Másodfokon folytatódik a Pécsi Ítélőtáblán április 2-án annak az orvvadásznak a pere, aki a vád szerint egy természetkedvelőt megölt, egy vadászt pedig súlyosan megsebesített tavaly márciusban Magyarlukafa közelében.

Hornokné Décsei Katalin, a Pécsi Ítélőtábla sajtótitkára kedden arról tájékoztatta az MTI-t, ha nem lesz bizonyítási indítvány, amelynek a táblabíróság helyt adna, nem kizárt, hogy az ügyben már az első tárgyalási napon jogerős ítélet születik.

A bűncselekmény tavaly március 16-án történt. P. Márió két, előző éjjel engedély nélkül elejtett gímszarvast nyúzott meg és zsigerelt ki, amikor a 44 éves természetjáró és a 23 éves vadász megzavarta. Miután tudatosult benne, hogy a két férfi felfedezte zsákmányát, a felelősségre vonástól tartva kocsiba ült, követte autójukat. Nem sokkal azután, hogy áldozatai megálltak és kiszálltak a kocsiból, a mozsgói illetőségű orvvadász pisztolyt rántott és a természetjárót hasba, a menekülni próbáló vadászt pedig hátba lőtte. A súlyosan sebesült vadásznak még volt annyi ereje, hogy elbújjon a közeli bozótosban.
Az orvvadász őt nem találta meg, ezért visszament első áldozatához. A súlyosan sérült, földön fekvő férfi éppen rendőr ismerősének mondta el a történteket mobiltelefonon, amikor a gyilkos kést rántott, és elvágta a nyakát.
  P. Márió ezután elhajtott. A természetjáró néhány percen belül meghalt, a vadászt mentőhelikopter szállította kórházba. A férfi életét a Pécsi Tudományegyetem traumatológiai klinikáján mentették meg, támadóját a Zengő bevetési szolgálat tagjai fogták el Szulimán határában.
A rendőrség akkori tájékoztatása szerint a gyilkos a kihallgatásán azt mondta: bánja, amit tett, "de már nem lehet visszacsinálni".

P. Márió az ügyben korábban eljáró Pécsi Törvényszéken azt állította: azért ölt, mert fenyegetve érezte magát. Támadólag léptek fel vele szemben, úgy látta, késsel közelítenek felé.
A bíróság a férfit tavaly december 20-án első fokon aljas indokból elkövetett emberölésben, a magánál engedély nélkül tartott puska miatt lőfegyverrel és lőszerrel visszaélésben, valamint a szarvasok elejtésével összefüggésben lopás kísérletében találta bűnösnek, ezért életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy legkorábban negyven év múlva kerülhet feltételesen szabadlábra.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabásáért, a vádlott és védője enyhítésért és eltérő minősítésért fellebbezett.