Több, mint egy éve mutattuk be először olvasóinknak a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum látványterveit.
A múzeumnak helyet adó 250 éves hatvani Grassalkovich-kastélyt azóta kívülről és belülről is felújították. Az ünnepélyes átadásra március 29-én került sor az első Országos Vadász-Horgász Nap keretében.

Verőfényes napsütés fogadta a Hatvanba látogató érdeklődőket március utolsó szombatján. Az Országos Vadász-Horgász Nap reggeltől 8-tól este 8-ig kínált különféle programokat a kikapcsolódni vágyó hatvaniaknak. A nap fénypontja egyértelműen az egy ideje már kihasználatlanul álló Grassalkovich-kastélyban helyet kapott Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum átadása volt.

A reggeli program Szent Hubertusz misével vette kezdetét, amelyet a felújítás alatt álló, belülről még nagyrészt felállványozott Szent Adalbert templomban celebrált Kálinger Roland százados, katolikus tábori lelkész. A terítékre ezúttal egy muflonkos került.

Mindeközben templomhoz közeli Kossuth téren a különféle árusok, illetőleg ételt s italt kínáló vendéglátósok már szorgosan az utolsó simításokat végezték pultjaik eligazgatásánál. 9 órára már egészen nagy nézősereg gyűlt össze a téren, a polgármesteri hivatal előtt felállított impozáns színpad előtt. Az ünnepélyes megnyitó a nemzeti Himnusszal és a Vadászhimnusszal kezdődött, melyet Belkovics Zoltán énekművész adott elő. A megnyitóbeszédek sorát Szabó Zsolt, Hatvan polgármestere nyitotta meg, aki elmondta: nagyon örült, amikor dr. Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke, Magyarország miniszterelnök-helyettese 2011-ben, a FeHoVá-n bejelentette, hogy létre kell hozni egy vadászati múzeumot, amely méltó helyet teremt a magyar vadászati és horgászati kultúrának és hagyományoknak. Azóta eltelt három év, mialatt ezt a célt közös munkával sikerült elérni. Szabó Zsolt kiemelte: csak stabil alapokra lehet jövőt építeni. A hatvani múzeum mostani kiállítása pedig egy ilyen stabil alap, amelyet együtt közösen kell továbbépíteni, mert az összefogásban rejlik a magyar vadászat jövője.

A hatvani polgármester után dr. Semjén Zsolt, az OMMV elnöke tartotta megnyitóbeszédét. Elmondta: amikor 2010-ben megindult a magyar vadászat megújítása két alapvető cél volt a változások mozgatórugója: a magyar vadászat becsületének helyreállítása, valamint az, hogy Magyarország újra vadászati nagyhatalom legyen. Az első esetében kulcsfontosságú, hogy az egész társadalom lássa, hogy a magyar vadászati kultúra milyen jelentős, milyen gazdag, egy igazi hungarikum. Ezért is volt fontos egy ilyen grandiózus múzeum létrehozása, mint a hatvani, mert az itt kiállított tárlat képes bemutatni mindezt a nagyközönség számára is. A múzeum létrehozásának gondolata már az 1900-as évek legelején megszületett. Az idők folyamán aztán sokszor előkerült még ez a felvetés – például az 1971-es budapesti vadászati világkiállításon – ám a szükséges lépések sosem valósultak meg egészen mostanáig. A hatvani múzeum létrehozásának kapcsán dr. Semjén Zsolt elmesélte, hogy még 2010-ben ígérte meg „Mangi néninek”, azaz gróf Széchenyi Zsigmondnénak, hogy ha létrejön egy ilyen múzeum, azt a világvadász vadászíróról nevezik majd le. Az elnevezés további részéről az elnök kiemelte: fontos megemlíteni, hogy ez egy olyan múzeum, amely nem csak Magyarország, hanem az egész Kárpát-medence vadvilágát mutatja be.

