Akár tarra vághatják az állami erdőterületeket, veszélybe kerülhetnek az őshonos fajok, új utakkal szétszabdalhatják az erdőket.
A tervezet egyik legkritikusabb pontja, hogy csökkenne a folyamatosan erdővel borított területek aránya: ugyanis eszerint 30 ezer hektáron végezhetnek majd ismét tarvágást az állami gazdaságok területein. Olyan területeken, ahol eddig nem volt szabad, sőt, kiskaput is adnak a favágáshoz. A folyamatos erdőborítást ugyanis átmeneti üzemmóddal is biztosítani lehet, vagyis egy-egy erdőt kisebb méretű tarvágásokkal lehet felszabdalni, de az mégis "folyamatosan erdővel borítottnak" minősül majd - fejtette ki a témával részletesen foglalkozó Magyar Nemzetnek Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője.
Nem ez az egyetlen passzus, majd alárendelné az erdővédelmi szempontokat a gazdasági érdekeknek: az őshonos fajták körüli eddig egy legalább 200 méteres védősávot kell hagyni, ám a jövőben ez akár 100 méterre csökkenhet. Lényegében arról van szó, hogy az erdőtesthez közelebb lehet majd invazív fafajokat telepíteni (jellemzően a gyorsan növekedő akácot), ami megfertőzheti a természetes faállományt.
A Magyar Nemzet kitér arra is, hogy könnyebb lesz erdei utakat létesíteni - akár aszfaltozott borítással is -, amely a fakitermelőknek kedvez. Könnyebben hozzáférhető és elszállítható lesz a kivágott fa. Az úthálózat bővítése viszont azt eredményezheti, hogy elszigetelődnek egymástól a facsoportok, az erdőrészek így degradálódhatnak. De változna az árvízi és az alföldi erdők védelme is, amely védett állatfajok élethelye is.
A törvényt még el sem fogadták, de a budapesti Római-parton hamarosan fakivágásokba kezdenek, épp árvízvédelmi szempontokra hivatkozva: szerdán a Fővárosi Közgyűlés megszavazta a partvonalra tervezett védmű megépítését.
Forrás: Napi