Magyarország a legnagyobb szarvasgomba-gyűjtő nemzetek közé tartozik, a Jászság kiemelkedő lelőhelynek számít.
Francia, spanyol, és olasz termőterületeket túlszárnyalva, több tonnányi szarvasgombát gyűjtenek össze évente hazánkban a rendkívül értékes fűszernövényből, amelynek ára kilónként - a sértetlenségtől, frissességtől és nagyságtól függően - tízezer forinttól akár a milliós nagyságrendet is elérheti. Szarvasgomba-gyűjtésből és termesztésből meg lehet élni, de az, aki úgy dönt, hogy belevág, és követni akarja a hivatalos szabályokat, jó néhány akadállyal találja szembe magát.

Egész nap a friss levegőn, együtt a kutyánkkal, miközben tízezreket érő szarvasgombára vadászunk - első látásra meglehetősen egyszerűnek, szórakoztatónak, mégis jövedelmezőnek tűnik a szarvasgombászat. Ha valaki most úgy gondolná, fogja magát és Morzsival, a keverékével nekivág az erdőnek és jól meggazdagszik, azt el kell, hogy keserítsük. Ahhoz, hogy valaki legálisan gyűjthesse a szarvasgombát, először is el kell végezni egy képzést. Ennek ára változó, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületénél vizsgadíjjal együtt 70 ezer forintba kerül.
Mindenképp kell egy kutya is. A kutya vizsgájának díja elenyésző, 5-10 ezer forint, de megfelelő kutyát találni nem könnyű.
Egy igazán jó kutyának nincs ára, azt a szarvasgombász megtartja magának
- mondta a Pénzcentrumnak Kovács László szarvasgombász, kutyakiképző. Egy már képzéssel rendelkező kutyáért egyébként 2000 eurót, vagyis több, mint hatszázezer forintot is elkérhetnek.
Hogy miért nem disznóval keresik a gombát? Kovács azt mondta, ennek több oka is van. Egyrészt az állat hamar megnő, nem lehet vele könnyen utazgatni. Másrészt a disznó nem adja oda egykönnyen a talált gombát, és nem egyszerű kiszedni az állkapcsából sértetlenül. A kutya ellenben könnyen és gyorsan betanítható, az övé például saját maga ássa ki a gombát a földből, és épen adja oda azt gazdájának.
Ha megvan a kutya és a szarvasgombász-képzést is sikeresen teljesítettük, akkor sem indulhatunk neki a nagyvilágnak gomba után kutatva. "Ahhoz, hogy valaki legálisan szarvasgombát gyűjtsön, ki kell választania az  erdőterületet és meg kell egyeznie az erdőgazdálkodóval vagy a kiszemelt erdő tulajdonosával" - tudtuk meg Kovácsevics Páltól, a Nébih főerdőtervező munkatársától. Hogy az adott erdőnek ki az erdőgazdálkodója, azt az erdészeti hatóságtól lehet megtudni.

10 milliót is kérhetnek egy területért szezononként
Hogy pontosan mennyi pénzt kérnek el a gazdák a föld bérbeadásáért, az nagyon változó. Minden egyes megállapodás a gombász és az erdőgazdálkodó között egyedi, személyre szóló. A meghatározott időre kötött szerződésben a tulajdonos például időbeli vagy mennyiségi korlátot is szabhat, de kikötheti azt is, milyen  szarvasgombafajtát gyűjthetnek a bérlők.
Az biztos, hogy az ország egyik legjobb szarvasgomba lelőhelyei, mint például a Jászság vagy a Baranya-megyében lévő Ormánság kiemelten drágák bérlés szempontjából.
A bérleti árak itt milliós nagyságrendűek is lehetnek.
A díjért cserébe viszont az adott időszakban a bérlőé a szarvasgomba, ami az erdőben megterem.
A szarvasgombagyűjtők szinte egész évben dolgozhatnak. A különféle gombafajok szezonja, gyűjtési ideje lefedi csaknem a teljes naptári évet.