Beszédében a miniszterelnök-helyettes szót ejtett a magyar vadászokat sokáig sújtó, értelmetlen és fölösleges bürokrácia elleni lépésekről, sikerekről így például a fegyvertörvény, valamint a puskák átadásáról, tartásáról és a szállításáról szóló szabályok ésszerűsítéséről, a rendszeres műszaki vizsgálat eltörléséről, a házi lőszertöltés lehetőségének biztosításáról, az orvvadászat Büntető törvénykönyvbe való beemeléséről, a vizsgázott vadászkutyák ebadómentességéről, a magyar vadgazdálkodás tudományos megalapozásának anyagi finanszírozásáról (például az Országos Vadgazdálkodási Adattár működtetéséről). Hátra van a még az új Polgári törvénykönyv pontosítása, amelynél fontos, hogy annak értelmezése ne a mindenkori bírói gyakorlattól függjön. Ezért már tárgyalnak az Igazságügyi Minisztériummal a pontosítás ügyében.

Dr. Semjén Zsolt szerint e sikerek mellett kiemelten fontos volt néhány stratégiai megállapodás megkötése is, például a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal és a Vidékfejlesztési Minisztériummal. Ez azt jelenti, hogy ezentúl minden jogszabály, amely a vadászokat és a horgászokat érinti, hivatalos módon egyeztetésre kerül. Az elnök kiemelte a természetvédőkkel és például a 350 ezres horgásztársadalommal való összefogást is. Előbbi „gyümölcseként” vadászható lett a nyári lúd, utóbbi esetében pedig a természetes vizeken már nem lehet hússzerzés céljából halászni.

A miniszterelnök-helyettes szólt a szalonkákról is: a madár „hasznosítása” a mortalitás 1 százaléka alatt van, ráadásul a húzásban leginkább csak hím ivarú egyedek esnek. A jövőben is biztosított tehát, hogy az uniós irányelveket tiszteltben tartva hódolhassanak szenvedélyüknek a magyar szalonkavadászok.

A vadászokat érintő jogszabályváltozások után szólt a vadászatot érintő változásokról is, így az új vadászati törvényről, amelynek javaslata már készen van. Semjén elnök úr személy szerint 3 dologhoz ragaszkodik, amelyeknek bele kell kerülniük az új törvénybe: 3000 hektár alá nem eshet a minimális területnagyság, az üzemtervnek és a haszonbérletnek 20 évre kell szólniuk, valamint a trófeabírálat tekintetében vissza kell állítani a hibás elejtéseket követő szankciókat.

Az eddig elért sikerek egyfajta záróköve és alapköve lett a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum, amely a jövőben a magyar vadászat „zászlóshajója” lehet. Semjén Zsolt szerint itt azonban nem lehet megállni, mert kellenek kisebb, regionális létesítmények is (például az állami erdészeteken belül), amelyek a régió vagy település élővilágát és vadászati hagyományait mutatják be. Jó példaként az elnök megemlítette a Székelyföldi Vadászati Múzeum megszületését és Hidvégi Béla világvadász gyűjteményeit is.

Az elnök egy Sugár Károly idézettel búcsúzott: „építse meg az Országos Magyar Vadászati Védegylet a magyar vadászat múzeumát, hogy ebben vadászati emlékeinket időtlen időkre megőrizzük. Építse meg az Országos Magyar Vadászati Védegylet a magyar vadászatnak olyan templomát, amely újabb ezredévig fogja hirdetni a magyar nép dicsőségét és a magyar vadászat világhírét.”

Dr. Semjén Zsoltot Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter követte, aki az Országos Vadász-Horgász Napot – a közelmúltban a vadászatot és a horgászatot érintőt jogszabályváltozások elérése után – a jól megérdemelt pihenés idejének nevezte. Kiemelte a szaktárca és a vadgazdálkodási ágazat együttműködésének eredményeit, például a vadhúsrendeltet, amely megkönnyítette a vadhús értékesítését és könnyebb elérhetőségét. Ennek eredményekeként a vadgazdálkodási ágazat nyereségesség vált. Szólt a vadászvizsgát szabályozó új VM rendeltről, az orvvadászat Btk.-ba való bekerüléséről is, tovább arról, hogy a szaktárca erdészeti támogatásai révén nőtt az ország erdősültsége is (2010 óta 12 500 hektár erdőt telepítettek, így az erdősültség elérte a 21 százalékot).

