Első alkalommal hagyott jóvá extra, a vadászati idényen kívül is felhasználható medvekilövési keretet a környezetvédelmi minisztérium, a problémás esetek megoldására. Hargita megyében idén negyven százalékkal több a medvék által okozott kár, mint tavaly.
Közben portálunkhoz is egyre gyakrabban érkeznek jelentések a különböző „medvés találkozásokról”, legutóbb egy idős székelyudvarhelyi férfi mesélte el félelmetes történetét.

A vadászati idényre jóváhagyott kilövési kereteken felül első alkalommal egy extra kilövési keretet is jóváhagyott a környezetvédelmi minisztérium a problémás medvék által jelentett helyzetek megoldására. A nemrég elkezdődött medvevadászati idényben országos szinten 550 medvét lőhetnek ki a vadásztársulatok, ebből összesen 53 medve oszlik meg a Hargita megyében működő 18 vadásztársulat között – mondta el Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. A medvevadászati idényen kívül felhasználható kilövési kvótában országos szinten 38 medve szerepel, ez nincs leosztva megyékre, ugyanis minden eset egyedi elbírálás alá esik, és a környezetvédelmi szakvéleményezést követően csak egyedi minisztériumi engedéllyel lőhetők ki a problémás vagy az emberre veszélyt jelentő egyedek – tudtuk meg a környezetvédelmi ügynökség igazgatójától.

Domokos László József azt is közölte, utasítást kaptak Korodi Attila környezetvédelmi minisztertől, hogy tájékoztassák az önkormányzatokat arról, hova kell fordulniuk a medvékkel kapcsolatos esetleges problémák, károk miatt. Az ügynökség ezt tájékoztatókkal és három térkép segítségével oldja majd meg. Az egyik térképen az adott településhez tartozó területek szerepelnek, a másikon az illetékes vadásztársulatok jelennek meg, a harmadikon pedig a vadászterületek felosztása – fejtette ki az igazgató.

Negyven százalékkal több kár


Idén egyébként jelentősen megnőtt a medvék által okozott károk száma Hargita megyében. Mint azt Domokos László Józseftől megtudtuk, a feljegyzett esetek száma már meghaladta a kétszázat, miközben tavaly egész évben a száznegyvenet sem érte el. Ez mintegy negyven százalékos növekedést jelent – mondta el az igazgató. Kérdésünkre ugyanakkor azt is közölte, hogy a gyakoribbá váló károk oka nem csak a medvepopuláció növekedésében keresendő. Idén több területet ültettek be a gazdák silókukoricával, amit a medvék nagyon szeretnek, de az is egyre gyakoribb, hogy az anyamedvék a hímektől féltve bocsaikat nem mennek fel a hegyvidéki erdőkbe, hanem a számukra biztonságosabb és élelemben gazdag területeken, a települések közelében maradnak, amíg bocsaik életképesebbekké válnak – magyarázta a környezetvédelmi ügynökség igazgatója.

Félelmetes találkozás a medvével
Máig sem érti, honnan volt annyi ereje és lélekjelenléte, hogy szembefordult a medvével – meséli idős olvasónk, aki gombászás közben majdnem szó szerint belebotlott egy bocsos anyamedvébe. Györfi Márton 74 éves, és gyakran tesz egészségügyi sétákat a természetben, évente egyszer-kétszer gombászni is elmegy. Két héttel ezelőtt Bethlenfalva közelében gombászott egyedül, amikor az erdő közelében, a sűrű növényzetből felbukkanva elszaladt előtte mintegy öt-hat méterre egy bocsos anyamedve. Az állat rávágott egyik bocsára, amint meglátta az idős férfit, majd visszafordult, és rárontott. Mintegy három méterre tőle megállt, két lábra ágaskodott, és mancsaival hadonászva fülsüketítően üvölteni kezdett – folytatja az ijesztő találkozás történetét a nyugdíjas férfi. Máig sem érti, honnan kapott erőt ahhoz, hogy szembeforduljon a vaddal, de nem szaladt el, hanem torkaszakadtából üvölteni kezdett ő is, miközben botjával teljes erőből a földet ütötte. Azelőtt csend volt, de ekkor már az egész erdő visszhangzott, úgy üvöltöttek – mesélte Györfi Márton. Sose gondolta, hogy ilyen hatalmas szája van a medvének, és hogy ilyen hangosan üvölt – fűzte hozzá, azt fejtegetve, szerencse, hogy nála volt a botja, és hogy a bocs nem felé szaladt, különben az anyamedve biztosan megtámadta volna. Körülbelül másfél percig álltak egymástól majdnem karnyújtásnyira, amikor a medve abbahagyta az üvöltést, és valószínűleg másik bocsát keresve a domboldal felé indult. Ekkor tudott elrohanni a találkozás helyszínéről – zárta történetét az idős férfi, hozzátéve, hogy többé sosem megy gombászni arra területre.

Forrás: Székelyhon.ro