Nógrád megye területének csaknem 40 százalékát erdő borítja, ami csaknem kétszerese a magyarországi átlagnak. Ez a tény - a mellé csatlakozó domborzati és éghajlati sajátosságokkal együtt - a nagyvadgazdálkodás kiváló színhelyévé teszi vidékünket. A megyében gazdálkodó 52 vadásztársaság nagy részének területén a vaddisznó a fő vadfaj, a magas erdősültségnek köszönhetően a gímszarvasállomány is jelentős, szinte minden évben esik egy-két kimagasló trófeát viselő bika. A többség azonban elmarad a hazai átlagtól, egyrészt az állomány genetikai adottságai, másrészt az élőhelyi sajátosságok miatt. Az őz a nagyobb, zártabb erdőségekben ritkább, a mezőgazdasági területeken gyakoribb, különösen az Ipoly-völgy dicsekedhet erős állománnyal. A muflon az erdős, sziklakibúvásos hegységek betelepített vadfaja, tájidegensége miatt állományát alacsony szinten kell tartani. A Karancs, a Mátra, a Börzsöny, a Cserhátban Buják környéke rendelkezik országosan is jegyzett állománnyal. A dám hivatalosan csak néhány társaság területén tartható Salgótarjántól délre, de az érmes trófeák magas aránya értékessé teszi ezt a tájidegennek minősülő szarvasfajt. Az apróvad Nógrádban kisebb jelentőségű, de, azért minden szélesebb völgyben élőhelyet talál a fácán, akad egy-két mezei nyúl még az erdőkben is. Ecseg határában a fogoly visszatelepítésére tettek ígéretes kísérletet. Az eredmény ezen vadfaj esetében inkább figyelem és hozzáállás, mint anyagiak kérdése!
A szőrmés ragadozók közül a róka gyakori, szép számmal előfordul a vadászható fajok közül a nyest, a görény, a borz. A vízivad ritka ezen a tájon, elsősorban az Ipoly- és a Zagyvavölgyben számíthatnak főleg tőkésréce-terítékre a Nimródok.
Nemrégiben Gödöllő mellett, a Pilisi Parkerdő Zrt. vendégeként, a valkói erdészet isaszegi vadászházában találkoztak az Országos Erdészeti Egyesület vadgazdálkodási szakosztályának tagjai. A résztvevőket Haraszti Gyula titkár köszöntötte, majd Zambó Péter, a házigazda cég vezérigazgatója mutatta be dióhéjban a Pilisi Parkerdő Zrt-t. Előadásába belefért a cég története, az erdő- és a vadgazdálkodás főbb mutatói és a kiemelt fontosságú közjóléti szerepkör.
- A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területén, Budapesten és az agglomeráció településein csaknem hárommillió ember él - mondta. A 65 ezer hektáros kezelt terület 63 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt A cég tíz biológiai erdészettel, hat erdőgazdasági tájegységen tevékenykedik. A cég területén nagyszámú sétaút, játszótér és park-objektum szolgálja a kirándulók kényelmét Különösen nagy népszerűségnek örvendenek a kilátók, melyek közül a legújabbat Csergezán Pál festőművészről nevezték el. Az ifjúság környezeti nevelését erdei iskolákkal, táborok szervezésével segítik.
Budapest és a kiterjedt agglomeráció miatt nagy gond az illegális hulladéklerakás, kilátástalan a harc a vadorzás és az erdei lopások ellen és egyre nagyobb arányú a hajléktalanok erdőszéleken való letelepedése.
A vadgazdálkodásról kifejtette: 87 ezer hektárnyi területen gyakorolják a kapcsolódó jogot, ebből 5900 hektár vadaskert. Legalább egy kert minden erdészetnél van.
- A vadkilövéseket értékesíteni tudtuk, csoportjaink visszajárnak - hangsúlyozta. - Volt olyan évünk is, amelyikben 8000 nagyvad került terítékre, de ez folyamatosan csökkent az elmúlt időszakban. Elsősorban a vadaskertek felé igyekeznek bővíteni a kínálatot, ám a takarmánypiac jelenlegi helyzetében - a kukorica 6000 forintos tonnánkénti ára mellett - gondok lehetnek. Tizenkét vadászházuk működik, amelyek a vendégkör legmagasabb igényeit is ki tudják elégíteni - tízet felújítottak közülük az elmúlt években.