A hivatalos megnyitó végén a Vadászati Kulturális Egyesület elnöke, Oláh Csaba a vadászat-vadgazdálkodás társadalmi elfogadottságának, az egyetemes és a magyar vadászati kultúra fejlesztése, terjesztése érdekében kifejtett áldozatos munkájának, illetőleg az ágazat helyzetének javításáért végzett, megalkuvást nem ismerő tevékenységének elismeréseként a Hubertus-Kereszt arany fokozatával tüntette ki Szabó Zsoltot, Hatvan polgármesterét.

A Hubertus-Kereszt legmagasabb, gyémánt fokozatát vehette át dr. Semjén Zsolt, az OMVV elnöke, aki politikusként, szervezeti vezetőként és gyakorló vadászként egyaránt eredményesen képviselte a vadászat-vadgazdálkodás ügyét. Minkét kitüntetett egyaránt meglepődött, amikor a színpadra szólították őket. Semjén Zsolt így köszönte meg az elismerést: „Két szót üzenek. Köszönöm, köszönjük. A másik pedig az, hogy folytatjuk.”

A hivatalos megnyitó után a kastély udvarán került sor

a múzeum átadási ünnepségére. A ceremónia előtt dr. Áder János köztársasági elnök tartott avatóbeszédet, amelyet szerkesztőségünk teljes terjedelmében az alábbiakban közöl:

„Csend kell ahhoz, hogy megérezzük a mindenséget, hogy meghallhassuk az örökkévalóság szavát. A Csend az örökkévalóság alkotórésze. A világ elmúlik, de a Csend megmarad, azért érezzük azt, hogy mérhetetlen erő és el nem érhető bölcsesség rejlik a Csendben” – írta Széchenyi Zsigmond, akinek nevét a mai naptól viseli ez a múzeum.

A természetszerető emberek, köztük a vadászok, halászok, horgászok jól ismerik ezt a csendet. Nem a süket csendet, hanem azt, ami beszél hozzánk.

A csendet, ami csak a természetben szólít meg minket. És az élményt, ami valóban összeköti az embert a mindenséggel. Mindazzal, amit természetnek vagy – a manapság divatos kifejezéssel élve – természeti környezetünknek hívunk.

Mert ez a mi igazi otthonunk.

Éljünk bár a városok lüktető zajában, a modernebbnél modernebb ipari és technológiai csodák bűvöletében, a természet törvényei alól nem vonhatjuk ki magunkat. Ezért a XXI. század emberének is szeretnie és tisztelnie kell a természetet.

Hiszen mióta ember az ember, ez az, ami körülveszi, ami táplálja, és ami kiapadhatatlan inspirációt jelent a számára. Ha mi, emberek valóban uralkodni szeretnénk a természeten, akkor először meg kell tanulnunk engedelmeskedni neki.

A csend, amiről Széchenyi Zsigmond ír, nagy segítségünkre lehet annak megértésében, hogy a természetben csakugyan minden együttműködésre épül.

Itt minden szoros kölcsönhatásban van egymással, és egyetlen eleven láncolatot alkot. Mi, emberek pedig nem alkotói, hanem részei vagyunk ennek a láncolatnak.

És bár hajlamosak vagyunk arra, hogy a legerősebb szemnek tekintsük magunkat ebben a láncban, mégis könnyen a leggyengébb láncszemmé válhatunk. Hiszen mi, emberek nemcsak óriási teremtő erővel, hanem minden más fajnál nagyobb pusztító képességgel is rendelkezünk.

Saját felelőtlenségünk nemkívánatos hatásait pedig már ma is bőrünkön érezzük. Ezért mindennél fontosabb, hogy óvjuk természeti környezetünket.

Ismerjük meg és szeressük erdeink, mezőink, vizeink világát! A bennük élő élőlények csodálatos életközösségeit. Állat- és növényvilágunk jellegzetességeit, halfajtáink gazdagságát. S velük együtt ismerjük meg az ősidők óta vadászó és halászó ember mai kultúráját is. Hogy csakugyan így lehessen, ahhoz ez a most megnyíló múzeum is nagy segítséget jelent kicsinyeknek és nagyoknak, fiataloknak és lélekben fiataloknak…

Mindazoknak, akik nyitott lélekkel érkeznek ide, a hatvani Grassalkovich-kastély kívül-belül megszépült, új és méltó funkciót kapott falai közé.

