A Keszthelyi-hegység közel 400 millió forintos ökoturisztikai fejlesztésének központi elemeként avatták fel október 2-án, Gyenesdiáson a Természet Háza elnevezésű látogatóközpontot, amely kiindulópontjaként szolgálhat a gyalogos, kerékpáros vagy lovas turistáknak.

Mint az avatón Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára megfogalmazta: a mezőgazdaság, az erdő- és vadgazdálkodás a földművelésügyi tárca alappillérei közé tartoznak, amelyek "nemcsak a vidéki Magyarország jólétét, hanem az egész nemzet vagyonának gyarapodását szolgálják". Természeti kincseinket közelebb kell hozni az emberekhez, "környezettudatos jövőt kell építeni, amelyben a természet otthont ad az embereknek", s ezt szolgálja a gyenesdiási kiállítóhely is - közölte az államtitkár.

Kifejtette: a Bakonyerdő Zrt. pályázati támogatással megvalósított létesítménye is mutatja, hogy a társaság sokat tesz a közjóléti beruházások megvalósításáért és népszerűsítéséért. Ez a tevékenység egybeesik a magyar kormány elhatározásával, miszerint a korábban elzárt állami erdőket meg kell nyitni a közönség felé, hogy az emberek minél szélesebb körben vehessék igénybe a rekreációs lehetőségeket.

Ennek a nyitásnak segítője volt a 22 állami erdőgazdaság tulajdonosi jogait négy éven át gyakorló Magyar Fejlesztési Bank, de indokolt volt a változás. A nyár derekától az FM felügyelete alá tartozó erdőgazdaságok korábbi pénzügyi, szakmai szemléletű irányítása kiváló eredményeket hozott, de inkább "közjóléti, természetvédelmi, erdőgazdasági fejlesztési szempontokból" szükséges az átalakítás - jelezte Bitay Márton Örs.

Kijelentette: "a termőföld, az erdő, a mező, a vadállomány olyan biológiai, és a magyar tájat meghatározó értékeket rejtenek, amelyekkel felelősen lehet gazdálkodni, ezt pedig csak állami feladatellátás során tudjuk megnyugtatóan biztosítani". De az állami erdőgazdálkodásnak a közösségek és a társadalom szolgálatában kell állnia, figyelembe véve a helyi érdekeket.

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a Keszthelyi-hegységet, illetve Gyenesdiást, Vonyarcvashegyet, Balatongyörököt és Vállust érintő közjóléti fejlesztésekre összesen 296 millió forintos támogatást nyertek az Új Széchenyi Terv pályázatán, s ezt az összeget még közel 80 millió forint önrésszel egészítették ki.

A gyenesdiási Természet Háza a beruházások központi eleme, ahol 600 négyzetméteren kiállítások, interaktív ismeretterjesztő lehetőségek formájában tárják a látogatók elé a hegység történetét, természeti értékeit, mintegy kiindulópontként a gyalogos, kerékpáros vagy lovas turistáknak. A létesítmény működtetése új munkahelyeket is jelent - közölte.

Manninger Jenő (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Közgyűlés elnöke felidézte, hogy a négy érintett település összefogásával kidolgozott fejlesztésekre közös pályázaton nyertek a nyugat-dunántúli regionális források keretéből. Hozzátette, hogy az elmúlt esztendőkben 2,4 milliárd forintot, illetve később még 800 millió forintot biztosítottak a régióban a balatoni turisztikai attrakciók fejlesztésére, s ezzel együtt a nyári szezon meghosszabbítását is szolgáló beruházásokra.

Gál Lajos, Gyenesdiás független polgármestere egyebek mellett arról beszélt, hogy 15 éve tervezték egy látogatóközpont megvalósítását, ami nemcsak kiindulópontja a természetjáróknak, de egyben programot is biztosít az ide látogatóknak. A térség turizmusának erősítését szolgáló létesítmény pedig újabb elem ahhoz, hogy a térséget komplex, családbarát turisztikai célpontként tudják bemutatni.



Az első kép előterében látható szobor az 1887-ben született, 1965-ben elhunyt keszthelyi tanár, muzeológus, "honismertető", Darnay-Dornyai Béla szobra. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint a tanárkodás mellett megalapította a liptóvármegyei, a tatai és részben a salgótarjáni múzeumot, dolgozott múzeumi őrként, szőlészeti intézeti kutatóként, volt a keszthelyi Balaton Múzeuzm igazgatója és a Földtani Intézet geológusa. Foglalkozott geológiával, hidrológiával, barlangkutatással, botanikával, fő területe azonban a néprajz volt. Művei közül a legjelentősebbek a Bakonyt, a Balatont, Salgótarjánt és környékét ismertető útikalauzai.

Forrás: MTI