A szakosztály határozatot hozott arról, hogy tagságra vonatkozó további jelentkezést az illetékes helyi csoport írásos ajánlásával, a szakmai kompetenciák erős mérlegelésével és a taglétszám korlátozása mellett fog elfogadni, majd három új tagtárs -Bajnai Csaba, Faragó Zoltán és Horváth Kálmán Ferenc - felvételéről döntött.
A program Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója, szakosztályi elnök előadásával folytatódott: a szakosztály tagsága a nagyvadgazdálkodás piaci tapasztalatairól és az értékesítési tendenciákról hallhatott előadást, illetve felhívta a vadgazdák figyelmét a vadhús-értékesítésben rejlő lehetőségekre. A hazai erdőgazdaságok közül egyedül a Gemenc Zrt. oldotta meg a szükséges feltételek biztosításával és regisztrációval, hogy az Európai Unión belül bárhová indíthat vadhúst szállító kamiont.
A következő előadást Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt termelési főmérnöke tartotta a közcélú erdőkezelés és az ebbe illesztett vadgazdálkodás témakörében. Amint mondta: a közjóléti célokat szem előtt tartva a szálaló erdőgazdálkodást a - Pro Silva-program előfutáraként - a cég elődjénél már 1954-ben megkezdték.
Pintér István, az FVM vadgazdálkodási főosztályának helyettes vezetője a vadászterületek újjáalakulásának hatósági munkájáról adott tájékoztatást. Magyar-. országon tavaly március l-jétől 1370 vadászterület alakult, de több mint 1900 kérelem érkezett. Ezek közül 480-at fellebbeztek meg másodfokon, 68 bírósági ítélet született eddig. (November végéig. A szerző.) Négy esetben új eljárást kell lefolytatni. A
szabálytalanságok miatt jelentős számú rendőrségi nyomozás is indult ezekben az ügyekben. A program ezután szakmai előadásokkal folytatódott. Dr. Szemethy László docens, a Szent István Egyetem munkatársa a gímszarvas-populációk mozgásairól végzett kutatásairól tájékoztatta a jelenlévőket. A telemetriás mérések bebizonyították, hogy a gímszarvas mozgásterületének átlagos mérete 500-1000 hektár között mozog, a 13 éven keresztül végzett mérések egészen egyedülálló pontosságot eredményeztek.
Ezután dr. Heltai Miklós egyetemi docens, a Szent István Egyetem munkatársa az arany-; sakál visszatelepüléséről tartott előadást Ezen vadfaj táplálkozásáról elmondta, hogy bebizonyosodott: tél végén, a kisrágcsálók fogyásával egyre nagyobb arányt képvisel a táplálékukban a csülkös vad, elsősorban a vadmalac.
A szakmai konferencia másnap a gödöllői Szent István Egyetemen folytatódott, a Vadvilág Megőrzési Intézet épületében. A létszámában alaposan megfogyatkozott vendégsereget prof. dr. Csányi Sándor dékán fogadta, majd előadásában bemutatta a patinás intézmény és a Vadvilág Megőrzési Intézet történetét is. Szólt az oktatás feltételeiről, az egyre korszerűbb technikai felszereltségről, a laboratóriumról és az oktatás főbb vonásairól.
Ezután a városi vadgazdálkodásról, mint specifikumról dr. Heltai Miklós tartott előadást. A: vizsgált körbe minden faj beletartozik, amelyik képes megtelepedni az ember által zavart környezetben. A következő előadást Lehoczki Róbert tanársegéd tartotta az országos vadgazdálkodási adatbázis (ova) működéséről, a benne rejlő lehetőségekről, a felhasználás módjairól és feltételeiről és anyagi vonzatairól.
Biró Zsolt tanársegéd a mezei nyúl gazdálkodási modelleket hasonlította össze és értékelte a hallgatóság előtt, szólt az állománybecslés és a kormeghatározás fontosságáról. Bleier Norbert tanársegéd a mezőgazdasági területeken élő őz területhasználatáról tartott előadást. A jeladó nyakörv bebizonyította: az őz nyári otthonterülete 30-35 hektár, egész évre kivetítve 300 hektár körül alakul - bár né hány egyed esetében előfordulhatnak kiugró eltérések is.
Az Országos Erdészeti Egyesület vadgazdálkodási szakosztályának kétnapos programja az, Vadvilág Megőrzési Intézet megtekintésével ért véget.

Forrás: Nógrád Megyei Hírlap