Magyar kutatók a világon elsőként szolgáltattak olyan kutatási adatot, amely arra utal, hogy az ugatás a többi kutya számára is információt hordoz a terepen – tájékoztatta az MTI-t az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszékének kutatócsoportja.
Az eredmény a szomszédokat bosszantó ugatások megértését és kezelését is segítheti.

Kutatásukat az Applied Animal Behaviour Science című szaklapban megjelent közlemény ismertette. A vizsgálat abba a több mint egy évtizede folyó kutatási folyamatba illeszkedik, amelyet a tanszéken a kutya hangjelzéseinek megismerésére indítottak. Az eddigi eredmények megmutatták, hogy a kutya legjellemzőbb hangadási formája számos információval szolgál az ember számára, aki nagy pontossággal meg tudja állapítani, milyen helyzetben, kontextusban ugat egy kutya, és arról is határozott képet kap, milyen belső, hangulati állapotban van az állat.

Labormérések alapján terepi tesztek


Az ELTE kutatói korábbi laboratóriumi méréseik alapján tudták, hogy a kutyák érzékelik a különbséget az egyes ugató egyedek hangja és ugyanazon egyed különféle helyzetekben hallatott ugatásai között, mindezt azonban a terepen, a kutya természetes élőhelyén eddig még senki nem tesztelte.

A mostani vizsgálatban budapesti és más kertvárosi helyszíneken hangvisszajátszásos teszteket végeztek kertes háznál élő kutyákkal. Miután egyeztették a kutya gazdájával, a kerítés közvetlen közelében hangszórót rejtettek el, a kert különböző pontjaira kamerákat szereltek fel.

A kertbe ezután a gazda kiengedte a tesztben részt vevő kutyát. Egy-egy alkalommal a kutyának egyféle ugatássorozatot játszottak vissza, és felvették viselkedését a visszajátszás előtt, közben és után.

Minden kutyának négyféle ugatást játszottak le négy alkalommal, különféle sorrendben. A négyfajta ugatás az ismerősség és a kontextus két-két kategóriájának kombinálásával jött létre. Az ismerősség a kutya számára ismerős vagy ismeretlen kutya ugatását, a kontextus a kerítésnél elhaladó idegenre adott ugatás és az egyedül, kikötve hagyott kutya ugatását jelentette.

Ismeretlen ismerős

Az eredmények azt mutatták, a kertben tartózkodó kutya viselkedését befolyásolja mind a hallott ugatás kontextusa, mind az ugató kutya ismerőssége vagy ismeretlensége. Ha ismeretlen kutya idegent ugató hangját hallották, a tesztalany állatok leginkább a kerítés közelében tartózkodtak. Ha az egyedül hagyott idegen kutya hangját játszották vissza, az alanyok a ház közelében maradtak. Amikor az ismerős kutya ugatásait hallották, az alanyok gyakrabban pillantottak a ház felé, ahol az ismerős kutya és a gazda tartózkodott. A hangok mindig ugyanonnan, a kerítés felől hallatszottak. Az alanyok leginkább az ismeretlen kutya ugatása esetén válaszoltak maguk is ugatással.

A kutyaugatás valódi kommunikációs forma

Biológiai-etológiai szempontból az eredmény azért jelentős, mert ez az első tanulmány, ahol a kutya legmarkánsabb hangadási formájáról kiderült, valós helyzetet hűen utánzó körülmények között egyedtől és helyzettől függően információval szolgál a többi kutya számára.

Az ugatásról eddig tudományos és hétköznapi fórumokon is azt tartották, leginkább a kutya izgatottságát jelző, különösebb kommunikációs tartalommal nem rendelkező hangadási forma.

Erre lehet használni a kutatás eredményét


A kutatás állat- és emberjóléti szempontból azért is érdekes, mert a szomszédokat bosszantó ugatásokat segít megérteni és kezelni. A csoport kimutatta, hogy a kutya számára az elhaladó idegeneket kísérő ugatás információtartalma erős, reagálásra, ugatásra ösztönzi őket – írták a kutatók. Ezzel szemben a kutyák gyenge reakciót mutatnak az egyedül hagyott kutyák ugatására. Kutyaszempontból tehát az idegenekre adott ugatás fontosabbnak tűnik, így ha csökkenteni akarjuk a kutyák ugatási aktivitását, érdemes őket elszigetelni egyrészt az utcai forgalom látványától, például hátsó kerttel, nem átlátszó kerítéssel, másrészt az idegeneket ugató többi kutya hangjától is, például lakásban tartással – olvasható a tanulmányban.

A kutatást Pongrácz Péter egyetemi adjunktus és Miklósi Ádám tanszékvezető professzor vezetésével Szabó Éva, Kis Anna és Péter András phd-hallgatók végezték.

Forrás: MTI