A Földművelésügyi Minisztérium közölte, nem tervezik az állami területek bérbeadását
Összetett érdekek csatája folyik az egyelőre a nyilvánosság kizárásával készülő erdőtörvény kapcsán, bár látszólag mindenki a meglévő természetes erdők védelmét tartja szem előtt. Az ősszel elindított új erdőstratégia 600 ezer hektár új erdő telepítését irányozta elő, az ígéretek szerint pedig hamarosan a civil szervezetek is megismerhetik a szövegtervezetet. Erősek az aggodalmak a környezetvédők részéről, ugyanis attól tartanak, az új törvény valamiféle privatizációnak készíti elő a terepet, a magánkézben levő erdőknél pedig lazábbra engedi a gyeplőt a kitermelés, valamint az őshonos helyett invazív fajok telepítése terén.
- Az erdők privatizálásának veszélye most közvetlenül nem fenyeget, erről tesz a szigorú vagyongazdálkodási törvény - mondta lapunknak Sallai Róbert Benedek parlamenti képviselő. Az LMP szakpolitikusa inkább attól tart, hogy a nagy állami gazdaságok 2001-ben történt trükkös bérbeadásához hasonlóan most a nagy állami erdőgazdaságok jutnak erre a sorsra.
Erős a szakma félelme amiatt is, hogy a védett területeken kívül tarra vágják az erdőt, és „pótlás" gyanánt faültetvényeket hoznak létre a helyükön. Ha az állam ötven évre kiadja a kezéből az erdőgazdálkodást, az természetvédelmi és közjóléti szempontból is katasztrofális következményekkel jár - közölte a szakpolitikus.

Erre a pénzcsapra a WWF erdővédelmi programvezetője, Gálhidy László is rámutatott. - Egy májusi vonatkozó kormányrendeletben a félrevezető
nevű „Erdősítés" címszó alatt igényelhető keretösszeget 33-ról 50 milliárdra növélték. Ezt azonban nemcsak erdő-, nem ültetvénytelepítésre is fel lehet használni - így Gálhidy. Ráadásul ezt a pénzt éppen a környezetbarát gazdálkodóktól vonják el, hiszen az említett májusi kormányrendelet ugyanis ezzel párhuzamosan a Natura 2000-es erdő-területeknek nyújtott kompenzációt és erdő-környezetvédelmi forrásokat 38 milliárdról kevesebb mint felére, 17 milliárdra vágta vissza.

A magánerdő-birtokosok szervezete szerint viszont lazítani kell a szabályokon. A korábbi, 2009-es erdőtörvény szövege ugyanis olyan szigorú, hogy „lefogja a dolgozni akaró kezet" - mondta el megkeresésünkre a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke. Luzsi József szerint a szakma és a társadalom számára is megfelelő az új erdőtörvény tervezete.
Luzsi József hozzátette, hogy a magánerdő-birtokosok a törvények betartásával dolgoznak, és jelenleg is rengeteg közcélú feladatot látnak el, mindezért azonban eddig semmilyen kompenzációt nem kaptak. Az uniós pénzek közül is csak a szűkös vidékfejlesztési forrásokhoz tudnak nyúlni - márpedig vagy innen jutnak valamiféle forráshoz, vagy az erdőből kell kitermelniük az azok fenntartáshoz szükséges pénzt. Itt jönnek képbe a gyorsan termőre forduló fafajok: ha az ültetvénygazdálkodást megfelelő uniós forrásokból megtámogatják, azzal a MEGOSZ-elnök szerint a természetes erdőállomány is jól járna. Ugyanis az akácosok, nyárasok, feketefenyvesek vágásával lenne elég bevétel a fenntartáshoz, és kielégíthetnék a magyar piacot is, így nem kellene a természetes erdők faállományához nyúlniuk. Hiszen már így is több erdő nő - 12,5-13 millió köbméter -, mint az ország 7-8 millió köbméteres faigénye.
Gálhidy László ennek ellenére megjegyezte, hazánkban régiós szinten eleve kevés az erdő, ennek csaknem a fele ültetvény, egy fafajjal, rövidebb vágásfordulóval, mesterséges felújítással, mesterséges szaporítóanyaggal hozzák létre ugyanazt a faültetvénytípust. Szerinte a törvény koncepciója lazítja a természetvédelmi korlátozásokat, főleg azzal, hogy a síkvidéki állami erdőkben nagyobb teret engedne a tarvágásnak, amelyet a jelenlegi, 2009-es erdőtörvény különleges rendeltetésű területek esetén, a három magasabb természetességi besorolású erdőkben teljesen tilt.

- Az, hogy gazdaságilag is megérje az erdőket művelni, korántsem csak a magánosok érdeke - húzta alá a MEGOSZ elnöke. Luzsi József kiemelte, hogy a magánosok a rendszerváltás óta 200 ezer hektárt telepítettek - a híresztelésekkel ellentétben pedig egyáltalán nem csak invazív vagy gyorsan forgó fajokat -, és betartották a természetvédelmi törvényt is, amely eleve talajvizsgálatot ír elő telepítés előtt. A telepítésekkel pedig jelentősen hozzájárultak a környezetvédelemhez, mint az elnök mondta: „a magánerdőt művelők a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosai." Hangsúlyozta viszont, hogy ha minden zöld szervezet elképzeléseit kielégítik, akkor csak veszteségesen tudnak termelni. Mögöttük viszont - az állami erdőkkel szemben - nem áll egy ország költségvetése, hogy kisegítse őket. Ha pedig ők tönkremennek, akkor velük együtt tönkremegy annak a több ezer embernek az egzisztevciája is, akik magánerdőkben az erdészeti feladatokat most ellátják.

Sallai Róbert Benedek hozzáfűzte, alapvetően nekik sem lenne komoly problémájuk a készülő törvény nagy részével, ha végre különválasztanák ültetvényeket az erdőktől. Elvégre ha szántóföldek helyére telepítenek akácost, az még jó is lehet. - A gond akkor van, amikor kivágják a természetes erdőt, ültetvényekkel rakják tele a helyét, és azt mondják, hogy nem változott az erdőterületek aránya - mondta.
A Földművelésügyi Minisztérium kérdésünkre közölte, nem merült fel az állami erdőgazdaságok hosszú távú bérbeadása. Megjegyezték, a frissen telepített erdők fele őshonos fajtájú, a többi nagyrészt akác, ami kaphat támogatást, de más, invazív fafajok telepítése nem. A közjóléti erdők kivágási tilalma kapcsán pedig nem terveznek módosítást.

Forrás: Magyar Nemzet