Nyomtatás
Találatok: 10208

szalonka vadászatERDEI SZALONKA - SCOLOPAX RUSTICOLA

A szalonka, bár az apróvad közé sorolható, kecsessége, valamint Magyarországon gyakorolt vadászatának különlegessége miatt "nagyvad"-nak kijáró megbecsüléssel bír. Gyakran az "erdők királynőjének" nevezik azok, akik belekóstoltak abba a tavaszi vadászatba, amely esti szürkületkor és hajnali pirkadatkor éri a vadászembert, aki nem rest egy bizonytalan, a szerencsével erősen összefüggésbe hozható húzáson részt venni.

erdei szalonka bemutatásaA faj bemutatása:
Az erdei szalonka nálunk a Scolopax nemzetség egyedüli képviselője. Jellemzése: csőre meglehetősen erős, hegye gömbölyített; lába rövid és vaskos, a sarokizületig tollas; apró hátulsó ujján rövid karom van; meglehetősen boltozatos szárnya tompa hegyű; farka 12 tollból áll. Fejének eleje szürke; feje teteje és hátulja, valamint tarkója négy barna és sok rozsdasárga harántsávval rajzolt. Egyébként felül rozsdaszínű, rozsdaszürke, rozsdasárga, szürkésbarna és fekete foltokkal tarkázott. Torka fehéres, egyéb többi alsó részeit sárgásszürke és barna hullámvonalak díszítik. Evezői barna, farktollai fekete alapon rozsdaszínű foltokkal mintázottak. Igen nagy szemének szivárványhártyája barna; csőre és lába szaruszürke. A vadászok kétféle erdei szalonkát különböztetnek meg: nagy, vagy bagolyfejűt és a kis kéklábút. Nem két faja van az erdei szalonkáknak, hanem csak fajtája. A „bagolyfejűek” az egyik szélsőséget, a „kis kéklábúak” a másik szélsőséget képviselik egyetlen faj keretében és számos átmeneti alakkal vannak egymással összekapcsolva. A kisebb, amely Scolopax rusticola sylvestris Brehm néven szerepelt, inkább északon, a „bagolyfejű” a délibb övekben honos.

erdei szalonka származásaSzármazása:
Az erdei szalonka néhány északi sziget kivételével Európa minden országában, úgyszintén egész Észak- és Közép-Ázsiában honos; Madeirán, a Kanári-szigeteken is előfordul. Északi tájékon nyár idején minden nagyobb erdőségben megtaláljuk. Enyhe teleken egész éven át fészkelőhelyén marad; az ilyeneket „téli szalonkák”-nak nevezzük. A nagy többség azonban minden ősszel útra kél és Ázsia délnyugati vidékein, Dél-Európában és Északnyugat-Afrikában telel át. Visszavonulásukat már februárban kezdik. Átlag március közepétől számíthatunk a szalonka átvonulására. Magyarországon becslések szerint 100-200 példány fészkel. A tojó és a hím megkülönböztetése igazán csak boncolás után lehetséges, bár a húzásokon főként kakasok esnek, ami a faj poligám volta miatt kisebb kárt jelent a szalonkaállományban.

Életmódja:
Az erdei szalonka – erdei sneff, sneff – Magyarországon a közismert és közkedvelt madarak közé tartozik, amely azonban szalonka létére ritkábban a sík vidéken, inkább a magasabb hegyvidék lakója. Nálunk főleg átvonuló, amely tavasszal, február végén és március első felében érkezik, de a magas hegyvidéken még április első felében is akadnak vonulók. Ősszel szeptember végén jelenik meg újra és tart a vonulása egészen novemberig. Egyes példányok át is telelnek s ilyenek majd minden esztendőben akadnak.

erdei szalonka vonulása életmódja Vonulási útjuk is nagyon változik. Megtörténhet, hogy azon a helyen, ahol minden életfeltételét megtalálja, az egyik évben nagyon sok szalonka van, másik évben talán egyet is bajos látni, pedig a körülményeket tekintve, az ellenkezőjét várnánk. Ha szigorú tél után rendes időben beköszönt a tavasz és a levegő enyhe marad, akkor a tavaszi vonulás a legnagyobb rendben folyik le. Azt is megállapították, hogy a szalonka sok más madárral együtt nem szeret széllel vonulni; legszívesebben mérsékelt ellenszéllel repül. Igen sötét, vagy viharos éjszakák akadályozzák a vonulását; akkor sem megy tovább, ha rossz időre, pl. késői havazásra van kilátás. Nagyobb, összefüggő erdőségekben előbb megtaláljuk, mint a ligetekben; legnagyobb valószínűség szerint azért, mert a nagyobb erdők több védelmet nyújtanak, mint a kisebbek. Később a kisebb erdőket is szívesen felkeresik. Erdőben szegény vidéken sokszor a bokros kertekbe vagy élősövénybe is bevágódnak.

