A tervezetet november 3-án dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter terjesztette elő a Kormány képviseletében.

Az általános vita során a legtöbb hozzászóló – így több ellenzéki honatya is – támogathatónak nevezte a jogszabálytervezetet, a pontosításokat módosító javaslatokban nyújtják majd be az országgyűlési képviselők. A vitán jelen voltak a szakma, így az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet képviselői is.
Dr. Fazekas Sándor nyitóbeszédében kiemelte a mezőgazdaság különböző szakterületeinek összefonódását, amelyre tekintettel a kabinet komplexen kezeli ezeket. Ebben a szellemben, szakmai igényeket kielégítve helyezheti korszerű alapokra a vonatkozó jogi szabályozást a Parlament elé terjesztett törvénytervezet. A miniszter kiemelte: az anyag elkészítését igen széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg, a két leginkább érintett ágazat érdekképviseletei – az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tavaly nyáron eljuttatták javaslataikat a Földművelésügyi Minisztériumnak (FM). Ez alapján készült el a jogszabály-módosítás koncepciója, majd a normaszöveg, mindkettőt társadalmi vitára is bocsátotta a tárca.

A miniszter kiemelte: a Vtv. módosításának célja, hogy a biológiai sokféleséget és a fenntartható vadgazdálkodást szolgálja, összhangot teremtve az utóbbi és a mezőgazdaság között. Ennek érdekében vezetik be a tájegységi szemléletet: ez az ökológiai rendszert képezi le jogszabályi szinten, figyelembe véve az élőhelyi adottságokat, és lehetőséget biztosítva arra, hogy a helyben előálló problémákra helyben, a vadászatra jogosultak szintjén lehessen választ adni.

A tájegységi rendszert tájegységi fővadászok koordinálják majd, akiket az FM a saját szervezeti rendszerébe integrál. A módosítás nem változtat a stabil, jól működő kereteken, csak indokolt újításokat vezet be. Ezek közül kiemelten fontos a vadászati jog azon módjának részletes szabályozása, amikor a földtulajdonosok maguk akarják azt gyakorolni. Ilyen esetekben megszűnnek majd a jogi anomáliák, lévén ilyen esetben nekik is vadásztársaságot kell majd alapítani. A törvény részletesen meghatározza majd a földtulajdonosi közösségek közös képviselőinek felelősségi körét, kötelességeit, a tisztséget betöltő személy visszahívható is lesz. Új elem, hogy a haszonbérlőknek a haszonbérleti díj 90 százalékát előre, február utolsó napjáig be kell majd fizetniük. Igen fontos változás, hogy az üzemtervi ciklus a jelenlegi 10 évről 20 évre növekszik. A vadászterületek minimális nagysága 3000 hektár marad, a területek kijelölésénél pedig a szaktárca törekvése, hogy a földtulajdonosok vagy meghatalmazottjaik döntsenek a határokról, a vadászati hatóság pedig legfeljebb kiigazításokat eszközöljön a természetes és mesterséges terepalakulatokat (folyót, autó- és vasutat stb.) figyelembe véve. A jogszabály egyik célja, hogy emelje a hivatásos vadászok megbecsültségét, ami csak a szakmaiság előtérbe helyezésével lehetséges. Ezért a törvény törekszik a „papírvadőrök” kiszűrésére azáltal, hogy a jelenlegi minden megkezdett 3000 hektár helyett minden megkezdett 4000 hektárra kell alkalmazniuk egy hivatásos vadászt a vadászatra jogosultaknak. Ő csak teljes munkaidőben dolgozhat a területen, és a törvény meghatározza a kötelességei mellett a jogosultságait is. A jogszabály érinti a zárt területen való vadgazdálkodást is: ezt markánsan el kell majd különíteni a szabadterületitől a vadállomány minőségének fenntartása érdekében.

