Sűrített hálójú vadkerítést építenek az M7-es autópálya több szakaszán, ezáltal a remények szerint ritkábbak lesznek a vadelütések a sztrádán.

Mert az M7-es mentén a pálya jelentős részében nemcsak hogy kint vannak a vadveszélyre figyelmeztető táblák, a vadkerítés ellenére föl-följutnak őzek, vagy éppen kutyák az úttestre.
Az autópályára tévedt őz, illetve kutyák szervezett üldözéséről is adtunk hírt a közelmúltban.
Az autópálya-kezelő feladata a biztonságos közlekedés biztosítása – reagáltak lapunknak vadászberkekből a témára, hozzátéve: az M7-es melletti vadkerítés állapota egynémely helyeken finoman szólva kívánni valót hagy maga után, akad olyan, ahol csak az a vad nem téved fel az autópályára, amelyik nem arra jár...
„Európai uniós támogatással védőhálót és hüllőterelőt építenek az M7-es autópálya több szakaszán” – adták hírül nemrég a lapok. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től azt kérdeztük: ezek szerint a jelenlegi vadkerítés nem nyújt megfelelő védelmet? „A jelenlegi védőkerítés biztonságát a projekt kapcsán tovább kívánjuk növelni például a sűrített hálószerkezettel, vadriasztó huzalok kihelyezésével – válaszolta lapunknak Marczin Bence, a zrt. kommunikációs osztályvezetője. – A vadak gyorsforgalmi útra való bejutását a védőkerítés sem tudja teljes mértékben megakadályozni. Sajnos arra is van példa, hogy a vad a csomóponti ágon halad az autópálya felé”.

A legtöbb szakaszon a meglévő kerítést elbontják és új oszlopokra hosszú élettartamú, sűrített védőhálót helyeznek fel 33 kilométer hosszan, amelyből az alsó 30 centis rész földbe süllyesztett, fölé 15-15 centire két szál, négy milliméter vastag, kifeszített, sárga vadriasztó huzalt erősítenek. „Ezen műszaki megoldással a vadállatok bejutását nagyobb hatásfokkal lehet megakadályozni, mint a meglévő védőkerítéssel” – így a Magyar Közút illetékese.
A vadveszélyt jelző táblákat ott helyezi ki a közútkezelő, ahol azt a vadásztársaságok kérik – tudtuk meg a Magyar Közút egy másik szakemberétől. A zrt. által is ismert az ellentmondás az autópályára engedélyezett sebesség és a vadveszélyt jelző táblákkal jelzett útszakaszokon való haladás között, ami – tették hozzá – törvényi előírás miatt a közútkezelő részéről nem oldható fel. Hiszen ahol a 130 kilométer a megengedett sebesség, ott joggal feltételezi az úthasználó-díjfizető autós, hogy ezzel a sebességgel valóban közlekedhet is – ehhez képest vadveszélyt jelző táblák sokasága fogadja... Fónai Imre

Táblánál nem fizetnek
Évente 2000-2500 autó-vad találkozó történik közútjainkon, ennek elenyésző része autópályán, de nem tudni utóbbinak a számát. A vadászkamara nemrég javasolta: a Cascóba, vagy a kötelező felelősségbiztosításba építve rendezzék az ütközések miatti károkat, elvégre az Európai Unió számos országában kezelik ezt biztosítási eseményként. Az is állhat e javaslat hátterében, hogy a gyakorlat szerint ha vadveszélyt jelző táblánál történi a vadelütés, akkor a gépjármű vezetőjének kárát nem fizeti ki a biztosító.

Forrás: Sonline