oldani.

Vadászvizsga-rendelet

Külön napirendi pont volt a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról és a vadászvizsgáról szóló 126/2013. (XII. 17.) VM rendelet módosítása, amelyhez korábban több javaslatot fogalmaztak meg többek közt a vadásztanfolyamok szervezői és a vizsgáztatást végző lőterek képviselői. Ezeket a téma felelőse, Bíró Gabriella, az OMVK főmunkatársa vezette elő. A titkári értekezlet résztvevői a következő, főbb javaslatokat támogatták:

• Az „óra” fogalmát 45 percben kellene definiálni, mert jelenleg a tanfolyam rendeletben előírt 100 óráját különbözőképp értelmezik a tanfolyamszervezők.
• Felmerült annak szabályozása, hogy a 100 órát mennyi idő alatt adhatják le a résztvevőknek a tanfolyamszervezők (több „menedzserkurzust” is indító szervező naponta több mint tíz órát oktatva akár bő egy hét alatt is befejezi a képzést). A többség egyetértett, hogy legfeljebb naponta 6x45 percben kellene korlátozni az oktatási időt.
• Az vizsgázók egy napra engedélyezett számát érdemes lenne a jelenlegi 20-ról 25-re emelni, mivel körülbelül ennyi résztvevő szokott lenni egy-egy tanfolyamos csoportban.
• A rendelet szerint a vadászvizsga bizottság elnöke csakis a vadászkamara Területi Szervezetének titkára lehet. Amennyiben valamilyen oknál fogva nem tud részt venni a vizsgán, kiváltására nincs lehetőség. Ezt feltétlenül biztosítani kellene a rendelet módosításával.

A Vadászkamarai törvény módosítása

A Vtv. módosítása szükségessé teszi az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítását. Hogy összhangban legyen a módosított Vtv.-vel, rögzíteni kell a kamara feladatai között a vadászati engedélyek kiadását. Ehhez kapcsolódik – a feljebb már említett – gazdasági és szervezeti racionalizálás, amelynek keretében a törvényből kikerülhet a megyei Területi Szervezetek önálló jogi személyisége. Ez nem centralizációt jelent, hanem logikus munkamegosztást: minden fontos döntés ott születhet majd, ahol megvannak ahhoz a szükséges információk. Az OMVK-nak egy szolgáltató központként kell működnie, amelyben a Medve utcai munkatársak megteremtik a munkafeltételeket ahhoz, hogy a megyék a lehető leghatékonyabban dolgozhassanak és segíthessék az egyéni vadászokat.

A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az érdekképviselet két korábban megfogalmazott igénye is megvalósuljon. Egyrészt megszűnhet a megyei titkárok és a főtitkár választott tisztségviselői státusza, így a jövőben nem a küldöttközgyűlés dönthet személyükről, hanem meg kell majd pályázni a posztot. Ennek megfelelően a munkaszerződése sem határozott időre, 10 évre szól majd, hanem határozatlan idejű lehet.

Végül, de nem utolsó sorban – miként az már korábban is felmerült – jó eséllyel visszaállhat a kötelező vadászkamarai tagság, amely 2002-ben szűnt meg az Alkotmánybíróság 41/2002. (X.11.) határozata értelmében. Ez azért vált lehetségessé, mert Magyarország 2011 óta hatályos Alaptörvényébe már nem ütközik a kötelező jelleg.

Forrás: OMVK