erdőháború székelyföldönNem tudnak a Hargita és Kovászna megyei erdőtulajdonosok románul, ezért sértenek törvényt, állítja tegnapi közleményében a brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelet.
A helyzet orvoslásáért magyar nyelvű információs kampány elindítását fontolgatják Brassóban. A felügyelet úgy véli, az erdőtulajdonosok elhanyagolják a birtokukban lévő erdőket.
Ultimátumot adott a székelyföldi erdőtulajdonosoknak a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelet: adataik szerint több száz hektár erdőt hanyagolnak el törvénysértő módon, ezért büntetésre számíthatnak. A jogszabályok értelmében a magántulajdonban lévő erdők esetében is biztosítani kell a megfelelő erdőgondozást, és a területek pontos adminisztrációját.
A felügyelet igazgatója, Vasile Copariu úgy véli, a legtöbb kihágás oka, hogy a tulajdonosok nem ismerik a jogszabályokat, nem tudják, hogy a jogszerű erdőgazdálkodás érdekében szerződést kell kötniük egy erre szakosodott magán vagy állami erdészeti hivatallal. Ha a szerződést nem kötik meg, az erdőgazdálkodás nincs biztosítva, így az erdőtulajdonos ezer és ötezer lej között büntethető.

Magyarok, törvénysértők
A brassói felügyelet adatai szerint a legelhanyagoltabb erdők Hargita és Kovászna megyében találhatók. Copariu szerint a félreértés abból adódik, hogy a székelyföldi erdőtulajdonosok nem tudnak románul, nem követik a jogszabályokat, ezért a felügyelet arra készül, hogy magyar nyelvű kampányban hívja fel az érintettek figyelmét a kötelezettségeikre.
Ha a figyelemfelkeltés nem lesz eredményes, akkor az érintett megyékben helyszíni ellenőrzésekre, és indokolt esetben bírságolásra kell számítani – áll a felügyelet tegnapi nyilatkozatában.

Sándor Zoltán, a bánkúti közbirtokosságának elnökeként 42 község tulajdonáért, négyezer hektár erdőért felel Hargita megyében. Úgy véli, alaptalan a brassói felügyelet fenyegetése. „Igaz, hogy nem állunk szerződéses viszonyban az állami erdészettel, de megállapodásunk van egy magánerdészettel. A szükséges feladatokat ellátják, és tulajdonosként úgy vélem, jogunk van eldönteni, kinek a szolgálataira tartunk igényt” – fejtette ki véleményét a közbirtokossági elnök.

Vágni vagy szerződni
Gál Zakariás százkilencven hektár kaszálóval és beerdősödött területtel rendelkezik, úgy érzi „két szék közt a földön maradt”, önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a törvényes előírásokat.
„A Székelyudvarhelyi Erdészeti Hivatal, négy éve egyoldalúan felbontotta a szerződést a szentegyházi tulajdonosokkal, akik azóta megfelelő szolgáltatás nélkül maradtak” – számol be a helyzetről Gál Zakariás. Szerinte aki akart, az keresett megfelelő alternatívát. „Én a zetelaki magánerdészettel vagyok szerződéses viszonyban, de tudtommal a faluban élő többi tulajdonos nem állapodott meg egyetlen céggel sem”.
A környéken élők közül többen lapunk kérdésére arról számoltak be, hogy gondot okozhatnak a magán és az állami erdészetek által diktált feltételek. „Aki gyorsan akar pénzt látni a tulajdonában lévő erdők után, az vág, és nem szerződést köt” – mondta el lapunknak egy név nélkül nyilatkozó környékbeli.

Keveset ingyen
Sokan attól tartanak, hogy a szolgáltatások után akkor is fizetni kell, ha a megművelendő terület kicsi, és nem hozza vissza a hasznot. Vasile Copariu szerint ez a félelem is a törvény nem ismeretéből fakad, 30 hektár alatt ugyanis ingyenes az erdőgazdálkodás. Ioan Danucu erdőmérnök, a székelyudvarhelyi erdészeti hivatal vezetője a szentegyházi szerződésbontást röviden indokolja: „a helybeliek nem fizették ki a szolgáltatások ellenértékét: még most is pereskedünk az elmaradt összegek miatt.”
Arra a kérdésre, miért menekülnek a tulajdonosok a magánerdészetekhez, és mire számíthatnak a brassói felügyelet ellenőrzése során, az erdőmérnök nem tudott egyértelmű választ adni. „A magánerdészetekkel nem állunk konfliktusban, sőt a viszonyunk kifejezetten jó. Aki fizet, azt ellátjuk, aki nem fizet, és elhanyagolja az erdőjét, az bírságra számíthat” – tette hozzá a lapunk által megkérdezett szakértő.

Időhúzásra játszanak
Szűkszavúan nyilatkoztak a kérdésről Háromszéken is. Dan Pandele, a Kovászna Megyei Erdészeti Felügyelőség főfelügyelője kifejtette: intézményük csak a birtokbahelyezések megvalósításával foglalkozik, a várható ellenőrzést kizárólag a brassói központ dolgozói végzik. A főfelügyelő szerint a háromszéki erdőtulajdonosok pontos adatbázisa is a brassói központnál található, nem tudni tehát, hány embert érhet kellemetlen meglepetés.
„A kovásznai erdészet a továbbiakban megpróbálja meggyőzni az érintetteket, hogy kössenek szerződést – mondta el Dan Pandele –, de a tapasztalat szerint a tulajdonosok időhúzásra játszanak.”

Egy háromszéki erdőtulajdonos, Kovács Gyula magyarázatként az ÚMSZ-nek kifejtette: családja valamivel több mint tíz hektár erdőt kapott vissza az államtól, de nem tudta, hogy szerződést kellene kötnie, hiszen a birtokba helyezéskor azt mondták, az ekkora erdők gondozását a visszaszolgáltatás után is az állami erdészet fogja ellátni.
„Ha szerződést kell kötnöm inkább a magánerdészetet bízom meg, mert az állami erdészet évtizedekig dézsmálta családom vagyonát, ezért nem szívesen bízom rájuk a nehezen visszaszerzett tulajdonomat” – tette hozzá az erdőgazda.

Forrás: Új Magyar Szó