Bízom benne, hogy a kiállítás tárlatait végignézők nemcsak új ismeretekkel lesznek gazdagabbak, hanem az itteni múzeumi séta közelebb viszi őket a természethez is. Ahhoz a tudáshoz, hogy a természet szeretete és tisztelete valójában önmagunk, azaz saját emberi mivoltunk megbecsülését jelenti.

E hányatott sorsú kastély megújítói és a múzeum megálmodói igent mondtak az önmagát megújító természet legfőbb parancsára. Arra a parancsra, amely az alkotó együttműködés erőit mozgatja mind a természetben, mind az általunk teremtett emberi kultúrában.

Mindazok, akiknek köszönhetően ma itt lehetünk, igent mondtak, és értéket teremtettek. És ha körbenézünk, azt is láthatjuk, hogy milyen elismerésre méltó teljesítmények születnek ezekből az igenekből: múltunk és épített örökségünk megbecsüléséből, természeti értékeink szeretetéből és tiszteletéből.

A Grassalkovich-kastély megújításával és a benne megnyíló múzeummal nemcsak Hatvan városa, hanem egész országunk is gazdagabb lett. Olyan érdekes és csábító hely jött létre, amely azt üzeni, hogy mi, mai magyarok képesek vagyunk megőrizni, megújítani és továbbadni mindazt, amit eleinktől örököltünk. Széchenyi Zsigmond szellemiségét éppúgy, mint ennek a történelmi kastélynak a szépségét.

Jó érzés, hogy a történelmi levegőjű terek, ahol számos kiválóság mellett József Attila és Thomas Mann is vendégeskedett egykor, a mai naptól ismét megtelnek élettel. A kiállítás révén közelebb kerülünk a csendhez, amiről Széchenyi Zsigmond írt, s amit egy erdőben sétálva vagy a víz partján ülve hallhatunk meg.

Kívánom, hogy szerezzen ez a kiállítás sok új barátot a természetszeretőknek. Kívánom, hogy minél többen értsük meg Nobel- díjas természettudósunk, Gábor Dénes üzenetét: „Eddig az ember magával a természettel küzdött. Mostantól a saját természetével kell megküzdenie.”

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Csendjük és figyelmük megtisztelő volt számomra."

Az avatóbeszéd után Szabó Zsolt vágta át a nemzeti színű szalagot, amellyel jelképesen átadta a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumot. Ezután a polgármester, dr. Áder János, dr. Semjén Zsolt, Fazekas Sándor, Széchenyi Zsigmondné és Hecker Kristóf múzeumigazgató a sajtó képviselőivel együtt tekintette meg a tárlatot – amely elsősorban a vadászat és a vadállomány megismerését, értékét és tiszteletét mutatja be – majd a kastélyparkot. Utóbbit a Hatvanyak korának megfelelő kertkultúra szerint állították helyre. A közparkként is működő kertben van vadászati élménytér, ahol oktatói segédlettel kipróbálható a csapdázás, az íjjal történő vadászat és a lézeres vadászat is. Itt található egy kotorékebek gyakorlását és versenyét szolgáló műkotorék-pálya. A múzeum létrehozása, valamint Grassalkovich-kastély rekonstrukciója és turisztikai célú hasznosítása összköltségben meghaladja a 3,1 milliárd forintot, amelyet az Európai Unió és a Magyar Állam támogatott. A múzeum a nagyközönség számára a kora délutáni órákban nyitotta meg kapuit…

Az Országos Vadász-Horgász Nap szervezői mindeközben színes programokkal várták az érdeklődőket. A vadásznapokon megszokott programok mellett (például vadászkutya bemutató) nagy sikert aratott például az elöltöltő-fegyvereket fejlődéstörténetét bemutató áttekintés, vagy a történelmi ruhabemutató, amely keretében a vadászok öltözékének alakulását mutatták be a rendezők az őskortól napjainkig. Ugyancsak említésre méltó volt a tér mellett kialakított „gasztro utca”, ahol a Vadászkamara megyei szervezeteinek főzőcsapatai tüsténkedtek szinte vált-válnak vetve. Semjén Zsolt és Áder János a hivatalos programpontok letudása után becsülettel végigkóstolták és méltatták a konyhaművészek fogásait.

További képek itt!

Forrás: HuntingPress