Vele járó bosszúság - Van lehetőség a jogszerű védekezésre

Amekkora öröm a természetvédőknek, akkora a hóddal járó bosszúság is, mert hatalmas károkat okoz, ahol feltűnik: például a Jeli Arborétumban, a Rába mentén, vagy Szombathelyen.
Hatalmas károkat okoztak a hódok a Jeli Arborétumban. Az ötvenezer forint eszmei értékű védett állat már több mint ötven bükkfát – köztük százévesnél is idősebb példányokat – annyira megrágott, hogy pusztulásuk elkerülhetetlen.

A fiatalabbakkal kezdte
Karóként meredeznek a fiatal gyertyánok és más fafélék maradványai a Jeli Arborétum mocsaras területén. Itt az igazi botanikai értéket a mocsári ciprusok jelentik, ezeket gyantatartalmuk miatt egyelőre nem rágta meg a hód. Annál nagyobb pusztítást végez napról napra például a bükkállományban. Ruborits Tamás, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti műszaki vezetője elmondta, hogy több olyan hatalmas, 100-150 éves bükkfa is áldozatául esett Magyarország legnagyobb rágcsálójának, amely már az arborétumot alapító gróf Ambrózy-Migazzi István idejében is itt állt. A hód először csak a fiatal fákat károsította, később viszont az idősebb példányoknak is nekiállt. A hatalmas bükkök „kitermelését” a gyökerüknél kezdi, majd a törzsükön nyolcvan centi magasságig teljesen körberágja a kérget, sőt a háncsszövetet is, ami a fa pusztulásához vezet.

Nincs ellensége
A tó partján álló fák törzsét annyira körberágta, hogy egy erősebb szél biztosan bedönti ezeket a vízbe. Jól látszanak kedvelt útvonalai az állatnak a talajon és a tó körüli fákon is. Amerre jár, arra rág. A tó töltését ugyancsak számos helyen meggyengítette már a hód, üregei néhol be is szakadtak, így egyre inkább balesetveszélyessé válik a part. Mivel a hódnak Magyarországon nincsen természetes ellensége, és az arborétumban ilyenkor a látogatók sem zavarják a nyugalmát, a védett állat egyre nagyobb károkat okoz a szintén védett botanikus kertben.

Állandóan nő a foga
Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója elmondta, hogy a hód károkozása országszerte általános probléma: a folyók és patakok mentén, de tavak környékén is elszaporodott. Ha végigmegyünk kenuval a Rábán, nincs olyan szakasz, ahol ne látnánk körberágott fát. Van arra is adat, hogy nemcsak a fákban okoz kárt, hanem a kukoricát is megdézsmálja. Ahol megtelepedik, ott a fákat elpusztítja. Körberágja, elvékonyítja: a kidőlésig. A hód nagytestű rágcsáló, állandóan nő a fogazata, ezért folyamatosan koptatnia kell. Ugyanakkor táplálék is számára, hiszen a fák ledöntése után a fiatal hajtásokat, rügyeket elfogyasztja. Amikor sok a friss táplálék, akkor kevesebb a rágásnyom, télen viszont intenzívebb ez a tevékenység.

A töltésgyengítő
Markovics Tibor szerint ez nem pusztán természetvédelmi probléma. Hiszen a hódok nem csak a fákat pusztítják el: pihenőüregeiket gyakran árvízvédelmi töltésekbe ássák, ezzel árvízveszélyes helyzetet is teremthetnek. Nemcsak külterületen, hanem belterületen is megjelennek. Szombathelyen például a Csónakázótó körül álló fákat is körberágták. Markovics Tibor hangsúlyozza: bár a hód védett állat, ez nem zárja ki az ellenük való jogszerű védekezés lehetőségét. Amennyiben közérdekű az igény, a természetvédelmi hatóság engedélyt ad arra, hogy az állatokat befogják. A populáció befogott példányait áttelepítik olyan patakok közelébe, amelyek az Őrségi Nemzeti Park kezelésében vannak, vagyis a védett állatok nem kerülnek fogságba.

Forrás: Vaol