Folyik a harc a vadásztársaságok között a földtulajdonosok aláírásáért. Első körben május 15-ig lehet a vadászterületek határainak módosítását kérni, majd a jogerős végzés után a földtulajdonosi gyűlést megtartani. A tét nagy, hiszen a társaságok a jövőben az adott területet húsz évig használhatják.

Nagy a feszültség a megye több vadásztársaságánál is, ahol a jelenleg vadgazdálkodást folytató társaság mellett az adott területre más is pályázik. Van, ahol az addig egy társaságként működő egyesület vált ketté, van, ahol "külsősök" szeretnék megkaparintani a másik területét, és van, ahol a földtulajdonosok szeretnének nagyobb részt vállalni a vadászatban. Többek között Sióagárdon, Szedresen, Medinán, Nagydorogon, Bátaszéken és Bonyhádon is hasonló a helyzet.

Bátaszéken már korábban elkezdődött a harc a területekért két társaság között. Zsigmond András, a helyi vadásztársaság elnöke elmondta, a földtulajdonosok közül is sokan kérték őket, hogy egyezzenek meg a másik társasággal. Emiatt ők felajánlottak két lehetőséget is a másik félnek: elfelezik a területet (9600 hektár) vagy visszaveszik azokat, akik korábban tagok voltak. A másik csapat mindkét javaslatot elutasította, azt mondták, mindent vagy semmit, és nem ültek le tárgyalni. A két társaság vitája a földtulajdonosokra is kihat, van olyan család, ahol az egyikük az egyiknek, a másikuk pedig a másik társaságnak ígérte a földterületeit. Zsigmond András elmondta, a múlt évet 7,4 milliós nyereséggel zárták, van vagyona, készpénze, két vadászháza a társaságnak, így ők biztos háttérrel rendelkeznek.

Bonyhádon annyiban más a helyzet, hogy ott a vadászterület kisebb részét szakítaná ki egy új társaság, mondta Száraz Zoltán, a Völgységi Természetbarát és Vadász Egyesület elnöke. Ők is próbáltak megegyezni a másik féllel, de nem ültek le velük egy asztalhoz. Ha május 15-ig nem sikerül a terület határmódosításához a földtulajdonosok kétharmadának az aláírását megszerezni, akkor nem lesz itt változás. A földtulajdonosi gyűlésre ezután kerülhet sor, ahol az érintettek szavaznak arról, melyik társaságra bízzák a területeiket húsz évre.

Dr. Berta Attila, az Alsónánai Nimród Vadásztársaság elnöke szerint azért van ez a nagy harc, mert mindenki csak azt látja, hogy milyen jó vadászni, de a vadászat nem csak erről szól. A vadat etetni, ápolni is kell, a törvény előírja a vadkáralap létesítését is, ami 10-15 millió forint, amit bankszámlán letétbe kell helyezni. Alsónánán nincs vita a társaságon belül, az elmúlt 5 évben itt nem volt fegyelemsértés, a vadkárt mindig kifizették, a gazdákkal jó a kapcsolatuk.