A vadászat megszüntetését szorgalmazza, és pszichopata gyilkosokról ír egy harcos Facebook-közösség.

A vadászoknak is van véleményük. Megnéztük közelebbről, ki mivel lő.
A sorozatgyilkosok ugyanúgy elrendezik áldozataik tetemét, ahogy a vadászok a terítéket – hoz egy érdekes szempontot a Vadászatra nincs szükség nevű közösség a Facebookon. Az oldal alapítói azt bizonygatják, hogy ez nem sport, hanem „közveszélyes pszichopaták" időtöltése; nem vadgazdálkodás, hanem kézhez szoktatott szegény állatok leöldösése.

 

Zrínyi megérdemelte?

Sokan gondolják ezt így. A Facebook pedig nemcsak összehozza az azonos gondolkodású embereket, de az ellentétes nézeteket is szembesíti, teret enged a szélsőséges indulatoknak. Az a vadász, aki nem akarja laikus ismerőseit elborzasztani, inkább csak a vizslájának a képét rakja föl. A hallal pózoló horgászokat valamiért nem fenyegeti ilyen veszély.

Vajon Fekete István, Kittenberger Kálmán vagy Zrínyi Miklós is pszichopata volt? Egy újságcikk nem tehet igazságot ilyen ügyben, de megvizsgálhat egy-egy állítást.

– Mielőtt fegyvert vehetnének a kezükbe, a vadászok általános orvosi vizsgálaton esnek át, majd egy több szakaszból álló pszichológiai vizsgálat következik – mondja Bereczky László, a vadászokat vizsgáló szakpszichológusok ellenőrzésével foglalkozó Alpha-Consult Kft. ügyvezetője. Megnézik, milyenek a leendő vadász reflexei, vannak-e mozgásképességi hiányosságai, milyen gyorsan reagál, mennyire koncentrált és kitartó a figyelme. Nézik intelligenciáját – 110-es IQ alatt nincs fegyver –, tesztelik személyiségét, agresszivitását, segítőkészségét is, hiszen a vadászat csapatmunka. A jelentkezők tizede nem felel meg.

 

Most tedd el a fegyvert!

 Azért rendre bebizonyosodik, olyanok is kapnak fegyvert, akiknek nem lenne szabad. – Ha egy vadász emberekre lőtt, vagy önmaga ellen fordította a fegyverét, az ügyészség is fölteszi a kérdést: hogyan felelhetett meg a vizsgálaton? – mondja Bereczky László. – A válasz erre az, hogy a vizsgálat egy adott élethelyzetben készült pillanatfelvétel. Az ember változik. A vadásztársaság elnökének joga van arra, hogy ha úgy ítéli meg, soron kívüli vizsgálatra küldje a vadászt.

Vajon ez tényleg előfordul? Márok Tamás televíziós újságíró, maga is vadász, azt mondja, járt ő már olyan közösségben, ahol a negyven éve vadászó Pista bácsira is rászóltak a többiek, törd már le a puskád!

 

Szúnyog vagy szarvas

 – A válasz pedig nem replika volt, hanem elnézéskérés és köszönet. Vadásszá úgy válik valaki, hogy eljár egy közösségbe, ott dolgozik, belenevelődik egy világos szabályrendszerbe. Ritka a fatális véletlen: a bajok kilencven százaléka valamelyik szabály megsértéséből ered. Igenis van olyan, hogy ha tudod egy társadról, hogy gondjai vannak otthon, meg lehet mondani neki, hogy most ne gyere vadászni, tedd el a puskádat – érvel Tamás. Úgy látja, vadászokkal szembeni indulatra nem indulat a helyes válasz, hanem türelmes érvelés. A csirke, amelyet levágnak, a szúnyog, amelyet agyoncsapnak, biológiai értelemben ugyanolyan állat, mint a szarvas. – Azért nem jó, ha azt kell magyaráznom, miért vadászom: ez egy ősi emberi viselkedési forma. Mi tényleg ezt szeretjük. Az elejtés örömét, amelyhez hozzátartozik a természet beható ismerete és az alkalmazkodás hozzá. Ettől nem érzem magam aljas gyilkosnak.

Puskás ember vagy vadász

– A vadászat kulturált formája egy rítus, sok-sok írott és íratlan szabállyal. A vadászat az ünnepnap. Ám nekünk is sokkal több a hétköznapunk – érvel Szuda Zoltán, a pitvarosi Petőfi Vadásztársaság elnöke. Ez a közösség jóval több fácánt nevel, mint amennyit tagjai elejtenek. – Különbséget kell tenni puskás emberek és vadászok között. Előbbiek egész fajok kipusztulásáért felelősek. Utóbbiak pedig újból meghonosítanak fajokat, élőhelyeket hoznak létre, etetőket, itatókat tartanak fönn, nem csak a vadászható állatok számára. Nem patikamérlegen adagolják a jót, hanem teszik a dolgukat.

Forrás: Délmagyarország