A gazdák szerint csökkenteni kell a vadállományt, a vadászok viszont úgy vélik: a földtulajdonosoknak kerítéssel kellene védeniük birtokukat az állatoktól.
A vadkárok megfékezésének lehetőségeiről egyeztettek a szakemberek Kaposváron. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett konferencián elhangzott: tavaly meghaladta a félmilliárd forintot a somogyi vadkár.

Tavaly 2 és fél milliárd forint volt a kifizetett vadkár Magyarországon, Somogyban elérte a félmilliárd forintot. A tényleges kár még ennél is jóval nagyobb lehet - mondta Szabó Tamás, a MAGOSZ megyei elnöke a konferencián. Hozzátette: a gímszarvasok és a vaddisznók okozzák a legnagyobb bosszúságot és kárt a gazdáknak.

Szabó Tamás, megyei elnök, MAGOSZ:
- Itt nem csak a kukoricáról van szó és nem csak a túráskárokról van szó, hanem azok a rudlik, amik itt jönnek, mennek vonatkoznak Somogy megyébe, azok minden kultúrát letipornak. Teljesen mindegy, hogy megeszik, nem eszik, tehát olyan károkat okoznak olajretekbe például vagy a napraforgókba, ami kezelhetetlen most már.

Szabó Tamás a termelők nevében kérte a hivatásos vadászokat és egyben felszólította őket arra, hogy találjanak ki megoldást a károk megfékezésére, rendezésére.

Szabó Tamás, megyei elnök, MAGOSZ:
- Amikor kimegyünk és a jól elvégzett munka után nem találunk semmit, akkor ez morálisan is földhöz ver bennünket.

A jelentős anyagi kár mellett a gazdák egész éves munkáját is tönkreteszik az állatok. Ráadásul a kárt sok esetben nem igazságosan mérik fel és fizetik meg - tette hozzá Szabó Tamás. 20 év alatt elavult már a jelenlegi vadgazdálkodási törvény, hiányosságait napi szinten érzik a gazdák - folytatta a szakember. Szabó Tamás szerint a vadállomány létszámának csökkentésével már egy lépéssel közelebb kerülne a két érintett szakma véleménye egymáshoz.

Szabó Tamás, megyei elnök, MAGOSZ:
- Egyetlen sarokpont van, a vadlétszámot csökkenteni kell, és azt követően lehet arról beszélni, hogy milyen megoldások vannak. Kerítés, villanypásztor vagy egyéb riasztószerek használata, de a vadkár a vad létszámcsökkentése nélkül nem fog bekövetkezni.

Kemenszky Péter, az Országos Magyar Vadászkamara megyei titkára szerint valóban folyamatosan nő a vadállomány, de az elejtett példányok száma is elég sok. Vaddisznóból egy évben átlag tízezer kerül terítékre, gímszarvasból pedig 8 ezer. Szerinte csak azokon a területeken kell az állatok számát csökkenteni, ahol ez indokolt. Az állománycsökkentés ugyan nem szerepel az új vadászati törvény tervezetében, de a rendelkezés összességében a vadászoknak és a gazdáknak is kedvez - emelte ki Kemenszky Péter.

Kemenszky Péter, somogyi titkár, OMVK:
- A szakértőkkel kapcsolatos képesítési és szakmai követelményeket rögzíteni fogja, hogy ne legyen anomália, hogy most ki jogosult mire, hol jogosult, melyik termékbe. Vannak olyan szakértők, akik mindenevők: az epertől a gyümölcsösön keresztül a kukoricán át az erdei vadkárig mindenbe kompetensnek érzik magukat és az itt ülők érzik a kárát.

Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke szerint fontos, hogy egyezségre jussanak a gazdák és a vadásztársaságok. Szerinte egységes szemléletű lesz az új, most készülő vadgazdálkodási törvény.

Gombos Sándor, megyei elnök, NAK:
- Kompetenciát ad a gazdáknak, történetesen a Települési Agrárgazdasági Bizottságoknak, mert ezután majd ők szavaznak a jegyzők helyett a földtulajdonnal, a földtulajdonosi közgyűléseken, tehát ott, ha akarják, meg tudják büntetni a nem fizető vadászatra jogosultat. Ezen túl kötelezi a törvény a vadász egyesületeket, hogy egy kártalanítási alapot hozzanak létre, amiből a vadkárokat ki kell fizetni.

Az új vadgazdálkodási törvény tervezete egy hónap múlva kerül a Parlament elé, amelyről várhatóan ősszel döntenek a képviselők.

Forrás: Híradó