04vadkarmw3 876x600Baranya megyében is túlszaporodott a vadállomány, emiatt ilyenkor főként a gazdák foghatják a fejüket. Hiszen a tavaszi vetésektől kezdve egészen a betakarításig nem csak a jó időjárás miatt, hanem a vad által okozott károk miatt is aggódhatnak.

A vadkárelhárítási időszak tavasszal, a kukorica elvetésétől kezdődik és egészen a betakarításig folyamatosan van feladatuk a gazdáknak és a vadászoknak is.

– A vaddisznó rááll a sorra, és mint a vetőgép, úgy megy rajta végig több száz méter hosszan. Mikor egy-egy zsák vetőmag 60–70 ezer forint, akkor el tudjuk képzelni, hogy milliós károkat tudnak okozni – mondja Vig Imre, a Garéi Gímszarvas VT vadászmestere.

A vadászokat sokszor éri kritika, hogy nem védik meg a termőterületeket a vadtól, ám a vadkárelhárításban a gazdáknak is van kötelességük.

– Azt kérjük, hogy a tulajdonos az erdő és a földje között hagyjon egy minimum ötméteres szakaszt, ahol a vadászok tudnak közlekedni, vadra lőni. Segítség, ha a gazda megengedi, hogy leseket telepítsenek a földjére, nyiladékok legyenek a kukoricatáblák között – sorolta Vig Imre. Mint fogalmazott, a vadásznak sincs könnyű dolga, elég csak abba belegondolni, hogy neki több ezer hektáron kell felügyelnie.

A földtulajdonos feladata, hogy időben szóljon, ha károsítják a terméskukoricát. A vadászok ilyenkor segítenek villanypásztorral körbekeríteni a földet. A vadak dézsmálásából nem csak a gazda szenved kárt, hiszen a vadkár kifizetése vadásztársaságokat tehet tönkre, ezért mindkét fél érdeke a hatékony együttműködés.

– Korábban nagyon sok földtulajdonos az elkerítésben látta a megoldást, ám emiatt a vad ott csinált több kárt, ahová szorult. Alakul egy olyan együttgondolkodás, hogy ha meghagyjuk a vad életterét, nem kerítünk be területeket, akkor oszlik a kár. Sajnos azt alig lehet elérni, hogy egyáltalán ne legyen kára a gazdának, de ezáltal közel sem lesz annyi, mint annak, akire a kerítések miatt „áttolják az állatokat” – mondta a vadász. A villanypásztor sem tökéletes védőháló. A szarvas ellen jó, azonban a vaddisznó keresztülmegy rajta, az őz pedig menetből átfut közte.
A védekezés miatt nem mindegy, milyen állat okoz kárt

Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta, sok lehetősége van a gazdának, hogy a vadkár ellen védekezzen. Vannak bizonyos vadriasztó szerek, amiket kijuttatnak a területre, vagy az erdő szélére kiakasztanak vadriasztót, ami ugyanúgy vegyi anyagokat tartalmaz, égetéssel, hanghatásokkal is lehet eredményeket elérni. Emellett nem mindegy, hogy őz, szarvas, nyúl vagy vaddisznó okozza a károkat, ezért a vadgazdálkodónak és a gazdának közösen kell eldönteni, hogy milyen módon védekezzenek. Nem az a cél, hogy a kerítések hosszúságát növeljék, mert ezzel csak azt érik el, hogy az elkerítetlen részekre szorulnak a vadak, ott pedig többszörös károkat okoznak.

Forrás: Bama
0
0
0
s2smodern
powered by social2s