Valamennyien összegyűltek, akik a világhírű sikert kivívták: megalapításának 30. évfordulóját ünnepelte a bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpont.
A Kaposvári Egyetem részeként hazánk egyetlen nyitott vadgazdasága, amely több, mint egy vadaskertekből és vadásztatásból álló létesítmény.
Megtalálható itt a vadgazdálkodás teljes termelési folyamata: a növénytermesztés, az erdőgazdálkodás, a tenyészállat értékesítés, és a vadhúsfeldolgozás. Az érdeklődők bepillanthatnak a vadászok és a nagyvadak világába is. Az oktatási, kutatási és bemutatási célból tartott állatok száma meghaladja a 2200 egyedet, ezek 33 fajhoz, illetve fajtához tartoznak. Szávai Ferenc rektor köszöntőjében kiemelte: azon kell dolgozni, hogy még méltóbb helyet vívjon ki az oktatásban és a kutatásban a szarvasfarm, amely akár egy duális képzési központ része is lehetne. A tervekről a Kaposvári Egyetem kancellárja, Borbás Zoltán tartott előadást.
Negyven éve kezdődött, tett még hozzá egy évtizedet az eltelt évekhez Horn Péter akadémikus. 1975-ben Váncsa Jenő miniszterhelyettes küldte őt Új-Zélandra. Az ottaniak magyar agrárszakemberrel akartak együttműködni, mert Nyugat-Európa mezőgazdaságát operettnek tartották. Horn Péter a Lincoln Egyetemen ismerkedett meg a szarvas háziasításának sikereivel. 1850-ben Skóciából hoztak be szarvasokat Új-Zélandra, amelyek addigra annyira elszaporodtak, hogy már helikopterről irtották őket, évente 200 ezer példányt ejtettek el, mégsem csökkent a számuk. Az új-zélandi kormány ekkor teljesen leírhatóvá tette az adóból a a szarvastartás költségeit, az ágazat ezután fellendült. A SEFAG segítségével 120 somogyi szarvast szállítottak a szigetországba, ezzel javítva fel a vadállományt.
Az új-zélandi ismeretek birtokában kezdtek farmszarvas tenyésztésbe Somogyban. Gálosfán újszülött borjakat fogtak be, hálóval a honvédség segítségével egyetlen éjszaka akár 70 szarvast. Kézből nevelve szelídítették meg őket. Zomborszky Zoltán docens és Sugár László professzor teremtették meg a TBC-mentes állományt. Kinőtték Gálosfát, és a bőszénfai téesztől vettek 1500 hektár földet a szarvastartásra. Páratlan vadbiológiai kutatások indultak meg, világhírig jutott közülük nem egy, például hogyan lehet kilőtt bikából spermát nyerni, most pedig a szarvas genom projekt fut. Sokszor ellenszélben kellett vitorlázni, de lelki erővel és okos támogatókkal megvalósítottuk a célt, fejezte be előadását Horn Péter.
A bőszénfai szarvasfarm később a Pannon Lovasakadémiához tartozott, Hafner József igazgató emlékezett vissza a turisztikai programok indítására és a vadfeldolgozó átadására. Később a vadgazdálkodási tájközpont az egészségügyi centrum része lett, erről Repa Imre beszélt, aki szerint külföldről hoztunk haza egy őshonos ágazatot, amely jelenleg is „húzza” a Kaposvári Egyetemet. Repa Imre ötlete volt egyébként a gímszarvas anatómiai atlaszának összeállítása, amely szintén világhírű lett, hangzott el a múltidézésen.
Nagy János, a tájközpont igazgatója szerint a csírázó mag 30 évnyi tanulópénz után hozott olyan eredményt, amely alapján már el lehet dönteni, mely területeket érdemes fejleszteni. Bár a gazdasági haszna még nem olyan számottevő, mint más állattenyésztési ágazaté, a minőségi vadhús iránt egyre nő a kereslet.
A jubileumi ünnepségen a látogatók fotókiállítást és trófeagyűjteményt csodálhattak meg. A gyermekeket állatsimogató, szamaragolás és játszóház várta, és fogatos, traktoros túrák is indultak a szarvasokhoz.
Forrás: Sonline
