Nem túl szívderítő az elhullott állat látványa, kit kell értesíteni lakott területen belül a maradványok elszállítására? A kérdésre legtöbben rávágják, hogy a gyepmestert. Ez azonban nem teljesen egyértelmű, különösen, ha vadállatról van szó. A jelenlegi szabályozásról érdeklődésünkre Székely Róbert, a polgármesteri hivatal földművelésügyi és erdőgazdálkodási szakreferense adott tájékoztatást. Eszerint, a közterületen megtalált elhullott háziállat esetében a tulajdonos kötelessége a tetem elszállítása. Ha a gyepmesteri szolgálat kap bejelentés elpusztult állatról, akkor először igyekeznek a helyszínen kideríteni az állat tulajdonosát. Ebben segítségükre lehet a kutyákba – elvileg kötelezően – beültetett chip, amit egyre több macskánál is meg lehet találni. Ha ilyen nincs, akkor a környékbeliektől érdeklődve indulnak a gazda nyomába, akinek felajánlják, hogy segítenek a tetem elhelyezésében.
Ennek költségét persze ki kell fizetnie. Ez közepes méretű állatnál 6-7 ezer forintot érhet el, közölte. Nem ilyen egyszerű azonban a helyzet, ha vadállatról van szó, mert a korábbi gyakorlatot megszüntetve január elseje óta az önkormányzat rendelete alapján a gyepmester nem szállítja el a közterületen elpusztult vadállatot. Márpedig a vadhalál egyáltalán nem ritka, elég, ha a városba bejáró rókákra gondolunk, de az erdősebb részek közelében vaddisznó, borz, őz, nyúl is előfordulhat, nem egyszer végezve életét a kerekek alatt. Korábban évente 20-30 róka és borz, valamint 3-4 vaddisznó elszállításhoz is kérték segítségüket, főleg a 74-es út melletti területekről. A rókák jelenlétét egyébként az önkormányzat igyekszik csökkenteni a városban, tudtuk meg Székely Róberttől. Négy éve érhető el a lehetőség, hogy kérésre minimális díjért rókacsapdát helyezzenek ki, a befogott állatot pedig távol a megyeszékhelytől, erdőben engedik szabadon. A tapasztalatok szerint legtöbbször a kölyökrókákat hajtja az éhség és a kíváncsiság a csapdába, az idősebb ravazdiak elkerülik, bár a legutóbb a landorhegyi óvoda mellől szállítottak el egy befogott felnőtt példányt.
Tehát az elhullott vad esetében az illetékes vadásztársaságot kell értesíteni, de hogy melyiket, azt szinte senki nem tudja megmondani, mert a megyeszékhely közigazgatási területe öt társasághoz tartozik.
Kérdeztük a megoldásról Győrvári Attilát, a megyei vadászkamara titkárát is. Előrebocsátotta, az emberre veszélyes fertőzéstől nem kell tartani az elhullott állatok miatt, mert például a rókák immunizációja eredményeként tíz éve nem fordult elő közöttük veszettség. Elmondta, az elpusztult vadról az a társaság köteles gondoskodni, amelyiknek a területéről kiváltott (ahonnan érkezett) az állat, ezt azonban belterületen meghatározni lehetetlen. Elismerte, a probléma mindennapos, hiszen rendszeresen kapnak ilyen tartalmú bejelentést, de nem tud rá megnyugtató megoldást kínálni.
Úgy látja, szabályozatlan ez a kérdés, mert jelenleg nem lehet eldönteni, kinek a feladata az elpusztult állat eltakarítása.
Mit lehet ehhez hozzátenni? A vadászati törvény szerint a vad az állam tulajdona, és a vadászterületen elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A nem vadászterületen elhullott vad teteme annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni. Ebből egyébként az is következik, hogy amennyiben nem a vadászatra jogosult szállítja el az elhullott állatot, akkor az lopásnak minősül. Az persze értelmetlennek tűnő kérdés, hogy ki vinne el egy értéktelen, oszlásnak indult róka-, borztetemet? Bezzeg, ha friss őz, esetleg vaddisznó lenne...
Forrás: Vaol