Kardinális kérdés a vadkáré, az erre vonatkozó szabályozás a két érintett fél érdekképviselete, a NAK és az OMVK között létrejött megállapodáson alapul. Ennek alapvetése, hogy a vadállomány a természet része, megjelenése a mezőgazdasági területen nem rendellenes, mint ahogy a táplálkozása sem. Így a gazdálkodóknak a jövőben a bekövetkezett kár 10 százalékát kell eltűrniük a jelenlegi 5 helyett. A hangsúly a jövőben a részletesen szabályozott megelőzésen lesz, amelyből a gazdálkodónak is ki kell vennie a részét, ellenkező esetben nem tarthat igényt a vadkár kifizetésére. Ugyanakkor amennyiben a vadászatra jogosult nem teljesíti a lelövési tervet, a következő évben automatikusan a vadkár 100 százalékát ki kell majd fizetnie. A vadállomány minőségének további javítását szolgálhatja majd a trófeabírálat rendszerének új alapokra történő helyezése, aminek keretében visszaállhat az országos másodfokú bírálat és ismét megjelennek a hatósági szankciók. A törvény szem előtt tartja majd a hagyományokat, ezek ápolását, így a jelenlegi két hagyományos vadászati mód, az íjászat és a solymászat mellett megjelenik majd az elöltöltő-fegyveres vadászat és az agarászat is.

A vitában elhangzott felszólalások (az MTI Országgyűlési Krónikájából)
Győrffy Balázs, a Fidesz vezérszónoka előremutató elemnek nevezte a tájegységi szemlélet és a tájegységi fővadász megjelenését. A képviselő a stabilitás fontosságát hangsúlyozva üdvözölte a húsz éves üzemtervi ciklus bevezetését. Továbbra is a földtulajdonosok jelölhetik ki a területet, amiben a hatóság segítséget nyújt – folytatta. A földtulajdonosi közösség erejét erősíti, hogy a közösségi gyűlésen területi minimumhatár nélkül bárki részt vehet – szögezte le.  A bérleti díj kilencven százalékának meg kell érkeznie  a vadászati szezon kezdete előtt  a földtulajdonosi közösség számára – emelte ki. A politikus optimálisnak nevezte, hogy hivatásos vadászokat kell foglalkoztatni minden négyezer hektárnyi terület után. Kijelentette, hogy komoly hangsúlyt kell fektetni a vadkár megelőzésére, ennek érdekében viszont az érintetteknek közösen kell fellépniük.

Legény Zsolt, a szocialisták vezérszónoka jogosnak tartotta, hogy a vadgazdálkodási törvény egyes rendelkezéseit aktualizálják, de azt mondta, hogy az indítvány szakmai, illetve politikai problémái miatt az MSZP vagy nem támogatja azt, vagy tartózkodik majd a szavazás során. Az MSZP szerint megkérdőjelezhető, hogy a tájegységi vadgazdálkodási rendszert az előterjesztő miért csak állami felügyelettel tudja elképzelni – tette hozzá. A földtulajdonosok döntési kompetenciáját a javaslat megtartja és helyes, hogy tisztázzák a tulajdonosi közös képviselő jogait és kötelezettségeit illetve azt is, hogy a haszonbérlőnek a bérleti díj kilencven százalékát előre ki kell fizetni – közölte. Felhívta a figyelmet, hogy hivatásos vadászból a mostaninál kevesebbre lesz szükség, mert jelenleg háromezer hektáronként kell hivatásos vadászt alkalmazni, míg a változtatás ezt négyezer hektárra növeli. Legény Zsolt a tájegységi fővadászokra vonatkozó részt a javaslat egyik leggyengébb pontjának tartotta, ami - véleménye szerint - politikai kérdéseket is felvet, ugyanis az érintetteket a miniszter nevezi ki. Ugyancsak problémás, hogy mi lesz a hatóságok és a fővadászok kapcsolata.

