A kilőhető szarvasbikák több mint felét, mintegy 660 példányt már a szarvasbőgés időszakában elejtették Zala megyében - tájékoztatta Lázár Attila, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vadászati főfelügyelője az MTI-t.
A puskavégre került példányok 54 százaléka érmes minősítést ért el, a szakszerűtlen elejtések aránya pedig 20 százalék körül alakult. Az elmúlt évekhez képest felgyorsult a folyamat; a szeptemberi időszakban már nemcsak a kapitális bikákat ejtik el, hanem a fejlődésben lévő egyedeket is. Két évvel ezelőtt a szarvasbőgés idején 710 szarvasbikát ejtettek el, ebből 78 százalék kapott érmes minősítést, amelynek 58 százaléka aranyérmes volt - hangsúlyozta Lázár Attila.

A trófeasúlyok az elmúlt évekhez képest az idén kiemelkedően magas, rekordértéket mutattak; 3 példány trófea súlya haladta meg az eddigi rekord 14 kilogrammot, és további 4 trófea volt a 12 kilogramm feletti.

A legnagyobb, 14,5 kilogramm trófeasúlyú gímbikát - ami 9 millió forintjába került a kilövő vadásznak - a Zalaerdő Zrt. területén magyar bérvadász lőtte ki. A magyarok évről évre egyre nagyobb számban vesznek részt a vadászatokon; Zala megyében az állami vadászvizsgához kötött vadászjegyet mintegy 2400 sportvadász váltotta ki. A külföldi vendégvadászok közül a februárban lezárult évadban 2200 kiváltott vadászati engedéllyel az osztrákok vezették a listát, míg az olaszok 480, a németek pedig 450 engedélyt váltottak ki. A zalai erdőkben kisebb létszámban cseh, szlovén, svájci, szlovák, dán, francia és belga bérvadászok is részt vesznek.

A gímbikát január 31-ig lehet vadászni, a kilövési terv szerint mintegy 590 példány kerülhet még puskacsőre, de az elkövetkező időszak inkább a selejtezés és a tarvad vadászat ideje. Novembertől januárig kerül sor a terelő vadásztokra és vaddisznóhajtó vadászatokra. A 2010-11-es vadászati évben 6 ezer őz, 11.000 vaddisznó, 50 muflon és 120 dámszarvas kilövésére kaptak a vadászok engedélyt.

A vadászati főfelügyelő hozzátette; az elmúlt két évben mintegy 560 millió forintot fordítottak mezőgazdasági vadkárra. A mezőgazdasági kultúrákban a vaddisznó okozza a legnagyobb pusztítást, letarolja a növényeket és veszélyezteti a kukoricaföldeket, ahol most van a betakarítási ideje. A vaddisznók száma folyamatosan emelkedik, ezért többet is kell kilőni közülük.

Forrás: MTI