Az érkezési adatokat összehasonlítva a mindenkori időjárási helyzettel, szoros összefüggés tapasztalható. Az erdei szalonka az első tavaszi alacsony északnyugati légnyomás idején érkezik meg. Ha az úgynevezett ciklon megjelenik Irország vagy Skócia, Anglia felett, akkor szállingóznak az elsők, hacsak egy-két napig is megmarad, akkor tömegesen indul meg a szalonkahúzás, ha még tovább marad, akkor alig 2 hét alatt lezajlik az egész szalonkahúzás. A tavaszi időjárási jelentések figyelembevételével a szalonkalesre készülő már előre jósolhatja, hogy földrajzi helyzete szerint mikor várhatja az első hosszúcsőrűt és mikor várhatja a főhúzást. Ha a vonulás időszakában ilyen időjárási helyzet csak későn mutatkozik, akkor a szalonkahúzás is elkésik, és ha csak rövid ideig tart, akkor a főhúzás is egy-kettőre végződik.

erdei szalonka életmódja rejtőzködése Az erdei szalonkát látva, hajlandók volnánk azt a legkevésbbé okos madarak közé sorolni. Pedig ebben tévedünk; mert a szalonka érzékei élesek és nagyon finom, bonyolult ösztönei vannak ahhoz, hogy rejtett életet éljen. Mikor lelapul, olyan mesterien érti a rejtekhely megválasztását, mintha tudatában volna annak, hogy milyen pompás védelmet nyújt neki a föld – vagy fakéregszínű tollazata. A száraz falevél vagy tuskó között, lehullott fakéregdarab vagy kiálló gyökér mellett nyugodtan meghúzódó szalonkát még a legtapasztaltabb vadász gyakorlott, éles szeme sem veszi észre. Legfeljebb nagy szeme árulja el. Ilyen helyzetben marad mindaddig, ameddig tanácsosnak tartja; nevezetesen, ha már előbb üldözték, megvárja a vadászt néhány lépésnyire és csak akkor rebben fel. Mindig a bokros ellenkező oldalán, úgy hogy a bokrok és fák a vadász elől eltakarják.A káros rovarok, csigák, giliszták, stb. pusztításai révén hasznot hajt. Ellenségei a vad- és házimacska, a nyest, héja, karvaly, a sólymok, a szajkó és a szarka. Ugyanezek pusztítják tojásait, fiókáit is.

erdei szalonka vadászata vadászati lehetőségei A szalonka, bár az apróvad közé sorolható, kecsessége, valamint Magyarországon gyakorolt vadászatának különlegessége miatt "nagyvad"-nak kijáró megbecsüléssel bír. Gyakran az "erdők királynőjének" nevezik azok, akik belekóstoltak abba a tavaszi vadászatba, amely esti szürkületkor és hajnali pirkadatkor éri a vadászembert, aki nem rest egy bizonytalan, a szerencsével erősen összefüggésbe hozható húzáson részt venni. A szalonka kakas tudniillik az esti-reggeli szürkület idejét repüli körbe az általa érdekesnek gondolt területet, ahol a párzásra kész tojót reméli. A kakasok röpte csapongó, mely közben cippogva-korrogva adnak jelt magukról a levegőben, ha másik kakassal találkoznak, és sokszor hárman-négyen kergetőznek légi akrobataként a levegőben, és dobogtatják meg a rájuk leső vadász és hűséges kutyája szívét.
Európában csak kevés helyen gyakorolható a szalonkavadászatnak ez a módja, és ezért keresik fel egyre többen hazánkat.
A tavaszi szalonkavadászatot, a szalonkázás örömeit (nem a feltétlen lövést) nem lehet gazdálkodási oldalról, csak érzelmi alapon megközelíteni.

erdei szalonka lábnyomaLábnyoma:
Az erdei szalonka nyoma kicsi, átlagos mérete 4,4-5,4 cm.


erdei szalonka vadászata leálló lesvadászatVadászata:
A leálló lesvadászat. Pirkadattkor és alkonyatkor szokták vadászni. Néha óvatlan feketerigó, stb. is áldozatul esik, mert a vadász ilyenkor gyors reakcióra van felkészülve. Azt bátran leszögezhetjük, hogy nem az "ölésért" szoktak szalonkázni, hanem az ébredő táj magával ragadó szépsége és a vadász ügyességének próbára tétele miatt.

leálló lesvadászat: a vadászok megállnak egy úton, általában pár méter magas fiatalos mellett, úgy hogy sokáig legyen ég hátterük. A madarak rendkívűl gyorsan mozognak, ezért nehéz az elejtésük. A sűrű fiatalos mellett pedig fennál az a veszély, hogy behullik a zsákmány a bozótba, ezért nagyon jó szolgálatot tehet ha van nálunk egy jó orrú kutya.

Vadászati idény:

március 01. - április 10.


Forrás: MEK
0
0
0
s2smodern
powered by social2s