A hónap elején megkezdődött a hazai vadászati főszezon. A szarvasbőgés időszaka a közlekedők számára is nagy veszélyeket rejt, "megrészegült" vaddal bárhol lehet találkozni.

A gímszarvasok nászának időszaka a vadászok, vadgazdálkodók szent hónapja. Hangolnak a bikák, keresik a helyüket, itt is, ott is felhangzik a jellegzetes szarvasbőgés. Ami a vadászok számára örömteli, az a közlekedők számára nem várt veszélyeket tartogathat, útjaink mentén az elkövetkező pár hétben a párzási időszaktól "megrészegült" vad feltűnésére lehet számítani.
A magas fűvel borított árokpartok megnehezítik a veszély észlelését. Azt meg ugye nem kell ecsetelni a sofőröknek, mit is jelent egy szarvassal való találkozás... Éppen ezért nem árt a fokozott óvatosság, méghozzá nemcsak a vadveszélyt jelző táblák közelében - figyelmeztetett Pap Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke.
A vadászat és az autóvezetés egyaránt veszélyes üzem. Az óvatlan  vad legtöbbször váratlanul és nagy sebességgel fut ki az utakra a járművek elé.

Nem árt tudni, hazánkban a kötelező felelősségbiztosítás nem tartalmazza a vad elütésével kapcsolatos költségek megtérítését. Aki casco biztosítással rendelkezik, szerencsésebb helyzetben van, de az önrészt  ami akár kettőszázezer forint is lehet - akkor is saját magának kell állnia.

Amennyiben valaki elüt egy vadat, először mindenképpen a rendőrséget kell értesítenie akár az éjszaka közepén is, ők meg tudják mondani, hogy melyik társaság jogosult a vadászatra az adott területen. Vigyázat, ha a vadgázolás olyan helyen történik, ahol ráadásul a vadveszélyre figyelmeztető tábla is volt a közelben, a járműben esett kár mellett az elütött vad értéke is a járművezetőt terhelheti!

Az ilyen jelzőtáblákat pontosan azért teszik ki - elég sok pénzért, darabja majd' 30 ezer forint - az út mellé, hogy a sofőröket figyelmeztessék a vadak esetleges felbukkanására. Ilyen helyen még a megszokottnál is lassabban és figyelmesebben kell közlekedni.  Sok helyen véd kerítés erdőtelepítéseket, mezőgazdasági területeket. A törvény szerint az autópályák mellett ez kötelező, de gyorsforgalmú utak mellett - amilyen például a 8-as főútvonal több kilométeres szakasza - nem.

A 8-as út Veszprém-Bánd közötti szakaszán korábban több vadveszélyt jelző táblát is kihelyeztek, de az út korszerűsítése nyomán ezek eltűntek, és senki nem pótolta őket. A Márkót Hárskúttal összekötő közút is vadveszélyes, innen viszont vélhetően a fémgyűjtők szerelték le a táblákat. Ezek pótlásáról a Hajag Vidéki Vadásztársaság gondoskodott. Árvai István vadászmester  elmondta, a táblák hiánya balesetveszélyes szituációk sorát okozta. Tudomásuk és tapasztalatuk szerint több vadgázolás is volt az érintett  szakaszokon, szerencsére személyi sérülés nélkül.
Az ilyen szituációkban az autósok szinte védtelenek, mert azon kívül, hogy lassan közlekednek, nemigen tehetnek mást. De nemcsak nekik, a vadásztársaságoknak is anyagi káruk keletkezik. Volt olyan reggel, amikor több elütött vaddisznósüldőt találtak az útszélen, de fiatal és ígéretes őzbakjaik is sorban pusztultak el ütközések következtében

A helyzetet megelégelték, ezért saját költségükön rendeltek meg kilenc vadveszélyt jelző táblát. Ezeket idén tavasszal, természetesen  a közútkezelővel történt előzetes egyeztetés és jóváhagyás után állították fel a két érintett útszakaszra.

Árvai István arra is figyelmeztetett, hogy az augusztusi szárazság miatt fennáll a veszélye annak, hogy a vadjaik egy része le fog járni a Sédhez inni, s útjuk során keresztezik a 8-as főutat. Ez a szarvasbőgés időszakában még nagyobb óvatosságra kell hogy késztesse a járművezetőket.

