A gyűjtés során előkerült a jászsági kincsesbányából, egy újabb nagyméretű, 515 grammos trifla

A Swiss Federal Research Institute WSL hat kutatója ismét ellátogatott a NEFAG ZRT. kezelésében álló szarvasgombatermő területekre.  
A svájci kutatók  közül Simon Egli, Ulf Büntgen, Dani Nievergelt 2013. március elején érkeztek először  Magyarországra, a Jászságba. A NEFAG ZRT. területén végeztek vizsgálatokat a szarvasgomba fenológiai és ökológiai igényeinek felderítésére. Céljuk, hogy a négy éven át tartó vizsgálatok során tanulmányozzák a szarvasgomba ökológiai, fenológiai és növekedési dinamikáját, továbbá feltárják a gyűjtés esetleges hatásait a triflára.

A mostani látogatásuk célja az volt, hogy még több információra tegyenek szert a Jászságban előforduló szarvasgomba lelőhelyekkel kapcsolatban. Idén 4 napig tartózkodtak hazánkban.
A jászsági bekerített erdőben több napon keresztül folytattak szakszerű szarvasgombagyűjtést, egy kisebb területet többször körbejárva. Minden egyes megtalált triflát külön azonosítóval láttak el, megjelölve annak pontos helyét, amelyet később GPS-es koordinátákkal is meghatároztak, illetve a még pontosabb beazonosíthatóság érdekében térképen is ábrázoltak a helyszínen.

A talált gombatestekből mintát vettek DNS analízishez, lemérték azok tömegét, illetve feljegyezték, hogy milyen mélységben találták meg, továbbá, hogy mennyire érett.
Így várhatóan feltérképezhetővé válik, hogy mekkorák a talajban az egyes gombaszövedékek, amelyek genetikailag azonosak. Emellett ezekből az adatokból lehetőség nyílik megvizsgálni, hogy van-e összefüggés a méret és az érettség között.
Az itt tartózkodásuk folyamán talajmintákat is vettek, hogy a mikorrhizák DNS-ét összevessék a termőtestek DNS-ével a svájci kutatóintézetben.

A gyűjtés során előkerült a jászsági kincsesbányából, egy kocsányos tölgy közvetlen közeléből egy újabb „gyémánt”: egy ritka, nagyméretű, 515 grammos trifla is, nem messze attól a helytől, ahol megtalálták a rekordméretű (1280 grammos) szarvasgombát július 26-án.
A műszeres megfigyelés is tovább folytatódik, amely során mérik az állományban található néhány egyed fanövekedését, továbbá rögzítik a talaj hőmérsékletét, nedvességtartalmát is.
A kutatások eredményeképpen megszerzett tudás reményeink szerint a gyakorlatban is alkalmazható lesz a jövőben. A vizsgálatok során várhatóan feltérképezik az okokat arra vonatkozóan, hogy miért is ezen a területen terem ilyen nagy gyakorisággal a nyári szarvasgomba, és milyen genetikai állományokkal rendelkeznek a NEFAG ZRT. által kezelt állami erdőkben előforduló szarvasgombafajok.

Forrás: ForestPress