Meg lehet ebből élni?
Magyarországon jelenleg 250 érvényes, földalatti gomba gyűjtési napló van. Ez azt jelenti, hogy 250-en elvégezték a szükséges képzést és gyűjtési naplójuk is érvényes. De ez nem vonja maga után azt, hogy mindannyian gyűjtenek is.
Kovács László, aki 3-4 éve foglalkozik aktívan szarvasgombászattal, azt mondja meg lehet élni ebből. Amikor nyári szarvasgombára vadászik, fél ötkor kel, negyed 6-kor már az erdőt járja a kutyájával. Általában addig marad, míg a kutya bírja. Ha nincs nagy hőség, akár délig, maximum délután 2 óráig maradnak kint. Természetesen, ha egy távolibb erdőbe megy, jóval korábban el kell indulnia. Ő Hollókőn lakik, mostanában ritkán utazik gombát gyűjteni.
Ennek oka, hogy újabban a szarvasgombász kutyák következő generációját neveli ki. Most minden nap járja a közeli erdőket, de a kutyákra koncentrál elsősorban, nem iparszerűen gyűjti a gombát. Persze amit talál, azt eladja. "Minden kölyökkel egyenként foglalkozom. Játékosan nevelem őket, naponta 15 percet töltünk az erdőben, hogy terepen is gyakoroljanak" - mondta.
Ő egyébként elégedett, egyensúlyban van a mérleg: amit a kutyái megtalálnak, azt tovább is tudja adni. Van egy bevett klientúrája, éttermek, magánszemélyek. Ha Hollókőn vásár van, oda is ki szokott menni.
A gyűjtők egyébként jól kereshetnek a gombával. Akad olyan szarvasgombász, aki száz kilós nagyságrendben gyűjt egy-egy szezonban - tudtuk meg Kovácsevics Páltól. Jelentős bevételt hozhat már egyetlen, ám hatalmas gomba is. Tavaly decemberben a NEFAG Zrt gombásza talált Baranya megye egy meg nem nevezett erdejében egy több mint félkilós isztriai szarvasgombát. Ez a legdrágább föld alatti gombafaj, az ára kilónként akár 2-3 ezer euro is lehet, de a különösen nagy példányok jóval drágábban kelhetnek el. A Mágnás Béla névre keresztelt 600 grammos gomba például több millió forintot érhet.

Szarvasgombát? Ugyan már! Aranyárban adják
A nagyobb budapesti piacokon is könnyen beszerezhet bárki szarvasgombát, nem is kell érte csillagászati összegeket fizetnie. Kilója ugyan 20-30 ezer forintról indul, de főzéshez általában csak néhány grammot használunk.
Egy diónyi nagyságú szarvasgomba ára 1000-2000 forint, ez viszont bőven elég ahhoz, hogy feldobjuk vele a vasárnapi ebédet.
A vásárlásnál nagyon észnél kell lenni. A szarvasgomba gyűjtéstől számítva 7 napig hozható forgalomba. Onnan tudhatjuk, hogy friss az áru, ha megcsapja az orrunkat a jellegzetes illata. Ha rothadás szagot érzünk, nem szabad megvenni a gombát. A frissesség jele továbbá az, hogy a gomba kemény. Ha leejtjük, a friss gombában nem esik kár, ha a mutató és a hüvelykujjunk közé fogjuk és megnyomjuk, ideális esetben nem történik semmi. Ha a gomba mégis puha, az intő jel, és nem szabad megvenni.
Tavaly egyébként a NÉBIH-hez érvényesítésre benyújtott naplók alapján 5, 45 tonna gombát gyűjtöttek össze Magyarországon. Szakmai szervezetek szerint ennél jóval nagyobb lehet a mennyiség, csak épp a többi láthatatlan a hatóságok számára, azt illegálisan gyűjtötték.

Termessz Te is szarvasgombát!
Három és fél millió forint támogatás igényelhető hektáronként a szarvasgomba termesztésre a Vidékfejlesztési Programban. Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke szerint ez kiváló lehetőség, a normál mezőgazdasági területek után származó bevételek 10-20-szorosát is meg lehet keresni.
A szarvasgomba-termesztés hektáronként 1-2 millió forintot is hozhat a konyhára.
Ha pedig még öntőrendszert is telepítünk, ennek a duplája is összejöhet. "Olyan mezőgazdasági területek tulajdonosainak lehet jó lehetőség, akiknek a területe alkalmas szarvasgomba-termesztésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy középkötött, humuszos a talaj, jó vízgazdálkodású, semleges kémhatású, gyengén meszes területeken lehet kiváló a szarvasgombás erdő.
Általában gyepeket vagy szántókat lehet erdészeti módszerekkel szarvasgombás szaporítóanyaggal beültetni, amiből idővel szarvasgombát termő erdő lesz"- mondta a Pénzcentrumnak. Az övé az első telepített szarvasgombás erdő az országban Hőgyész mellett.

Az Egyesületnek egyébként 42 tagja van, és jelenleg Magyarországon mintegy 180-200 hektáron folyik szarvasgomba-termesztés. A telepítés nem olcsó, 2 millió forint hektáronként, de a befektetés megtérül. "Attól szenvedünk, hogy nem tudunk elég szarvasgombát termeszteni. Míg a gabonát, búzát általában nyomott áron, nehezen lehet értékesíteni, addig a triflára nagyobb a kereslet, mint a kínálat" - mondta Ulrich.
A begyűjtött szarvasgomba nagy része exportra megy, Olaszországba, a német piacra és a tengeren túlra. A hazai éttermek mindössze a felvásárlók 5 százalékát teszik ki. Ulrich szerint sokat javítana a helyzeten, ha lenne egy értékesítő-szövetkezet, ami egységesen képviselné a hazai termesztők érdekeit. "Mégiscsak más lenne a helyzet, ha mi szabnánk meg a trifla árát és nem az olaszok" - jegyezte meg.

Forrás: Pénzcentrum