Bár felvetődött a vadászat megtiltása, azonban vitathatatlan az ökológiai fontossága.


Számos vitára adott okot az elmúlt években, amikor a Sóstói-erdőben a vadászok szerettek volna eleget tenni a számukra jogszabályban előírt gyérítéseknek.
A parkerdőben sétálók, kerékpározók és futók, a kutyasétáltatók és a kiránduló családok a vadállatok pártját fogták: lelkes amatőrök tiltott etetőt építettek, feljelentést tettek a félelmet keltő lövések miatt, a vadászoknak magyarázkodniuk kellett a házakhoz közeli dörrenések ügyében, ugyanakkor napirenden voltak a vad által okozott gépjárműbalesetek is.

Hiányoznak a csúcsragadozók
Már az is felvetődött, hogy a vadászatot teljesen meg kellene tiltani ezen a területen, csakhogy a vadászatnak napjainkban a csúcsragadozók hiánya miatt vitathatatlan ökológiai szerepe van. Ezért a vadászat megszüntetése kézzelfogható hátrányokkal járna, s mindennek elsősorban a lakosság látná kárát, gondoljunk csak a gyorsan elszaporodó rókák és vaddisznók károkozásaira.
Az erdőgazdálkodásban és a vadgazdálkodásban érintett felek úgy érezték, hogy a márciusban megkezdődött, 20 évre szóló vadgazdálkodási ciklus alkalmat adhat egy jó megoldásra.
– A tavasszal volt egy megbeszélésünk a Natura 2000 kezelési tervvel kapcsolatban, s azon a Vadászkamara megyei szervezete magára vállalta, hogy a résztvevőkkel egyeztetve olyan megoldást próbál találni, amely minden félnek megnyugvást hoz – elevenítette fel az előzményeket lapunk számára Fazekas Gergely megyei titkár. – Egyeztettünk az érintett vadásztársaságokkal, a Nyírerdő Zrt.-vel mint erdőgazdálkodóval, valamint a vadászati hatósággal. Minden érintett szervezet kész volt a kompromisszumra.

Bérbe adták a területet
– Az hamar egyértelművé vált, hogy az erdőtömböt nem lehet kivenni a vadászat alól, hiszen csak tovább növekednének a gépjárműves vadbalesetek, nem beszélve az erdősítésekben keletkezett vadkárokról. Valami más utat kellett találni. A területből közel 200 hektárral érintett Királyteleki Vadásztársaság vetette fel ebben a patthelyzetben, hogy számára nem a mindenáron való vadászat a cél a parkerdőben, hanem szülessen olyan megoldás, amit a vadászok és a lakosok is egyaránt elfogadnak. Így került a képbe a hagyományos vadászati mód, a vadászíjászat – folytatta Fazekas Gergely. – A vadásztársaság a területet bérbe adta nyíregyházi vadászíjászoknak, akik Lukács Tamás vezetésével elfogadhatónak tartották a feltételeket, és végül szerződést kötöttek.

Figyelik a vad mozgását
Lukács Tamás több mint tíz éve járja az erdőket vadászíjjal.
– Nem sok idő telt el a szerződés megkötése óta, így még csak ismerkedünk az erdővel, a lehetőségekkel. Heti rendszerességgel kint vagyunk az erdőben hajnalban és este is, figyeljük az állatok mozgását. Az eredményesség érdekében sokkal több alkalommal kell kint lenni, mint a puskás vadásznak, hiszen nagyon közel – 15–30 méterre – kell lennünk a vadhoz, hogy íjjal elejthessük, de éppen ebben rejlik a biztonsága is – magyarázta Lukács Tamás. – Hogy jobban beolvadjunk a környezetbe, terepszínű ruhában vagyunk. Előfordult, hogy nem vett észre a közelben elfutó sportoló, de ugyanakkor az öltözéket látva megijedhetnek az emberek. Remélem, egyre jobban elterjed a vadászíjászok híre az erdőt járók között, s immár természetes lesz a számukra, hogy olykor-olykor találkoznak velünk, hiszen éppen azért vagyunk ott, hogy zavartalanul élvezhessék az erdő nyújtotta lehetőségeket.

Forrás: Szon