Földi László (KDNP) azt mondta, hogy közös nemzeti vagyontárgyak védelme során a vadállomány is védendő kincs. Hangsúlyozta, hogy a javaslat legfontosabb célja a vad védelméről, a vadgazdálkodásról szóló törvény átfogó aktualizálása. A jogszabály megváltoztatását komoly társadalmi egyeztetés keretében készítették elő - hangsúlyozta, hozzátéve: fontos a stabil gazdálkodási keretek megteremtése. Az átfogó módosítás legalapvetőbb eleme a tájegységi vadgazdálkodás bevezetése, amely azt a célt szolgálja, hogy a tájegységi területek egységbe kerüljenek - nyomatékosította. Megmarad a földtulajdonosok döntési kompetenciája, a területkialakítást viszont úgy szabályozzák újra, hogy annak során a vadászati hatóságnak aktív szerepe legyen. A vadkár kezelésének szabályai is változnak, így a kár tíz százalékát kell a vad természetes szükségleteként kezelni. A javaslat igyekszik gátat szabni a vadászterületeken történő indokolatlan kerítésépítésnek, egyszerűsödik a trófeákkal kapcsolatos adminisztráció, miközben az indítvány hangsúlyt fektet a hagyományos vadászati módok támogatására – közölte.
Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka felszólalásában üdvözölte a tájegységi fővadász posztjának tervezett bevezetését, és a háromezer hektáros vadászterületet is optimális méretűnek nevezte. Hozzátette, már öt éve várták, hogy a kormány a parlament elé terjessze a vadgazdálkodási törvény módosítását. A jobbikos politikus ugyanakkor sérelmezte, hogy az indítvány nem próbálja orvosolni az apróvadak számának radikális csökkenését. Hiányolta továbbá, hogy nem elég hangsúlyos a vadásztársaságok és a természetvédelmi szervek együttműködésének kérdése. Magyar Zoltán közölte: módosító indítványokat nyújtanak be a javaslathoz, és remélik, a kormány konstruktívan áll majd hozzájuk. Frakciótársa, Egyed Zsolt is a fővadászposzt létrehozását dicsérte, mert az szerinte megoldást jelenthet az orvvadászatra.

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka elsőként azt firtatta a kormány képviselőjénél, hogy kétharmados törvényről van-e szó. A politikus – mint azt elmondta – a vadgazdálkodás és a természetvédelem összhangjának fontosságával egyetért, de az szerinte alkotmányosan aggályos, hogy természetvédelmi jogokat korlátoznának a természetvédelmi hatóságok vadgazdálkodási kérdésekben való részvételének csökkentésével. Az LMP-s képviselő ugyanakkor a pozitívumok között említette a trófeabírálati rendszer tervezett rehabilitációját, amely szerinte hozzájárulhat a vadászati tevékenység javulásához. Ő is üdvözölte a tájegységi fővadász intézményének megjelenését, de aggályai vannak az általa lefolytatott eljárásokkal kapcsolatban. Sallai R. Benedek összegzése szerint a módosítási javaslatban inkább a "sportvadászlobbi" érvényesült, semmint a vadgazdálkodási szempont. Későbbi felszólalásában a vadátjárókkal kapcsolatos szabályozást hiányolta, tekintettel arra, hogy a miniszterelnök szinte minden megyeszékhelyre beígérte a gyorsforgalmi utat. Jelezte azt is, sok törekvéssel egyetértenek, de néhányat nehezebben tudnak megemészteni, mint a természetvédelem érdekeit sértő szabályokat.

Varju László, a DK színeiben politizáló független képviselő azzal egyetért, hogy a hazai vadgazdálkodási struktúra idejétmúlt, ezért változtatni kell, de szerinte a benyújtott törvényjavaslat nem felel meg a céljainak. Szakmailag például nem tartja alátámasztottnak a húszéves üzemtervi időszakot, és a tájegységi lehatárolás kereteit is hiányolta.
Az ismételten felszólaló Legény Zsolt (MSZP) szerint szakmailag jó pár indokolható módosítást tartalmaz a javaslat. Üdvözölte, hogy emelik a vadgazdálkodási, vadvédelmi bírságot, pozitívnak nevezte, hogy visszahozzák az eltiltás lehetőségét, ha valaki nem kilőhető vadat ejt el. Problémásnak tartotta ugyanakkor, hogy a vadkártűrési kötelezettséget 5-ről 10 százalékra emelik. Ezzel szerinte a gazdálkodók kára a duplájára emelkedik. Jelezte, hogy ezzel kapcsolatban módosító indítványuk lesz.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára zárszavában azon véleményének adott hangot, hogy a javaslat semmilyen módon nem kedvez a nagyobb gazdálkodóknak, azokat a korlátokat törlik el, amelyek a legkisebb tulajdonosokat kizárták a döntésből. Közölte azt is, a fővadásznak semmilyen hatósági feladata sem lesz. A fővadászi posztra eséllyel pályázót úgy írta le, hogy hozzáértő becsületes magyar vadászember legyen, akinek van felsőfokú végzettsége, ismeri a tájegységet, tudja mi az, hogy vadgazdálkodás. Értékelése szerint a becsületes vadászoknak kedvez a törvényjavaslat. Elmondta, hogy nyitottak minden módosító indítvány felé.

Forrás: OMVK