Veszprém megye erdeiben mind az öt magyarországi nagyvadfaj megtalálható  gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó , és jól is érzik magukat. Bár a muflon- és a dámpopuláció csak egyes bakonyi területekre jellemző, e két vadfaj nem meghatározó a megyében, viszont színesíti a vadászati palettát, míg a másik három vadfaj mindenhol előfordulhat. A gímállomány becsült létszáma nyolcezer körüli a megyében, amelyből évente több mint négyezret hoznak terítékre a vadászok. A megyei őzállomány becsült létszáma 12 ezer körüli, amelynek a felét kilövik évente. A dámszarvas állományát 800-900 darabra becsülik, az éves kilövésszám meghaladja a 400-at.

A muflonállomány 1200-1400 közötti, a teríték hatszázra rúg. A vaddisznó-populáció a becslések szerint jelentősen túlszaporodott, akár tízezer egyedből is állhat a számuk, ami mindenképpen radikális mérséklésre szorul.A fenti adatok is arra figyelmeztetnek, a járművezetők fokozott óvatossággal üljenek a volán mögé. Az év során vannak kiemelt időszakok, így például az őzek augusztusi üzekedése vagy a szeptemberi szarvasbőgés, amikor nagyobb a veszélyeztetettség, de az óvatosság mindig legyen útitársunk. 

Nem árt tudni, hogy szarvasra és őzre inkább hajnalban és alkonyatkor, vaddisznóra egész éjszaka lehet számítani a közutakon, de olyan helyen, ahol mindkét oldalon erdő, mocsár vagy nádas van, mindig óvatosan kell vezetni. Figyelmeztető jel, ha az úton sáros vadnyomok vannak, s az is, ha magas a fű a padkán, ilyen helyen érdemes az út középvonala felé húzódni, mert a szélén egyszerűen nem lehet kikerülni a bozótból kiugró állatokat.

És ami mindennél fontosabb: senki ne kezdjen bizonytalan kimenetelű kikerülő manőverekbe, ha nagy testű állattal találkozik, csak fékezzen teljes erővel, s a kormányt erősen markolva üsse el a vadat - ha már elkerülhetetlen a szomorú vég.

A vadbalesetek elkerülése érdekében jól teszik az autósok, ha vadriasztó síppal szerelik fel a járművüket.  Ilyen kis "kütyü" bármelyik autósboltban beszerezhető, s az ára is elfogadható. A síp az emberi fül számára nem hallható, igen magas frekvenciájú hangot ad, tehát vezetés közben sem zavaró, ugyanakkor a vad számára éles hang riasztólag hat. Akik már próbáltak ilyet, esküsznek rá, hogy használ. Pár éve a Veszprém Megyei Vadászakamara és a rendőrség közös akciójában osztottak ilyet az autósoknak. Tremmer Tamás
Casco rendezi a vadkárokat

A vad elütéséből származó kárt a tulajdonosnak, néhány kivételtől eltekintve, a casco biztosítására intézik,  ha azzal nem rendelkezik, akkor saját zsebből kell fizetnie a javíttatást. Kivételes esetnek számít például, amikor vadászat közben az útra hajtják a vadat. Ha a közúton van  vadveszélyre figyelmeztető jelzőtábla, akkor a vadásztársaság kára és a gépkocsiban keletkezett kár is a vezetőt terheli. A megyében leginkább a 83-as főút bakonyi szakaszán fordulnak elő ilyen balesetek.
Szerintem

A  gímszarvasok nászát meglesni és meghallgatni az őszi vadászszezon egyik legérdekesebb és legtartalmasabb programja nemcsak a vadászok, hanem a természetet kedvelők számára egyaránt. Miközben a szarvasbőgés a vadászok legszentebb időszaka, a közlekedők számára az egyik legrettegettebb: a gímszarvasok násza és az ebből fakadó óvatlanságuk miatt ugyanis bárhol és bármikor balesetveszélyes szituáció alakulhat ki az utakon. Aki átélt már ilyen ütközést, pontosan tudja, szemvillanásnyi idő elég a balesethez, a sérülés elkerülése pedig csak szerencse kérdése. Az pedig nem mindig útitárs...

Forrás: Napló