Itt a tavasz! Ilyenkor pedig, ha kellően kitartóak vagyunk, akár nagyobb összeget is kereshetünk a természetben gyűjtött növényekkel, gombákkal. Vajon hányan szereznek egy kis mellékest ilyen munkával? Hogyan is változott ennek az adózása idén?

A tavasz beköszöntével egyre többen kezdhetnek neki a "gyűjtögetésnek", vagyis kereshetnek pénzt a vadon gyűjtött gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök, gombák és az éticsiga eladásából. Azt azonban jobb, ha tudjuk, amennyiben ezeket felvásárlóknak értékesítjük, akkor 2016. január elsejétől már másképpen kell adóznunk utána. Kíváncsiak voltunk, vajon hányan "gyűjtögetnek" és egyáltalán mennyit lehet keresni egy ilyen munkával?
Nagy divat a gyűjtögetés?

Bár tavasszal a gombafajok még nem igazán aktívak, így is van miből válogatni a magyar erdőkben. Többek között az alábbiakból gyűjtögethetünk már:
pettyegetett tüdőfű (köptető, köhögéscsillapító hatású)
vérehulló fecskefű (sárga nedve szemölcs leszárítására használható)
nemsokára pedig az orbáncfű fog virágozni (ami antidepresszánsként, nyugtatóként kitűnően alkalmazható)
az erdőlátogatóknak pedig most a legnagyobb kedvence, a medvehagyma
A Pilisi Parkerdő Zrt. elmondása szerint, náluk csak a Gerecse térségben fordul elő a medvehagyma tömeges gyűjtögetése.
Saját fogyasztásra napi maximum 2 kg medvehagymát lehet gyűjteni állami erdőterületen. Árusításhoz, még akkor is, ha 2 kg alatti mennyiséget szeretnénk szedni, a terület kezelőjének engedélyét kell kérni. A gyűjtés szabályait erdőtörvény és természetvédelmi törvény szabályozza
- egészítette ki válaszát a Pilisi Parkerdő Zrt.

Legyünk óvatosak!
A medvehagyma levele összetéveszthető a később virágzó, de súlyosan mérgező gyöngyvirág levelével. A különbség a kettő között az, hogy a gyöngyvirág levelének nincs hagymaillata. Ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. azt tanácsolja, hogy csak olyan növényt szedjünk le, amit biztosan ismerünk.
A témában a Nemzeti Adó és Vámhivatalt (NAV) is megkérdeztük, akiktől megtudtuk, hogy
2016 januárjában 34 adózó (felvásárló), összesen 278 000 forint adókötelezettséget tüntetett fel vadon gyűjtött termék, termény értékesítésével kapcsolatban.
Igaz, hogy ez januári (vagyis téli) adat, de ebből két dologra lehet következtetni: vagy csak nagyon kevesen akarnak a gyűjtögetésből egy kis (vagy akár nagy) mellékeshez jutni, vagy - és valljuk be, a budapesti tereket, aluljárókat nézve ennek nagyobb az esélye - a gyűjtögetők java része tesza a törvénymódosításra.

Hogyan is kell most adózni?
Abban az esetben, ha nem egyéni vállalkozóként vagy nem őstermelőként adjuk el az általunk gyűjtött terményeket, akkor az adót a felvásárlónak kell levonnia a kifizetéskor. Az adó alapja (jövedelem) a felvásárlási ár 25 százaléka. A levont adót pedig felvásárlónak kell kötelezettségként bevallania és befizetnie.  A felvásárlónak egyébként ilyenkor két példányban vételi jegyet kell kiállítania, amelyen fel kell tüntetni az értékesítő nevét, adóazonosító jelét, vagy ennek hiányában a természetes azonosítóinkat és a lakcímet.
Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, a bevétel a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, melyet saját magának kell bevallania
- tette hozzá a NAV.

Mennyi az annyi?
Nézzünk egy példát a gyűjtögetők mostani nagy kedvencével, a medvehagymával. Jelenleg a piacokon a medvehagymából egy "csomó" olyan 300-400 forintért kapható. Az egyszerűség kedvéért számoljunk úgy, hogy 50 csomó medvehagymát sikerült szednünk, amit a felvásárló csak 200 forint/csomó áron hajlandó tőlünk megvenni, de mivel szeretnénk túladni az árun, belemegyünk az üzletbe.

Vagyis a gyűjtögetéssel 10 000 forint bevételre tennénk szert, de ebből még lejön az adó, egészen pontosan így:
Persze egyáltalán nem mindegy, hogy mennyibe kerül az általunk gyűjtött termény (ezt egyébként felvásárló mondja meg, de nyilván nem térhet el nagyban az aktuális piaci áraktól), ezért akár az is elfordulhat, hogy például egy különleges gombafajtával gyorsan egészen sok pénzt kereshetünk - ehhez azonban tudnunk kell, hogy azt merre kell keresnünk.

Forrás: Pénzcentrum