A selyemút több ezer kilométeres szerteágazó útvonalból áll, melyek néhány főág mentén terülnek el.

Földrajzilag a kínai gyártóközpontoktól egészen a Nílus deltáig, vagy a mostani Libanonig húzódtak. A kereskedelmi karavánoknak volt az útvonala.
Először egy híres német földrajzprofesszor, Ferdinand von Richthofen használta a Selyemút kifejezést 1878-ban. Kr.e. 2. évszázadban már létezett ez a kereskedelmi útvonal. Minden terület más portékával járult hozzá az adásvételhez, a legnagyobb kereslet a selyemszőnyegekre volt, főleg az oszmán udvarban és onnan nyugatra. Az 1400-1500-as években rengeteg ékszer érkezett Indiából és a mogul területekről. Kínából pedig a nagyon finom kelméket és a fűszereket értékesítették. A Selyemútnak volt egy távolsági vonala, de jellemző volt, hogy a környékén létrejöttek a csomópontok. Az 1500-as évektől viszont megindult a tengeri kereskedelem, így ezzel kicsit mérséklődött a Selyemút forgalma. Gőgös Norbert, a Magyar Földrajzi Társaság expedíciós titkára azt mondja, hogy nyugati ember számára azért lehet furcsa keletre utazni, mert teljesen más az emberek mentalitása. Nyugaton az egyéni érdek lép a család helyébe, míg keleten a tradíció áll a központban. Keleten például három generáció él egy fedél alatt és beleszólnak a családtagok életébe, míg nyugaton az individuum a fontos.

Nézzék meg március 31-én az Egyenlítő című műsort este 11 órakor az OzoneNetwork tévén, melynek vendége Gőgös Norbert, a Magyar Földrajzi Társaság expedíciós titkára lesz és a Selyemútról.
http://videa.hu/videok/emberek-vlogok/2016.03.31-selyemut-HH7U7ki2aEUGq50Q

Forrás: OzoneNetwork