Mivel állatkert nincs a közelben, igazán egzotikus nagyvadak nem fordulnak elő a Szekszárdi Állatkórházban, bár egyik orvosuk, dr. Erős Tibor találkozott már a praxisában cirkuszi krokodillal. Jellemzően azonban kutyákat, macskákat, rágcsálókat látnak el.
A kutyák és a macskák ellátása mindennapi esetnek számít, de a gyakori páciensek közé tartoznak a deguk, a csincsillák, a nyulak, a hörcsögök és a tengerimalacok is – sorolta dr. Erős Tibor, a Szekszárdi Állatkórház egyik állatorvosa. Az utóbbi években egyre többször fordulnak meg a rendelőben vadászgörények is, persze csak a gazdájuk kíséretében. – Általában ivartalanításra hozzák őket, ami a nőstényeknél kimondottan ajánlott, mivel rengeteg nemi problémát lehet megelőzni vele. Az idő előrehaladtával ugyanis a hormonális változások miatt szőrvesztés, intenzív fogyás jelentkezhet, illetve daganatos megbetegedések is előfordulhatnak – ismertette az állatorvos.
Nemrégiben végtagtöréssel került egy vadászgörény az állatkórházba. Törött lábú csincsillát is el kellett látni a közelmúltban, az a kisállat sajnos amputációra szorult. – Beakadt a lába a ketrecbe, és addig-addig vergődött, amíg nyílt törése lett, a gazdái pedig már csak későn vették észre, hogy baj történt – mesélte az előzményeket dr. Erős Tibor. Egyébként gyakori, hogy rágcsálókat kell műteni. Ezeknél az állatoknál többnyire fogproblémák, emésztési gondok, illetve paraziták jelentkeznek. Ám időskorban – a hörcsögök átlagéletkora például 2-3 év – daganatos megbetegedéseik lehetnek, ami műtéti beavatkozást igényel. – Az apróállatokat mindig gázzal altatjuk a műtét előtt – mondta az állatorvos, hozzátéve, hogy a rágcsálók sokkal nehezebben viselik az operációt, mint a nagyobb, ragadozó állatok.
Ennek az az oka, hogy a rágcsálók prédaállatok, beléjük van kódolva a menekülési kényszer, mivel természetes közegükben életük jelentős részét a ragadozóktól való állandó félelem teszi ki. Egy műtét viszont akkora megrázkódtatást jelent egy ilyen kis állat számára, hogy úgynevezett poszt operatív stressz léphet fel, ami ritkán kutyáknál is előfordulhat. Ez többek között azzal járhat, hogy nem eszik az állat. Egy rágcsáló ebbe rövid idő alatt belepusztulhat, mivel a szervezete nem bírja hosszasan táplálék nélkül.
A papagájok is nehezen viselik a műtéti körülményeket, az idegen környezetet. – Az sem példátlan, hogy annyira stresszelt egy madár a rendelőben, hogy az állatorvos kezében minden különösebb ok nélkül leállt a szíve – mesélte dr. Erős Tibor. Ezekről a kockázatokról természetesen mindig felvilágosítják a gazdikat.
Kutyáknál gyakori, nyusziknál viszont nem jellemző az álvemhesség. A közelmúltban azonban az is megesett, hogy emiatt kellett ivartalanítani egy nyulat. A lakásban tartott jószág a vemhesség minden tünetét produkálta, a kicsinyeket leszámítva. Tépkedte a szőrét, abból épített fészket, és megváltozott a viselkedése is. Dr. Erős Tibor elmondta, hogy a gazdik a fura, agresszív viselkedésből vehetik észre, ha ilyen probléma adódik.
Ékszerteknősök, egy-két kaméleon és esetenként leguánok is kezelésre szorulnak az állatkórházban. Ám mivel a közelben nincs állatkert, igazán egzotikus nagyvadak nem fordulnak elő, bár cirkuszi krokodillal már találkozott a praxisában dr. Erős Tibor.
A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai, a gemenci erdő vadőrei, illetve a madármentők viszont gyakrabban kérnek a klinikától segítséget, ha balesetes vadállatok ellátására van szükség. Nemrégiben például vidrát és hattyút láttak el.
Forrás: Teol
